A globalizációról

A globalizációban benne élünk, mégis vagy éppen ezért igen nehéz definiálnunk. Jelenlegi összeállításunkban olvasóinkat igyekszünk problémák, feladatok által közelebb vinni a multinacionális világhoz, az előnyök és hátrányok korrekt értékeléséhez.

A fogalom

A globalizáció nagyon összetett problematikájából ez a tananyag - terjedelmi okokból - csak néhány elemet emel ki. A feladatokat önállóan, egyedül vagy tanórai keretben, közösen, ill. csoportmunkában feldolgoztathatjuk a diákokkal. Az egyes írásokat, forrásokat tematikus egységekbe osztottuk, így több blokkban, de más-más kombinációban, akár több alkalommal is felhasználhatók.

Értelmezd a globalizáció fogalmát az alábbi meghatározás alapján! (Az aláhúzott szavak kiemelt szerepűek!) Milyen szerepük van a szegénység fenntartásában, ill. legyőzésében a globalizációs jelenségeknek? Tervezz egy vitaindító beszédet a fogalommeghatározás utolsó mondatáról! Gyűjts érveket a mondat cáfolatára, ill. alátámasztására!

"GLOBALIZÁCIÓ - a modern világ népeinek növekvő kapcsolatrendszere és kölcsönös függése. Az áruk, a tőke, az emberek és az információ áramlását a technológiai fejlődés gyorsítja. - A globalizáció következtében egymástól igen távol élő emberek, közösségek is kapcsolatba kerülnek egymással. A gazdaság terén a globalizáció egyik látványos jele, hogy a világ minden nagyvárosában egyforma szupermarketekben kaphatóak egyforma áruk. Megjelentek a globális társadalom csírái is: paradox módon a világszerte terjedő globalizáció-ellenes mozgalom éppen ennek a jelenségnek a megnyilvánulása. Baloldali szervezetek aktivistái, környezetvédők a szolidaritás értékeire hivatkozva mutatnak rá, hogy a szegény országok részesedésének aránya a világon megtermelt javakból folyamatosan csökken, miközben természeti környezetük egyre pusztul. Érvelésükkel számos ponton egybecseng szélsőjobboldali hangadók álláspontja, akik a nemzeti eszme jegyében bírálják a globális monopóliumokat. - A gazdasági folyamatok alapos elemzése azonban azt mutatja, hogy a világnak éppen azok a népei a legszegényebbek, amelyek kimaradtak a globalizáció folyamatából. Közben töretlenül növekedett mindazon államok nemzeti jövedelme, amelyek részt kértek a nemzetközi munkamegosztásból. Minthogy közöttük van a világ két legnépesebb országa, Kína és India, a globalizáció ténylegesen a korábbinál magasabb életszínvonalhoz segítette a világ szegényeinek többségét." (Magyar Virtuális Enciklopédia)

1. A tömegkultúra is kultúra?

A tömegkultúra és a tömegkommunikáció szorosan összekapcsolódó fogalmak. Mi a tömegkommunikáció? Az alábbi részlet alapján megismerheted a legfontosabb jellemzőit, keress mindennapi életedből konkrét példákat az egyes jellemvonásokra! A teljes cikk elérhető innen: Magyar Elektronikus Könyvtár - A tömegkommunikáció
"A társadalom kommunikációs rendszerében különleges és egyre fontosabb szerepet játszik a tömegkommunikáció. A "tömegnek" itt kettős értelme, jelentése van: egyrészt arra utal, hogy a kommunikációnak ez a formája nagyszámú emberhez, tömeghez juttat el üzeneteket, másrészt azt fejezi ki, hogy a szétsugárzott üzenetek, napjaink fogyasztási cikkeihez hasonlóan, tömegcikk jellegűek, a tudatipar termékei.

A tömegközlés sajátos jegyeit a következőkben foglalhatjuk össze:

• a közlemények áramlása egyirányú, a közlő és a befogadó a közlés során sohasem cserél szerepet (ha van is visszajelzés, az a rendszeren kívül megy végbe);
• a közlemények továbbítása a modern hírközlő eszközök útján történik;
• közlő és befogadó között térbeli és vagy időbeli távolság van;
• valamely adott információ sugárzása viszonylag egységesen történik (ellentétben a személyközi kommunikációval, amelynek során a hírek gyakran eltorzulnak, szóbeszéddé, rémhírré fajulnak);
• a szétsugárzott közlemények elsősorban társadalmi jelentőségű eseményeket tartalmaznak (a személyközi kommunikációban túlsúlyban vannak a személyes érdekű hírek);
• jellemző a tömeges jelleg, a szó mindkét fentebb említett értelmében."

