Európa földtörténete II. - újpaleozoikum

Szárazföldi lepusztulás, kontinensvándorlás, kéregmozgások és hegységképződések, valamint változatos éghajlat formálja az óidő második felében Európa arculatát, ahol az élővilág a környezeti feltételekhez alkalmazkodva fejlődik és terjed el.
Csuták Máté írása.

A devon időszaki Régi Vörös Kontinens

A szilúr időszak végén, mintegy 400 millió éve gyakorlatilag befejeződött a Kaledóniai hegységrendszer fölgyűrődése. Az összenőtt Ős-Európai és Észak-Amerikai szárazulatok hatalmas kiterjedésű kontinenst alkottak, ahol a hegyláncok anyagának lepusztulási terméke a devon időszakban nagy vastagságban halmozódott föl. Erről a jellegzetes színű törmelékes üledékes, homokkőből, durva törmelékes kőzetből álló összletről kapta az őskontinens a nevét: Régi Vörös Kontinens. Mint a későbbiekben látni fogjuk, a régi szó azért lesz fontos, hogy megkülönböztesse a később létrejövő Új Vörös Homokkőtől.
Pillantsunk bele a devon időszak élővilágába! A vizekben a halak közül a porcoshalak és a páncélos őshalak terjedtek el. Utóbbiak közül kerültek ki a devon legnagyobb állatai is, amelyek ragadozó életmódot folytattak. A páncélos halak (Placodermi) rendkívüli változatosságban fordultak elő, a paleozoikum végére teljesen kihaltak, a devon időszakban viszont virágkorukat élték.
A kontinensen a nagy kiterjedésű törmelékkel feltöltődő medencékben és a pusztuló hegységekben szegényes élővilág élt. A meleg száraz éghajlat alatt az első szárazföldi növények közt és a lassan kiszáradó tavakban, mocsarakban óriási méretűre, akár 3 méteresre nőtt rákok (Eurypterida) mászkáltak, bizarr küllemű tüdőshalak vándorolgattak át a pocsolyákból a szomszédos kis tavacskákba. Az időnként nedvesebbre váló éghajlat hatására kiterjedt, sekély vizű tavak keletkeztek, amelyekre jellemző volt az időszakos kiszáradás. E környezet a tüdőshalak mellett az ősi kétéltűeknek kínált megfelelő életfeltételeket. Az egyik legismertebb devon időszaki kétéltű, ami a halak és kétéltűek bélyegeit egyaránt magán viseli, a Grönlandról előkerült, 1 m-es nagyságú Ichthyostega. A devon időszaki Régi Vörös Kontinens, bár flórája és faunája szegényes, a szárazföldi élővilág elterjedése miatt óriási evolúciós jelentőséggel bír.