- eTwinning
- Learning Events: újabb kurzusok indulnak
- eTwinning Road Show: Európa házhoz megy
- Kompetencia alapú programcsomagok
- Szolgáltatói kosár
- Sulinet Nyelvek
- Sulinova Adatbank
- Magyar Géniusz Portál
- Nemzeti Tehetség Program
- Digitális Irodalmi Akadémia
- Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár
- Történelemtanárok Egylete
- Magyarország Képes Történelmi Kronológiája
- A holokauszt Magyarországon
- Jelkép és örökségtár
- Realika - Digitális foglalkozásgyűjtemény és oktatásszervezési szoftver
- Természetbúvár labor
- A magyar nemzeti parkok honlapja
- Segítségnyújtó szervezetek
Gyomorbetegségek
Magyarországon a háziorvosi rendelőket a betegek mintegy 13% a gyomor-béltraktust illető, azaz gastrointesztinális (GI) panaszok miatt keresi fel. Az esetek közel fele a krónikus székrekedéssel küszködők közül kerül ki, 40%-uk ezzel ellentétben 2 napnál tovább tartó hasmenés miatt jár az orvosánál. A GI betegek mintegy 20%-a a legnehezebben megfogható puffadásos, székrekedéses-hasmenéses, egyszóval irritábili bélbetegség (IBD) panaszokkal jelentkezik a háziorvosnál és kerül végül szakorvoshoz.
A panaszok jellegéből adódik, hogy kezelésüknél első helyen először is az öngyógyítás jön szóba. Az öngyógyítás az esetek egy jelentős részében azonban sajnos nem hatékony, mert a beteg egészségkultúrája csekély, információik töredékesek. (legkedvesebb anekdotám, amikor is a gyomorsavtúltengéssel jelentkező beteg panaszai jól javultak a savlekötőre, majd hetekkel később szomorúan jelentkezik ismét orvosánál, hogy mégsem jó a gyógyszer. Miért, kérdi az orvos, nem múlt el a gyomorfájása? Az elmúlt ugyan, de a feleségem fejfájására mit sem ért, feleli a beteg. Fájdalom az is, vagy mi a szösz!). Az öngyógyítás alapja Magyarországon a kereskedelmi reklám. A betegek leghamarabban, számukra hitelesnek tűnő infóhoz a reklámokból jutnak. A székrekedéses panaszokra számos megoldást kínálnak a kémia szerek, az írott médiában inkább a gyógynövényi alapú készítmények tarolnak.
A gyógynövényi/természetes alapú készítmények jelentős része korpa, szenna, ásványi kén, illetve hashajtó szén (lignit), illetve aszalt szilva alapú. Lássuk csak az összetevőket egyenként.
- A korpa malomipari melléktermék, a búza feldolgozásakor a szemeket fedő, rostos köpeny. Hatását a hiperozmolaritás révén, a rostok vizfelszívása révén fejti ki.
- A szenna az egyik legrégebben alkalmazott enyhe hashajtó szer. Jelentősége átértékelődőben van, mert sajnos irritatív hatású a bélfal nyálkahártyájára nézve, ugyanakkor nagy mennyiségben akár gyulladást is okozhat.
- Ásványi kén nem tisztázott a hatásmechanizmusa, hatása egyszerúen experimentális
- Aszalt szilva hatását egyrészt hiperozmolaritása révén, másrészt alkaloidjai révén fejti ki.
A gyógynövényi alapú készítmények legnagyobb előnye, hogy nem alakul ki velük szemben hozzászokás. A krónikus székrekedéses panaszok jelentős része ugyanis pszichés eredetű, amelyek megoldása nem a tünetek megszüntetésében rejlik, hanem az okok tisztázásában. A panaszok megoldásában egyébként a táplálkozási szokások megváltoztatása is rengeteget segít.
A kémia szerekkel kapcsolatos legnagyobb probléma a hozzászokás, amely hatására a betegeknek egyre nagyobb mennyiséget kell alkalmazniuk a kívánt hatás eléréséhez.
A funkcionális panaszok mindenképpen szakorvosi segítséget igényelnek, ezért a krónikus székrekedés esetén mindenképpen alapos GI kivizsgálás javasolt (tumorveszély!)