A reklámok körülvesznek bennünket a mindennapokban. Írd le egy napodat, ami az alábbi reklámtípusok által befolyásolt fogyasztóként élsz át! Figyelj arra, hogy minden általunk megadott elem szerepeljen a megoldásban és mutasd be a fogyasztói attitűdöt, életérzést is!

- Sampon
- Sör vagy üdítő
- Pelenka vagy tisztasági betét
- Autó
- Kávé vagy kakaó vagy tea
- Csokoládé
- Sportcipő
- Arckrém/borotva
- Dezodor
- Légfrissítő
- Zacskós leves vagy leveskocka
- Banki hitel vagy biztosító társaság
- Televízió vagy rádió csatorna

Egy érdekes mintát találhatsz a megoldásra ezen az oldalon.

A következő dolgozatrészlet a médiavilág egyik jellegzetes, az egész világon elterjed műfajának, a talk shownak vizsgálatával foglalkozik. Olvasd el a részletet, majd saját szavaiddal foglald össze, mi teszi az ilyen műsorokat annyira népszerűvé! Milyen következtetések vonhatók le a nézettségi szokásokról a szöveg után található adatokból? Végezz kutatást saját környezetedben ugyanezekkel a kérdésekkel, majd hasonlítsd össze a kapott eredményeket! Vonj le következtetést az esetleges azonosságok vagy eltérések okaira vonatkozóan!

Tanulói befogadásvizsgálat kis mintán a Mónika-show alapján (részlet Mihalik Árpádné dolgozatából. A teljes anyag itt található.)
(A Mónika-show tanulói befogadásvizsgálatát a 8. évfolyamon végezte a dolgozat készítője. A tanulók létszáma összesen 73 fő. Ebből 36 lány, 37 fiú.)

"Világszerte népszerűek a show műsorok. Mint műfaj esztétikai szempontból valahol a színház és a cirkusz között helyezkedik el. Rokona a kabaré, a revü és az operett. E műfajok közös sajátossága a szórakoztatás. Számos televíziós műsor show formában jelenik meg, pl. topshow, talkshow stb.
A talkshow. A "talk" szó magyarul beszélgetést jelent, e műsortípust tehát az információs műsorok rokonának is tekinthetjük. Számtalan válfaja létezik. Elképzelhető, hogy a műsorvezető és vendége kettesben beszélgetnek, esetleg fontosabb erkölcsi, esztétikai, közéleti problémákat tárgyalnak meg néhány vendég előtt. Az elnevezés azonban ma már a világon mindenütt inkább szórakoztató műsort takar. Leginkább közönség előtt felvett, egyéb szórakoztató elemeket is tartalmazó műsorok ezek, melyek vendégei sztárok, vagy éppen a műsor hatására lesznek azzá. Csak a televíziózás legprofibb műsorvezetői tudnak e műsorokban jó házigazdák lenni.
Azok, akik a televíziós interjú- és riportkészítés minden csínját-bínját ismerik, és mellette még képesek órákon át emelkedett hangulatot biztosítani a stúdióban.
Többségük neve már nem is műsorvezető, hanem showman. A talkshow azért különösen nehéz műfaj, mert a beszélgetés többnyire bensőséges, olykor intim együttlét a riporter és a riportalany között. Ha mindez közönség előtt történik, akkor bizonyos fokig természetellenessé válik az egész. A siker igazi kulcsa azonban a műsorvezető. Neki beszélgetőtársait olyan helyzetbe kell hoznia, hogy azok még a természetellenes körülmények között is kitárulkozzanak. A feladatot csak olyan személyek tudják sikeresen megoldani, akiknek sajátos előadói, színpadi tehetségük és tudásuk van amellett, hogy jó riporterek, hiszen a talkshow-ban többnyire a műsor vezetője a főszereplő, nem pedig a vendég. Bármilyen meglepő, ez mégis így van. A néző számára a műsorvezető az igazi húzóerő, tőle reméli, hogy adásról adásra érdekes figurákat vonultat fel, hogy jó műsorokat készít.

