Péter és a magyarok

Nagy Péter tapasztalatszerzés céljából bejárta a nyugat-európai országokat, és az egyik utazás alkalmával Bécsben is megfordult. Itt figyelmes lett néhány magyar főúrra, akiket tréfásan oroszországi "szökevényeknek" titulált. Mi állhat a háttérben?!

I. (Nagy) Péter cár vonzalma szembeötlő Magyarország és a magyarok iránt. Az orosz állam újjászervezője XI. Lajos francia király és a Mediciek mellett Corvin Mátyást tekintette uralkodói példaképének (ez valószínűleg III. Iván és Mátyás király sok téren megnyilvánult szövetségi politikájának hagyományából táplálkozhatott). A vogul-osztják fejedelemségek 1500. évi teljes meghódítása után a moszkvai nagyfejedelmek felvették Jugoria, Jugria fejedelmének címét is, és I. Péter egészen bizonyosan tudott a jugor-magyar (igazi vagy vélt) rokonságról, amiről a Sokféle című folyóirat 1795. év harmadik negyedévi számában olvashattunk:

Nagy Péter szobra Pétervárott
Nagy Péter szobra Pétervárott

"Az oroszok azon hitekben vannak, hogy a' mi Eleink Jugrából származtak, melly tartománynak a' lakosit ők mai napig ugriknak nevezik. Ha ezen ugri nevű nép, melly neven minket a mi Magyar országi tótjaink is neveznek, velünk rokonságos-e, mint némellyek akarják, nem tudom. De hogy az Orosz Birodalomban velünk atyafi, az-az kun és magyar származású népek találkoznak, ebben bizonyos vagyok. Minden bizonnyal ez elsőre tekintett ama nagy Péter Tsászár is, midőn Bétsben való mulatásakor egynéhány magyar gavallérral öszve-akadván, őket tréfából az ő szökevényeinek nevezé, mivel őket, vagyis inkább az Eleinket, az országából kiköltözötteknek vélte."

Péter a régi orosz hagyományok, a maradiság ellen reformokat vezetett be, amely nemcsak a szakáll viseletét, hanem a ruházatot, a hosszú köntös és a nagy prémes süvegek hordását is gyökeresen megváltoztatta. Nem érdektelen, hogy - mint az Orosz birodalom törvénygyűjteménye című mű 1830-ban megjelent IV. kötete tanúsítja - 1700-ban cári ukáz jelent meg a magyar szabású öltözet kötelező viseléséről. Péter már régóta nyugati divat szerint öltözött.
1700. január 4-én rendeletet adott ki, hogy minden udvari méltóságnak és állami hivatalnoknak európai öltözetben kell járnia. Magyar vagy német öltözetet írt elő. E ruházat részletes leírásával a rendelet adós maradt, de azt követően egy újabb ukáz látott napvilágot, mely kifejezetten tilalmazta a régi módira szabott ruházat viselését. Különösen a katonaságnál tartotta fontosnak, hogy felszámolja a régi viseletet, hiszen meglehetősen akadályozta a katonákat a gyakorlatozásban. Később általában kötelezővé tette a külföldi ruhák hordását. A bojároknak el kellett tűrniük, hogy a túl hosszú köntös hosszából, meg az ujjából levágjanak. A cár maga is nemegyszer vett részt ilyen megregulázásokban.
Nem sok idő telt bele, és az udvarhoz tartozó emberek valóban már mind nyugati divat szerint öltözködtek, rizsporos parókát hordtak, meg kalapot tettek rá, ha kimentek a házból.

Beküldte: Sztudva Vilmos