- eTwinning
- Learning Events: újabb kurzusok indulnak
- eTwinning Road Show: Európa házhoz megy
- Kompetencia alapú programcsomagok
- Szolgáltatói kosár
- Sulinet Nyelvek
- Sulinova Adatbank
- Magyar Géniusz Portál
- Nemzeti Tehetség Program
- Digitális Irodalmi Akadémia
- Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár
- Történelemtanárok Egylete
- Magyarország Képes Történelmi Kronológiája
- A holokauszt Magyarországon
- Jelkép és örökségtár
- Realika - Digitális foglalkozásgyűjtemény és oktatásszervezési szoftver
- Természetbúvár labor
- A magyar nemzeti parkok honlapja
- Segítségnyújtó szervezetek
A nemhez kötött öröklődés
A klasszikus öröklésmenetek különleges fajtája a nemhez kötött öröklődés. Ebben az esetben a tulajdonságot meghatározó gén a nemet meghatározó kromoszómán van. Ebben a cikkben is interaktív animációk segítik a mechanizmus megértését.
Talán nincs az természettudományokban még egy olyan alaptörvény, ami mellé annyi kivételt lehet sorolni, mint Mendel híres öröklődési törvényeihez. Ez már csak így van, a biológia mindig is slampos hippi volt a pedáns fizika és az elegáns kémia mellett. Mendel három törvénye alól számtalan kivételt találhatunk, elég csak a kapcsolt öröklődésre vagy a különféle génkölcsönhatásokra gondolni.
Egy igazán különleges és gyakori kivétel a nemhez kapcsolt öröklődés. Erről abban az esetben beszélünk, ha a kérdéses tulajdonság génje a nemi kromoszómán található. Mint jól ismert, a nemet egy különleges kromoszóma határozza meg. Ez a kromoszóma két változatban létezik (X és Y), az egyes egyedek genotípusa XX vagy XY lehet. Emlősökben az XX a nőstény és az XY a hím, madaraknál pontosan fordítva történik. Az X kromoszómához képest az Y csökevényes, alig tartalmaz géneket. Rögtön látható, hogy egy X kromoszómán található gén recesszív változata az X'X genotípus esetében rejtve marad, míg az X'Y esetben kifejeződik. Ennek köszönhetően az XY genotípusúakban gyakrabban jelenik meg az adott tulajdonság.
Míg az Y kromoszómán alig vannak fontos gének, az X kromoszóma hemzseg tőlük (pontos listájukat itt találhatod). A legnevezetesebb talán a vörös-zöld színtévesztés és a vérzékenység, de a mániás-depressziótól rákokra való hajlamokig sokmindent meghatároznak az X kromoszóma génjei.
A színérzékelésről már több esetben is írt a Sulinet, a színtévesztésről részletesen itt, a színek érzékeléséről általában itt. A színtévesztés a szem csapocskáinak hibája, leggyakrabban a vörös és zöld szín elkülönítése válik nehézkessé. Ezt a cikket például így látja egy vörös-zöld színtévesztő.
A vérzékenység a véralvadási faktorok hibájából adódik, a leghíresebb eset Viktória királynőé, aki maga is hordozta a tulajdonságot és népes családjában a férfiak között gyakran fordult elő ez a kór (a leghíresebb beteg Alekszej cárevics volt).
A képre kattintva kipróbálhatod, miként működik a nemhez kötött öröklődés.
Kirpóbálhatod azt is, miként öröklődik egy domináns tulajdonság az X kromoszómán.
Valamint azt is, hogy miként öröklődik egy tulajdonság az Y kromoszómán.