Ilyen szórakoztató műsor a Mónika-show is, amelyet hetente öt alkalommal láthat a néző. Szereplői a meghívott vendégek, a közönség és a műsorvezető. A show alapját a különböző témák adják, amelyek helyszíne egy sajátosan berendezett stúdió. Részben a cirkuszhoz hasonlít a félkörben kialakított megemelt nézőterével, az előtte elhelyezkedő poronddal, ahol az attrakció zajlik. Ugyanakkor a "bevonuló" ajtó és a hosszú széles lépcső, amelyen kezdéskor a műsorvezető levonul a revü hangulatát kelti. A háttér (bárányfelhős égbolt) azt sugallja, hogy a műsor nyitott a világra és mindenkinek szól. A színpadon vagy a porondon kényelmes székek várják a meghívott vendégeket, akik két oldalról jól kiválasztott, a témához vagy személyhez illő zenére jönnek a színtérre attól függően, hogy a megadott téma mellett vagy ellen szólnak. A téma tárháza kimeríthetetlen, olyan, mint a saját életünk, minden nap történik valami, valami más, valami új, arról pedig már lehet beszélni. A sikamlós, pikáns témák, az izgalmas hátborzongató történetek viszont mindig a képernyő elé csalogatják a nézőt."
A részlet alapján foglald össze saját szavaiddal, hogy mit jelent a tömegkultúra egyenlőség-elve és a magaskultúra minőség-elve! A média ilyen erős előretörését igazolják-e saját tapasztalataid? Milyen olvasási szokások jellemzőek közvetlen környezetedben? Végezz el az osztályban mindenki egy mini közvélemény-kutatást, majd ennek eredményét vitassátok meg egymással! Milyen tendenciákat vettél észre az adatokban s vajon mi magyarázza ezeket?

Arató Lászlónak (Magyartanárok Egyesületének elnöke) a tömegkultúráról a Beszélő c. folyóiratnak adott interjújából:
"Más helyen már többször elmondtam azt a közhelyet is, amit Heller Ágnes és Fehér Ferenc írt egy tanulmányában Tocqueville-re hivatkozva, hogy a tömegkultúra egyenlőség-elve (a piac egyenlőség-elve) és a magaskultúra minőség-elve konfliktusban vannak egymással. Magyarul, hogy ha piaci tömegdemokrácia van, akkor mindenki azt fogyaszt, amit akar, és egyre inkább egyenrangúvá válnak az értékrendek. Tehát ha általános a fogyasztói mentalitás, akkor a fogyasztók nem feltétlenül hajlandók a kulturális vagy politikai elit által kitüntetett magaskultúrát preferálni. És hát pont ez figyelhető meg ma. Ehhez kapcsolódik az elektronikus tömegkultúra áttörése. 1997 választóvonal, mert ekkor jelentek meg a kereskedelmi televíziók. Jó, a televízió és a mozi már régóta nem számít újdonságnak, de egyáltalán nem mindegy, hogy két csatorna van, vagy öt-hét, és hogy az ember bármely napszakban nézhet-e játékfilmet, krimit vagy szappanoperát, vagy csak meghatározott időpontokban, hiszen csak két csatorna között választhat.

A szabadidő-felmérések, például Nagy Attila felmérései, azt mutatják, hogy ma már egy átlagos magyar középiskolás jó három órát tölt a tévé előtt. Ez gyökeres különbség, a kilencvenes évek elején vagy a nyolcvanas években a diákok által a televízió előtt töltött idő ennek a közelébe se jött. Másrészt a hatvanas évek végén, nevezetesen hatvannyolcban, a középiskolás diákok szabadidő-eltöltési prioritásai között az olvasás az első volt, ma a huszadik. Ez egy kemény tény. Ha ez tényleg így van, és így van, akkor a magyartanítás nem csinálhatja ugyanazt, mint korábban. Egy harmadik tény: nemcsak a diákok értékrangsorában, de az elolvasott szövegek mennyiségében is drámaian romlott az olvasás helyzete. Egy 2000-es felmérés (Gereben Ferenc felmérése) szerint a lakosság 51%-a évi egy könyvet sem olvas el. Ez is egy kemény tény."

  • az interjú teljes terjedelmű szövege