Házi villanymotor
Ehhez az egyszerű kismotorhoz nincs szükség különleges eszközökre: egy kevés drót, egy elem és egy mágnes segítségével könnyen elkészíthető a kismotor. A Lorentz-erő kézzel fogható megnyilvánulása!
Hozzávalók
Ehhez az egyszerű kismotorhoz nincs szükség különleges eszközökre. Az alábbi kép a "hozzávalókat" mutatja:
A képen látható rézdrót az egyetlen, amit kicsit nehezebb beszerezni, ugyanis a motor működéséhez lakkal szigetelt rézdrót kell. Ezt például egy szétszedett régi transzformátorból lehet kiszerelni. Ha van a közelben motortekercselő műhely ("Villanymotor-tekercselés" - ez van általában a cégtáblán, vagy valami hasonló), akkor onnan is lehet szerezni. Nem kell sok, akár egy méter is elég, de legyen legalább 1 mm átmérőjű. Egy ilyen vastag drót még könnyen formálható, de megtartja az alakját. A kép közepén egy mágnescsappantyú (köznapi nevén mágneszár) látható, amit akármelyik hipermarketben, vagy barkácsboltban meg lehet találni. Egy a fontos, hogy az ábrán láthatóhoz hasonlóan könnyen ki lehessen szedni belőle a mágnest, mert arra lesz szükség. A gemkapocs legjobb, ha nagy (5 cm-es) méretű. Az elem legyen olyan, hogy a pozitív érintkező is elég nagy fémfelület. Ha "made in piac" elemünk van, aminek csak egy kis fémkupak van a pozitív végén, akkor a teendőket lásd később.
És most lássuk a "receptet" (javaslom előbb elolvasni az egészet, és utána hozzákezdeni az építéshez).
Először a forgórészt (tekercset) készítjük el. Ehhez az alább látható módon az elemre 8-10 menetet tekercselünk a lakkozott rézdrótból. Ne tekerjük túl szorosan, mert utána nem tudjuk lehúzni az elemről. Másrészt a tekercsről az elején és a végén is lógjon le még legalább 8-10 cm rézdrót, mert ennyi kell, hogy kényelmesen össze tudjuk fűzni egy forgórésszé.
A tekercselés után a lelógó végeket két átellenes ponton fűzzük át a tekercsen, és tekerjük velük körbe a meneteket, hogy ne lógjanak szanaszét! A fölösleges drótot vágjuk le fogóval, kb. 2-3 cm hosszú kilógó drót maradjon! A kivezetéseket úgy formázzuk, hogy az általuk alkotott képzeletbeli egyenes a tekercs közepén menjen át! Ezzel már majdnem kész a forgórész:
Ezek után fogjuk meg a tekercset, és egy késsel, vagy "sniccerrel" kaparjuk le a lakkszigetelést a kivezető drótokról, de csak a tekercs síkjának egyik oldalán, egy félkörív mentén mozogva (lásd a rajzot)! Addig kaparjuk, amíg meg nem látszik a csupasz réz (fényes, a lakknál jóval világosabb színű):
Kész a tekercs. Most lássuk az állórészt!
A mágnescsappantyúból csavarhúzóval billentsük ki a mágnest fedő vasat, majd magát a mágnest (általában fekete):
A mágnest ragasztószalaggal rögzítsük az elemre:
A mágnest ragasztószalaggal rögzítsük az elemre:
Ezután a gemkapcsot egyenesítsük ki:
Ha ez megvan, akkor hajlítsunk egy kis karikát a végére (akkorát, hogy az ármérője fele-harmada legyen az elem átmérőjének):
Ezután a drótot hajlítsuk meg kétszer, és vágjuk el úgy, hogy egy ilyen alakzatot kapjunk (a mellette lévő elemmel összehasonlítva jól láthatók az arányok):
Készítsünk még egy ilyen tartót, de a karikát úgy hajlítsuk, hogy ráférjen az elem pozitív végén lévő kis "bütyökre":
Ha a fentebb említett "made in piac" elemünk van, akkor a pozitív véghez tartozó tartó karikáját csomagoljuk be alufóliába. Ezzel biztosítjuk a megfelelő érintkezést. Ezek után a tartókat ragasztószalaggal rögzítsük az elemre így:
A drótokat úgy állítsuk be (hajlítgatással), hogy a "tartóvályúba" helyezett tekercs forgás közben csak néhány mm-re legyen a mágnestől. Ezen kívül fontos, hogy a drótok minél nagyobb felületen érintkezzenek az elem pólusaival, mert kb. 1,5 A áram fog folyni rajtuk! A ragasztószalagot jó erősen húzzuk meg a rögzítéskor!
Ezzel elkészült az állórész is. Helyezzük a tekercset a vályúkba, billentsük meg egy kicsit, és ha mindent jól csináltunk, a motor működni kezd:
