• Educatio Kht.
• Elérhetőségek
• OFIK
• Impresszum
• Médiaajánlat
• Webmester

SDT szöveges anyag

• Abszolút monarchiák

Abszolutizmusok

Az abszolutizmus esetében teljesen önálló politikai berendezkedésről beszélhetünk, vagy a rendi monarchia egy sajátos válfajáról van szó? Ez a vitatott kérdés még összetettebbé válik, ha a konkrét eseteket vizsgáljuk vagy vetjük össze egymással.

I. Erzsébet

A 10. osztályos egyetemes történeti tananyag egyik nagyobb egységét jelentik az összefoglaló néven abszolutizmusnak nevezett államrendek, a XVI-XVIII. század közötti időszak politikai eseményei. A forgalomban lévő tankönyvek között van olyan, amelyik egy témakörben, van olyan, amelyik kettébontva tárgyalja ezt a korszakot, ez utóbbi esetben is érdemes időt szánni az ismeretek rendszerezésére. Az alábbi tananyag tehát a rendszerezés, illetve az összefoglalás funkcióját töltheti be.
Használható multimédiás eszközökkel, de a hagyományos oktatási módszerek mellett segédanyagként (pl. a táblázatok kinyomtatásával), fakultációkon, szakkörökön a problémakör elemzésére.
A tananyag segítséget szeretne nyújtani abban, hogy összehasonlíthassuk a tankönyvekben egymástól elszakítva (akár külön témakörben) tárgyalt eseményeket. Egymás mellett látva az egyes nagy birodalmak államrendjének jellemzőit a kérdéses időszakban, világosabbá válik, hogy miért is tiltakoznak sokan az abszolutizmus fogalmának általánosító használata ellen. Ahány ország, annyi variációt figyelhet meg a diák, ám a sokféleség megismerése, a változatok okainak és összetevőinek megértése közelebb viszi majd a XVIII-XIX. századi Európa több országában is sorsfordítónak bizonyuló események (ld. forradalmak) megértéséhez.

Az Escorial

Hasonlítsd össze az alábbi két meghatározást! Melyek a közös elemek és a különbségek? Az összehasonlító táblázat segítségével állapítsd meg, hogy a két definíció közötti különbözőségek mennyiben igazak általában az abszolút hatalmakra!
Korlátlan királyi hatalmon alapuló kormányzati rendszer, a kora újkori (XVI-XVIII. századi) Európában. Az uralkodó a tőle függő hivatalnoki hálózatra, az állandó hadseregre és a bírói szervezetre támaszkodva irányítja az országot a rendi gyűlés mellőzésével. (Száray: Történelem II. fogalomtár)
Az abszolút monarchia a feudalizmus legfejlettebb államformája. Az erősödő polgárság adóiból, a gyarmati hódításokból, a hazai iparból és kereskedelemből származó bevételekből az uralkodó erősen központosított közigazgatást és csak tőle függő hadsereget állít fel. Az előbbiekre támaszkodva kizárja a rendeket a kormányzásból. (Walter Mária: Történelem II.)
Értelmezd az előbbi két mondatot! Mire alapozza a király a hatalmát?
Milyen új vonást illeszt az előző fogalom meghatározásokhoz az alábbi kitétel?
Az uralkodó nem egyszerűen államfő volt, hanem kizárólagos hordozója az állami szuverenitásnak, és hatalmának gyakorlásában sem az alkotmány, sem más állami szervek, sem politikai előjogokkal rendelkező egyéb csoportok nem akadályozták. (Mező-Nagy-Tóth-Veliky: Társadalmi és állampolgári ismeretek középiskolásoknak 83.o.
Az alábbi meghatározás segítségével próbáld meg a 3. pontban található összefoglaló táblázatban szereplő ismérvek alapján az egyes országokat e két típusba besorolni!
"Az abszolutizmus történetileg ismertebb formáját egy uralkodó testesíti meg, aki isteni felhatalmazás vagy társadalmi szerződés alapján gyakorolja az állami főhatalmat. Másik változata olyan állami despotizmus, amelyben az állam minden jogosultságot a maga részére tart fenn. Az első esetben az állam a teljhatalmú uralkodó eszköze, a második esetben minden közjogi hatalom foglalata, a korlátlan hatalomteljesség kifejeződése, amely egészen a totalitarizmusig terjed." (Stipta István: Az abszolutizmus állama, Rubicon 1997/8)