- eTwinning
- Learning Events: újabb kurzusok indulnak
- eTwinning Road Show: Európa házhoz megy
- Kompetencia alapú programcsomagok
- Szolgáltatói kosár
- Sulinet Nyelvek
- Sulinova Adatbank
- Magyar Géniusz Portál
- Nemzeti Tehetség Program
- Digitális Irodalmi Akadémia
- Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár
- Történelemtanárok Egylete
- Magyarország Képes Történelmi Kronológiája
- A holokauszt Magyarországon
- Jelkép és örökségtár
- Realika - Digitális foglalkozásgyűjtemény és oktatásszervezési szoftver
- Természetbúvár labor
- A magyar nemzeti parkok honlapja
- Segítségnyújtó szervezetek

Alkotmányt a francia népnek!
1789-ben a francia rendi gyűlésben arról döntöttek, hogy írott alkotmánnyal ajándékozzák meg a népet, majd meghatározták az alapvető jogokat. Azonban még két évbe telt, míg a szándék valóra vált, ám ezután sorban születtek az alkotmányok - Napóleonig.
Az 1791. évi alkotmány korszakalkotó jelentőségű volt Franciaország, illetve a francia forradalom történetében, mivel ez volt az ország első írott alkotmánya.
Az alkotmány igénye annak a jogi forradalomnak a természetszerű következménye, mely az Általános Rendi Gyűlést Nemzetgyűléssé, illetve a labdaházi esküt követően (1789. június 20.) Alkotmányozó Nemzetgyűléssé alakította át. A Nemzetgyűlésben a rendi hovatartozás helyett már a politikai kötődés vált meghatározóvá, így az abszolút monarchia hívei mellett megjelentek az alkotmányos monarchiát követelők (az ún. hazafiak). Ez utóbbiak több csoportra tagolódtak: mérsékelt monarchistákra, konstitucionalistákra, illetve demokratákra.
Az alkotmány születése
Az alkotmányozás folyamat azzal vette kezdetét, hogy még 1789 júliusában létrehoztak egy alkotmányjogi bizottságot, melynek az volt a feladata, hogy előkészítsék az alkotmányt. Az alapelveket az Emberi és polgári jogok nyilatkozatában fektették le (1789. augusztus 26.), ezt követően pedig számos olyan törvényt hoztak, amely a későbbi alkotmány egyes fejezeteit tartalmazta (pl. választójog). Miután ezeket a király, XVI. Lajos (1774-1792) szentesítette, így törvényerőre is emelkedtek, ám az érdemi munka a király szökését követően (1791 június) még inkább felgyorsult. Mintegy kétévi vita és tanácskozás eredményeként 1791. szeptember 3-án a nemzetgyűlés elfogadta a kész alkotmányt, amit a király szeptember 13-án szentesített. Nem sokáig maradt azonban hatályban, mert az 1792. augusztus 10-i felkelés után új alkotmányos berendezkedés alakult ki.
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés tagjainak elsődleges célja az volt, hogy végleg megakadályozzák az abszolutizmus visszatérését, ezzel párhuzamosan olyan racionálisan szervezett állami berendezkedést hozzanak létre, amely a tulajdonosok kezébe helyezi a politikai hatalmat.
- Korábban a Sulineten
- Az 1791. évi francia alkotmány
- Cédrusba zárva




