- Digitális Irodalmi Akadémia
- Sulinova Adatbank
- Realika - Digitális foglalkozásgyűjtemény és oktatásszervezési szoftver
- Sulinet Nyelvek
- Segítségnyújtó szervezetek
- Sunflower animációk
- Klikk - Digitális játszótér
- A holokauszt Magyarországon
- Nemzeti Emlékezet Program
- Magyarország Képes Történelmi Kronológiája
- 1848-as játék
- eTwinning
- Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár
- Természetbúvár labor
- A magyar nemzeti parkok honlapja
- Celebrate tananyagok
- Jelkép és örökségtár
- Élő Duna Projekt
A jód
A halogének sokarcú és fontos eleme a jód. Megjelenései a környezetünkben nem pusztán érdekesek, sokszor látványosak is. Vegyületei a mindennapi életben is körülvesznek minket az asztali só vagy éppen egyes fertőtlenítők révén.
A jód a periódusos rendszer VIIa oszlopában található a halogén csoportban.
Z=53, A=126,90
Olvadáspont: 113,5 °C
Forráspont: 184,4 °C
Sűrűség: 4,93 kg/m3
Elektronszerkezet: Kr 4d105s25p5
Egyetlen természetes izotópja van.
A jódot 1811-ben fedezte fel Bernard Courtois.
Előfordulása és előállítása
A természetben elemi állapotban csak egyes hőforrások vizében fordul elő. Jodid formájában a kloridok mellett fordul elő kísérőként. A chilei salétrom (NaNO3) 0,1% mennyiségben tartalmaz nátrium-jodátot. A jód előfordul egyes algákban és korallokban, valamint a kőolajat kísérő vizekben. Előállítása tengeri növények hamujából oxidációval és a chilei salétrom anyalúgjából: NaIO3 + 2 SO2 + 3 H2O= NaI + 3 H2SO4 a NaI-ból klórral vagy nátrium-jodáttal szabadítják fel a jódot.
Fizikai tulajdonságok
A jód fekete fémes fényű szilárd nemfém. Már szobahőmérsékleten is szublimál, gőze ibolyaszínű (ahogyan ez a második fotón is látható). A jód I2 molekulákból áll szilárd állapotában és 300 °C alatt gőzében is. Kristályrácsa molekularács.
Kémiai tulajdonságok
A jód vízben alig oldódik. Jodid ionok jelenlétében azonban vízben is oldódik a I3- komplex ionok jóvoltából (I2 + I- <=> I3-). Ekkor sárgásbarna, ún. Lugol-oldat keletkezik, amelyet a biológiai vizsgálatokhoz is használnak. A lugol-oldat keményítővel kék színeződést ad, amely egy igen érzékeny kimutatási lehetősége is a jódnak.
Szerves oldószerekben a jód különböző színnel oldódik: kloroform (ibolya), benzol (vörös), oxigéntartalmúak (barna). Vegyületeiben a jód többnyire -1, ritkábban +1, +3, +5 és +7 oxidációs számmal fordul elő.
Fontosabb vegyületei
A HI (hidrogén-jodid) és sói a jodidok. Gázhalmazállapotú, vizes oldata erős sav. Az AgI (ezüst-jodid) a fényképezés egyik fontos vegyülete. Jódsavak, a jód oxosavai: a hipojódossav, amely igen bomlékony - HIO, a csillogó kristályokat alkotó jódsav HIO3, a perjódsav, amely csak sói, a perjodátok formájában létezik - HIO4.
Orvosi alkalmazása van a jódtinktúrának, amely a jód és a KI alkoholos oldata és a jodoformnak (CHI3). Mindkettőt sebek fertőtlenítésére használják. A jód nitrogénnel alkotott vegyülete a NI3, amely ütésre és akár hang hatására is robban.
Biológiai vonatkozások
A pajzsmirigy működéséhez szükséges jód (jodid-ionok formájában) beviteléről tengeri halak, algák fogyasztásával gondoskodhatunk, de ma már a háztartási só is jódozott (kálium-jodid tartalmú). A jódhiány a pajzsmirigy megbetegedéséhez, struma kialakulásához vezet. Az élelmiszerek közül a szeszesitalok (bor, pezsgő, sör) is tartalmaznak jódot.
