A közlegelők tragédiája

A természeti erőforrások felhasználása napjaink egyik fontos problémája. Egyes energiaforrások kimerülőben vannak, de ugyanilyen korlátozott erőforrás a tiszta levegő és a víz is. Mégsem tűnik úgy, hogy az emberiség mértékletesen és bölcsen tudná ezeket felhasználni. Hogy miért, azt megtudhatod, ha megvizsgálod a közlegelők esetét. Egy interaktív játékban azt is kipróbálhatod, mi lehetne a megoldás.

Garrett Hardin 1968-ban a Science magazinban publikálta azóta híressé vált esszéjét a közlegelők tragédiájáról. Ebben amellett érvel, hogyha egy korlátos közvagyonhoz az egyének korlátlanul férhetnek hozzá, akkor annak végeredménye a közvagyon pusztulása lesz a túlhasználat miatt. Képzeljük el, hogy egy falu közös legelőjét négy paraszt használja. A legelő akkora, hogy hat tehenet tud ellátni anélkül, hogy az állapota romlana. Kezdetben mindenkinek egy-egy tehene van. Megéri-e a parasztoknak egy második tehenet vásárolnia? Természetesen igen, hiszen ezzel növelik a saját tejtermelésüket, bár a legelő kicsit romlani fog. A harmadik tehén beszerzése is növeli az egyén tejhozamát, ugyan a többiekét csökkenti. Az egyéni érdek mindig azt diktálja, hogy érdemes még egy újabb tehenet beszerezni, mivel ezzel az egyén nyeresége minden esetben nő.A nyereség pedig teljes egészében az egyéné, miközben a veszteségen a köz osztozik. Ez oda vezet, hogy a legelőt szükségszerűen túlhasználják. Hardin szerint az eset analóg azzal, ahogy a természeti erőforrásokat kezeljük. Ebben az esetben a tejhozamnak az eltartott népesség és annak életszínvonala felel meg a közlegelőnek pedig valamilyen korlátos természeti forrás. Ilyen lehet az ózonpajzs, a tiszta légkör, a tiszta óceánok, az esőerdők, a biodiverzitás és még tovább lehetne sorolni.Hardin gondolatmenete szerint törvényszerű, hogy ezeket elpusztítsa az ember. A képre kattintva magad is kipróbálhatod a közlegelők működését:

Hardin esszéje előtt az általános elképzelés a közgazdaságtan egyik alapítójától, Adam Smithtől származó láthatatlan kéz elmélete volt. Smith szerint az egyéni érdekek összességükben láthtatalan kézként avatkoznak be a folyamatokba és végső soron a közös jót szolgálják. Hardin amellett érvelt, hogy ez nincs így, amit a Föld állapota is jól bizonyít.

Hardin sokat vitatott javaslata szerint segíthet az erőforrások magánkézbe adása, privatizálása, ahogy ez a bekerítések során az angol közlegelőkkel is megtörtént. Másik javaslata szerint alapvetően kell átértékelnünk az erkölcsös viselkedésről valott elképzelésünket. Ebbe szerinte beletartozik a szaporodáshoz való jog korlátozása is, ahogyan azt a Kínai Népköztársaság tette.