Anonymus

A magyar történetírás talán legismertebb de biztosan legvitatottabb alakja az a szerző, akit nevének és személyének ismeretlensége miatt Névtelennek, latinul Anonymusnak nevezünk. Róla szól ez az írás.

Anonymus szobra
Anonymus szobra
P. dictus

Köztudott, hogy a magyarság őstörténetére és a honfoglalásra vonatkozó írott források száma igen csekély. Különösen kevés az ezen időszakra vonatkozó magyarországi keletkezésű forrás. A magyar tudomány ezért is használta sokáig előszeretettel Anonymus művét, a magyarság őstörténetét összefoglaló regényes gestát.

Feladat: A gesta műfajáról általában c. írásunk segítségével ismételd át a regényes gestáról szerzett ismereteidet!

Számos helytörténeti munka még manapság is a Gesta Hungarorum adatainak segítségével tárgyalja az adott település korai történetét. Anonymus kilétének felderítésére számos kutató áldozott hosszú éveket pályájából. E névtelen szerző személyéről rendelekzésre álló egyetlen forrásunk maga az általa írott mű. Ebben kevés közvetlen, ám annál több olyan közvetett információ található, amelyek segítségével megtudhatunk néhány dolgot a magyar történetírás nagy ismeretlenjéről.
A legtöbb közvetlen, bár korántsem elegendő információt a mű bevezetője tartalmazza. Ebben a szerző magát 'P. dictus magisternek' (P-nek mondott mesternek), a néhai Béla, magyar király jegyzőjének nevezi. Ebből mindössze annyi tudható meg teljes bizonyossággal, hogy Béla király a mű megírásakor már nem volt az élők sorában. Az Árpád-kor uralkodói között azonban négy Béla nevezetű is található. A különböző kutatói álláspontok valamennyit kapcsolatba hozták Anonymus-szal, mára a legvalószínűbb, hogy a Névetlen szerző III. Béla király (1172-1196) udvari jegyzője lehetett, művét tehát 1196 után írhatta.
Nevének P. monogramja körül is hosszú vita bontakozott ki, egyes kutatók szerint ugyanis a P. dictus (P-nek mondott) helyett ez a rövidítés Praedictus (fentebb említett) olvasattal oldható fel, nem pedig egy név kezdőbetűje. A szöveg ezen helyét visszautalásként elfogadva természetesen azt is feltételeznünk kell, hogy a mű eleje hiányzik.
A Gesta bevezetője még számos, kevésbé konkrét, elsősorban Anonymus műveltségére vonatkozó utalást tartalmaz. Ezen kívül rendelkezésre áll még a Gesta szövege, amelynek aprólékos - sokszor a filológiai részletekbe menő - elemzése lehetővé tette a Névtelen személyének, műveltségének és írásművészetének körvonalazását, így annak ellenére, hogy nevét továbbra sem ismerjük, mégis elég sokat tudunk Anonymusról.