Az alternatív dezodor

A füstölők a mai lakások egyre gyakoribb kellékei. Nem csupán különlegességük és jó illatuk miatt kedvelik, hanem mert hatással van közérzetünkre, szellemi és fizikai állapotunkra is. Ezt a modern tudományág, az Aromaterápia is elismeri.

A füstölőszerek jótékony hatását a keleti emberek már évezredek óta felismerték, s mindennapjaikban is használják. Ugyanis nem csak a közérzet változtatására szolgált, hanem segített kapcsolatot létesíteni isteneik világával is.

Kezdetben az isteneknek szánt áldozat bemutatására szolgált, ezért szertartásoknál, démonok elriasztására, meditációs állapot előidézésére, valamint temetéseknél használták. Néró pl. az ókori világ egy évi termelésének megfelelő mennyiségű arab füstölőmennyiségét rendelte elhunyt felesége, Poppea halotti szertartásához.
A Biblia tanúsága szerint a napkeleti bölcsek ezért vittek tömjént és mirhát értékes ajándékként Jézusnak, születése alkalmából. A füstölőket eleinte a Dél-Arábiában és Szomáliában honos Boswellia sacra nevű cserje gyantájából készítették, s használatukat az arab kereskedők terjesztették el Ázsia szerte. Használatuk a buddhista-vallásnak is nélkülözhetetlen kellékévé vált, a buddhista templomokat "a füstölés házának", a szerzeteseket pedig "illatos királyok"-nak is hívták. Alkalmazásuk a buddhista vallással terjedt el Nepálban, Tibetben, Mongóliában, Kínában, Srí Lankán, Burmában, Koreában és Japánban. Kínában a 11. századból maradtak fenn az első dokumentumok.

Kínában a természetfeletti erőkkel való érintkezés eszközének tekintik nemcsak a buddhisták, de a taoisták és a konfuciánusok is. Az égő füstölőpálcákkal való gesztikuláció jelenti a kapcsolatteremtést, a füstjük jelzi az isteneknek, hogy a felajánlott étel a számukra készült.

Japánban nagy kultusza van a tömjénszertartásnak, melyhez ugyancsak füstölőpálcákat használnak, s minek hagyománya a VII. században a császári udvarban született meg. Hasonlít a teaceremóniához, a művészet egy fajtája: áldozat Buddhának és az isteneknek, az ősök lelkének, de ünnepélyes hangulatkeltés és játék is.

Mivel a füstölők egyre kedveltebbekké váltak, az alapanyagok célirányos termesztése is szükségessé vált. Tiszta virágolajokból, gyógyfüvekből és fűszerekből állítják elő.
Ma Dél-Indiát tartják a füstölőgyártás egyik központjának, ahol rengeteg ében-, teak- és szantálfa nő. Ezeket használják fel a füstölők előállításához éppúgy, mint az aloét és a kámforfát, a szerecsendió levelet, a pézsmát, sáfrányt, mirhát és más fűszereket. Készítésével többnyire nők foglalkoztak, bambuszpálcákat sodortak a füstölőpasztába, amelynek receptjeit a "füstölő-dinasztiák"máig féltékenyen őrzik. Egy gyakorlott munkásnő napi tízezer darabot is képes elkészíteni.

Bármily meglepő, de a keleti kultúra találékonyságát bizonyítja, hogy ezeket a füstölőket más célokra is használták. A VIII. századtól kezdve alkalmaztak füstölőpecséteket. Egy fémtégely aljára szent jelképeket véstek, majd füstölőporral töltötték meg, s az elégett por a véseteken áthullva kirajzolta azokat. Kínában a Tang-dinasztia idején (i.sz. 618-707) már léteztek füstölőórák. A füstölő egyenletes égése tette lehetővé ezt a fajta felhasználását. Időegységük az 1 k'o (14 perc és 24 mp) volt. A 16. században alkalmazott mechanikus órákat a füstölő-időegységek alapján kezdték készíteni. A japán gésák még a 20. század elején is füstölőórával mérték a vendégeikkel töltött időt. Ébresztőóraként is használták: az égés útjába vékony fonalra függesztett fémgolyócskákat aggattak, amelyek a megfelelő időpontban hangos zörejjel egy fém tálba hullottak.

A füstölő használata egyre nagyobb teret hódít Európában is. Nemcsak varázslatos illatuk, de egészségvédő, nyugtató hatásuk miatt is. A füstölő egyféle "alternatív dezodor".
Jó égfrissítő hatású, rendszeres használata megszünteti a függönyökbe, textíliákba beivódott dohányszagot.

Elriasztja a szúnyogokat, legyeket és molyokat.

A nyálkahártyát ellenállóbbá teszi a betegségekkel szemben, baktérium- és vírusölő, gyulladáscsökkentő és enyhe fertőtlenítő hatása van.

Csillapítja a fájdalmakat és a hőségérzetet.

Megfelelő állapotot teremt bármilyen fizikai vagy szellem tevékenységhez, fokozza biztonságérzetünket, segíti a koncentrációs képességet. Bizonyos illatok még a szerelmi vágyat is serkentik.

Sokféle füstölő létezik. Mintás, csavart, színes, cirádás és még pálcanélküli is. Nem kimondottan alakjuk, sokkal inkább összetételük, illatuk a lényeges.

Használata módfelett egyszerű:
A füstölőpálcikát úgy gyújtjuk meg, hogy egy égő gyufát tartunk a pálcika végéhez, s addig tartjuk oda, míg az fel nem izzik, majd elfújjuk a lángot, s a pálcikát a tartóba állítjuk.

A füstölőtartók legegyszerűbb változata, mikor egy magasfalú tálkába száraz, szitált homokot öntünk és beleszúrjuk a meggyújtott füstölőpálcikát. Így a leeső hamu ebbe a tálnyi homokba hull. Tartók beszerezhetők állatalakú, fapapucs-, gondola-, sílécformájú változatban, fából, féldrágakőből gazdagon díszített vagy egyszerűbb faragott formájában is.

Kellemes füstölgést kívánunk!