SDT szöveges anyag

Afganisztán - történelmi viharok

A híradások rendszeres szereplője az 1980-as évektől, ráadásul mint hadszíntér szerepel az új hírek között is. Bár több, egymástól eltérő politikai rendszerű országa igyekszik pacifikálni Afganisztánt, geopolitikai helyzete mintha ezt akadályozná.

Az afgán név először a 6. sz. indiai forrásokban jelenik meg, viszont az Afganisztán elnevezést csak a 14. sz-tól használták, s a 18. sz-ig csak mint etnográfiai és földrajzi kifejezést. Az afgánok nyelve eredetileg a pastu, mely az indoeurópai nyelvcsalád kelet-iráni ágához tartozik.

Afgán remekmű
Afgán remekmű

Afganisztán az ókorban

A Kr. e. VII. és VI. században alakult ki az Amu darja felső folyásánál Baktria állama, melynek fővárosa, Baktra (a mai Balkh) fontos kereskedelmi gócpont volt (Szamarkand, Kabul, India felé vezető kereskedelmi útvonalak találkozása). Kr. e. 530 táján perzsa befolyás (Akhaimenidák) alá kerülnek az itt élő nomád állattenyésztő népek. Kr. e. 328-ban az Indiát meghódítani szándékozó Nagy Sándor pusztította végig ezt a területet, majd a makedón uralkodó halálát (Kr. e. 323) követően az egyik diadokhosz, a Szeleukidák irányították a térséget.
Ezt követően Kr. e. 305-től a másik irányból az indiai Csandragupta terjesztette ki hatalmát az itt élők fölé. Kr.e. 250 és 130 között a Gréko-Baktriai Királyság területéhez tartozott, majd a Kusán Birodalom kebelezte be, és ezzel India felől a buddhizmus is teret nyert. Erről tanúskodtak a legutóbbi időszakig a Bamidzsán-völgy óriási, sziklába vájt Buddha-szobrai. 350-558 között a heftalita ("fehér hun"), majd 558-650 között a perzsa hatalom uralta. Több kisebb a Türk Kaganátusnak, illetve a Szasszánidáknak adózó vazallus állam jött létre.