- eTwinning
- Learning Events: újabb kurzusok indulnak
- eTwinning Road Show: Európa házhoz megy
- Kompetencia alapú programcsomagok
- Szolgáltatói kosár
- Sulinet Nyelvek
- Sulinova Adatbank
- Magyar Géniusz Portál
- Nemzeti Tehetség Program
- Digitális Irodalmi Akadémia
- Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár
- Történelemtanárok Egylete
- Magyarország Képes Történelmi Kronológiája
- A holokauszt Magyarországon
- Jelkép és örökségtár
- Realika - Digitális foglalkozásgyűjtemény és oktatásszervezési szoftver
- Természetbúvár labor
- A magyar nemzeti parkok honlapja
- Segítségnyújtó szervezetek
És lőn ember ...
Az emberré válás hosszú folyamata mellett eltörpül az írott történelem időszaka, mégis viszonylag kevés időt és figyelmet tudunk ennek az izgalmas és helyenként mitikus témának szentelni. Rövid bemutatónk a főbb csomópontokon kalauzol keresztül.
Sokféle olvasatban
Az emberré válás folyamatát és az ősember világát számos úton meg lehet ismerni, de soha nem feledkezhetünk meg arról, hogy a rendszeresen felbukkanó leletek, illetve a tudomány által nyújtott újabb és újabb lehetőségek időről-időre módosítják ismereteinket és elméleteinket.
Az egyik megközelítési módot a mítoszok közvetítik, melyekből számos információt nyerhetünk. Az állati eredetre, a nemek különbözőségére, az emberi felépítésre utalva több izgalmas hipotézissel szolgál a következő ausztrál mítosz.
"Az embereket is ez a Muramura nevű jó szellem csinálta, még pedig állatokból. Kezdetben kicsiny, fekete gyíkokat teremtett. Ekkor mint a bibliai Jehova megtekintette művét és annyira meg volt vele elégedve, hogy elhatározta, a fekete gyíkoknak hatalmat ad minden csúszó-mászó teremtmény fölött a földön. Így tehát lábaikat ujjakra osztotta, arcukból orrot, szemet, fület és szájat mintázott és végül megtanította egyenesen állni. Mivel ebben a hosszú gyíkfark akadályul szolgált, hát levágta és kész volt az ember. Még csak a nemeket kellett elkülöníteni." |
Tudományos igényű megközelítés
A Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) az evolúció felől tudományos igényű magyarázatot kínál az olvasónak.
Az ember kialakulásával kapcsolatos ismereteink folyamatosan átalakulóban vannak. A 19. században Charles Darwin vetette fel először, hogy az emberré válásban a környezethez való alkalmazkodás játszott meghatározó szerepet: az ember teste, szervezete úgy alkalmazkodott a környezet változásaira, hogy átalakult. (A fajoknak a környezeti változásokhoz történő alkalmazkodását evolúciónak nevezzük.) Ebbe a folyamatba tartozott bele az emberi agy átalakulása is, aminek az emberi gondolkodás, intelligencia lett a következménye. A gondolkodás, az információk cseréje és tárolása lehetővé tette, hogy az ember egy idő után már ne csak biológiai jellegű válaszokat adjon a környezet kihívásaira (pl. felegyenesedés, kéz kialakulása stb.), hanem kulturálisakat is (pl. tűz alkalmazása, beszéd stb.). A kulturális válaszok már az emberré válás folyamatának a kezdetén megjelentek, majd idővel egyre inkább felváltották a biológiaiakat. (A történelem ilyen kulturális válaszok sokaságából tevődik össze.)
---------------------------------------






