Sportélettan 2.

Az ember nem is gondolná, hogy miközben gondtalanul sportol és kikapcsolódik valójában milyen bonyolult dolgok zajlanak le szervezetében, illetve akár csak az izmaiban. A sportolás valójában egyrészt rendkívül sok mentális munka, valamint bizonyos izmok, izomcsoportok ritmikus összehúzódása és elernyedése (kontrakció-relaxáció). A következőkben alaposan áttekintjük, hogy mi is zajlik le az izmokban ahhoz, hogy mondjuk elugorjunk a földről, vagy elhajítsunk egy követ.

Mint ahogy már a korábbiak során tisztáztuk, a gondolati impulzust követően a motoros neuronok az izmot összehúzódásra bírják, ingerlik. Létrejön a kontrakció, azaz az összehúzódás, amely típusait alább részletezzük. Ennek eredményeképpen az izületekben rugalmasan összefűzött csontrendszerben elmozdulás áll be, amely maga a mozdulat (természetesen izometrikus összehúzódásnál nem áll be hely(zet) változtatás). Egy szisztematikusan felépített edzéstervben megvan a helye mindenféle összehúzódásnak.

Az összehúzódás típusai

A vázizom összehúzódásának két fő típusa van: izotóniás (az izom hossza változik) és izometriás (az izom hossza állandó) kontrakció. Dinamikus mozgásnál az izom hosszát megváltoztató, izotóniás (anizometriás) kontrakciók sorát látjuk. Ha az izom rövidül, azt koncentrikus kontrakciónak, míg ha megnyúlik a kontrakció során, azt excentrikus kontrakciónak hívjuk. Az izokinetikus kontrakció speciális típusa a koncentrikus kontrakciónak, melyben az izom megrövidül, de a rövidülés sebessége állandó marad. Ez a kontrakció speciális készüléket igényel, amely folyamatosan módosítja az ellenállást az erőkifejtés arányában az adott ízületi helyzetben (specifikus ízületi szögnél). Ennek eredménye a maximális ellenállás a maximlis erőkifejtés során a mozgás teljes terjedelmében. Az excentrikus kontrakció nagyobb erőkifejtéssel járhat, mint a koncentrikus, a raktározott elasztikus energia és a kontraktilis fehérjék, valamint az izom-ín átmenet passzív feszülésének együttes hatása következtében. Az excentrikus kontrakció a végtag ellenállással szemben végzett mozgását jelenti, miközben az izom megnyúlik. Az izom excentrikus kontrakciója vagy a nehézségi erő legyőzésére irányul, vagy az antagonista izmok legyőzésére, melynek eredményeként a végtag ellenőrzött és lassú mozgása jön létre. Eltérően a koncentrikus kontrakciótól, ez a kontrakciós kör nem kell, hogy teljesen legyőzze a gravitációs erőt, de részlegesen lassítja azt. Az izom a relatíve korlátozott aktin-miozin kölcsönhatás és kontrakciós kör miatt képes megnyúlni. Ez magyarázza, hogy az excentrikus kontrakció során alacsonyabb az anyagcsere szükséglet, mint a koncentrikus kontrakció során. Az a kontrakció, amely nem eredményez változást az izom hosszában - az izom megfeszül -, az izometriás kontrakció, mely főleg statikus sportágaknál játszik szerepet.

Minden jól felépített edzésterv alapja a célok meghatározása. Nem mindegy, hogy a cél tömegnövelés, vagy szálkásítás. Magyarul egészen bizonyos, hogy Swarzi és a kenyai futók nem ugyanarra a kaptafára készült programot használtak. Jelen dolgozatokban egyenlőre csak a mozgásról beszélünk, a táplálkozás kérdéseit nem taglaljuk. A következő körben taglaljuk az egyes edzésterveket alkotó mozdulatok szerepét jelentőségét, hatását.