- eTwinning
- Learning Events: újabb kurzusok indulnak
- eTwinning Road Show: Európa házhoz megy
- Kompetencia alapú programcsomagok
- Szolgáltatói kosár
- Sulinet Nyelvek
- Sulinova Adatbank
- Magyar Géniusz Portál
- Nemzeti Tehetség Program
- Digitális Irodalmi Akadémia
- Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár
- Történelemtanárok Egylete
- Magyarország Képes Történelmi Kronológiája
- A holokauszt Magyarországon
- Jelkép és örökségtár
- Realika - Digitális foglalkozásgyűjtemény és oktatásszervezési szoftver
- Természetbúvár labor
- A magyar nemzeti parkok honlapja
- Segítségnyújtó szervezetek
Az epilepszia és a betegek
Az epilepszia a beteg oldaláról egy sor tartósan fennálló problémát, stresszt jelent, melyekkel folyamatosan meg kell küzdenie ("coping"). A legfőbb teher a roham, mely nemcsak veszélyes, de váratlan, kiszámíthatatlan, többnyire rövidebb-hosszabb öntudatlan állapottal jár, amely alatt a páciens elveszíti a kontrollt saját viselkedése felett, környezetével megszakad a kapcsolata.

A "tanult tehetetlenség" - szorongás - depresszió modellje a kontrollvesztés jelentőségét húzza alá, melynek elemei rohamokkal kapcsolatos tehetetlenség és a csökkent döntési szabadság az élet más területein is.
Amikor az epilepsziával élő ember gondozásáról bezsálünk, a rohamok kezelése mellett foglalkoznunk kell a kísérőbetegségekkel is, és segítenünk kell az egyén beilleszkedését a rehabilitáció folyamatába is. Amint azt már a depresszióval foglalkozó írásainkban kifejtettük, a kezelés sikere itt is a beteg-kezelőorvos-környezet együttműködésén alapul. Csak az integrált kezelés lehet olyan sikeres, hogy a célul kitűzött életminőség javulást elérheti ("Quality of Life").
Az életminőség-központú gondozási munka egyik központi feladata, hogy a beteggel partneri viszonyt alakítson ki. Az egyenrangú partnerként kezelés elősegíti, hogy az epilepsziával élő ember a passzív, elszenvedő attitűd helyett aktívan részt vegyen saját életminőségének javítását célzó gondozási munkában. A partneri viszony lehetővé teszi, hogy az egyén informálódjon és felelősséget vállaljon saját egészségi állapotáért és életvezetéséért. Ennek hasznos eszköze az ún. pszicho-edukációs tréning, mely során a betegek tematikus tanfolyamon kapnak rendszerezett információt saját betegségükről. Az élmények csoportterápiás körülmények között való feldolgozása fontos kiegészítője a módszernek. A nyugati gyakorlatban nagyon jól bevált az ún. "self helping group" gyakorlata, amely amolyan önsegélyező egyesület és az anonim alkoholisták egyesületének keveréke.
Az epilepszia-gondozás alapja az epilepszia szakrendelés, mely elsősorban az idegszakrendelés (esetenként ideggondozó) keretein belül specializálódott ambulanciákat jelent, de természetesen ilyen rendelések működnek a regionális epilepszia-centrumok részeként is. Ezek a rendelések többé-kevésbé rendelkeznek a kivizsgálás és a gondozás tárgyi és személyi feltételeivel, kapcsolatot tartanak az alapellátással és a regionális centrumokkal.
A családorvos szerepe az epilepszia ellátásában sokrétű és szorosan kapcsolódik az epilepszia szakambulanciához. A betegek egy része még ma is általános ideg-szakrendelőkbe, esetleg ideggondozóba jár, ahol többnyire a gyógyszer felírás a fő tevékenység.
A felismerés és az első betegirányítás a családorvos kezében van. Ebben a fázisban a rosszullét(ek) lefolyásáról részletes adatok beszerzése a legfontosabb, amihez a környezet kikérdezése nélkülözhetetlen. Az alapvizsgálatok mellett a differenciáldiagnosztika első lépései is ide tartoznak. Ha az epilepszia felmerül, már az első roham után epilepszia-rendelésre érdemes küldeni a pácienst, hogy a szükséges vizsgálatok és a kezelés késedelem nélkül elindulhasson. Egyre több adat szól amellett, hogy a korai kezelés javítja a betegek esélyét a tartós rohammentesség elérésére.
A problémás páciensek, szituációk esetén adott a konzultációs lehetőség a szakambulanciák, centrumok orvosaival, elsősorban telefonon, de az Internet segítségével is (jelenleg az epicentrum@opni.hu email címen, illetve a www.opni-epicentrum.hu honlapon), ahol a későbbiekben konzultációs rendszer kiépítését tervezzük.
A jelenlegi egyetlen epilepszia-rehabilitációs egység az OPNI és a Budapest-Bethel Epilepszia Centrum Alapítvány közös működtetésében lévő, nappali szanatóriumi rendszerű Valentin-ház, az ország egész területéről fogad betegeket.
Képek:
www.doh.state.fl.us
www.hood-meddac.army.mil



