A horkolás hajlamosító tényezői

Magyarország igazi horkolós nemzet. Ennek számos oka van, melyek közül nem elhanyagolhatóak a túltápláltságból adódó anatómiai változások sem (bikanyak). Nem ritkák a felső légúti krónikus panaszok sem (pl.: dohányzás), amely szintén hozzájárul a horkolás kialakulásához, valamint az abból adódó betegségek súlyosabbá válásához. Az alvási apnoe gyakoriságát az európai és amerikai statisztikák egyöntetűen 2-4% közé teszik.

Magyarországon hozzávetőlegesen 300 000 beteggel számolunk, ebben benne van a panaszokat nem okozó enyhe súlyosságú légzészavar is. A súlyos, azonnali kezelést igénylő esetek száma mintegy 30 000 lehet. Ennek jelenleg csak a töredékét ismerjük.

Az OSAS hajlamosító tényezői

Elhízás Az alvási apnoés betegek 60-90%-a túlsúlyos. Ennek mértékét általában a Body Mass Index-szel (BMI) fejezik ki (ttkg/testmagasság²). A 30 feletti értékek elhízást jeleznek. A túlsúly szervezeten belüli eloszlása sem közömbös, a nyakkörfogat növekedése esetén gyakoribb a horkolás és az OSAS-sal, mint mondjuk a fenékre történő gyarapodás esetén. Érdekes tény, hogy a nyak elülső-oldalsó régiójában jelentős zsírtömeg mérhető alvási apnoés betegeken. Nem tudjuk, hogy ez a zsírtömeg növekedés ok vagy okozat, de az összefüggés statisztikailag bizonyított. A horkolósoknál gyakoribbak a koponyaalapi csontfejlődési rendellenességek előfordulása is.

Az alváskutatás mindig produkál valami megdöbbentő újdonságot. Kiderült, hogy az éjszakánkénti REM- fázisok összidőtartama fordítottan arányos a testsúllyal (azaz minél soványabb valaki annál mélyebben alszik). Tehát az alvási apnoés betegek testsúlyfeleslegét számos más tényező mellett a betegséggel együtt járó alvászavar is okozhatja. Sajnos tapasztalati tény, hogy a fogyókúra a betegek zömében nem eredményes, pedig sok azt gondolnánk, hogy a testsúlyfelesleg elvesztése egy csapásra megszűnteti a horkolást is.

Melyik nem érintett jobban?

A férfi-nő arány 2-3:1 nem szelektált populációban. Ha az alvásvizsgálatra beutalt személyeket vesszük alapul, a fenti arány még jobban a férfiak javára billen, elérheti a 10:1, 90:1 értéket is (saját anyagunkban a beutaltak 80%-a férfi).

Szerepet játszsnak-e genetikai tényezők a horkolás/OSAS kialakulásában?

Az OSAS kockázata 2-4-szeres egy olyan családban , ahol valamelyik családtagnak diagnosztizált alvás alatti légzészavara van. Ez független az előbb felsorolt egyéb hajlamosító tényezőktől.

Van-e összefüggés a dohányzás és alkoholfogyasztás valamint a horkolás/OSAS kialakulásában?

Az orvosi szakirodalmi adatok alapján a dohányzás az OSAS-t súlyosbítja. Ez feltehetőleg a garatnyálkahártya következményes idült gyulladásával van összefüggésben. Az alkohol izomrelaxáns hatása közismert, esti alkoholfogyasztás átmeneti alvási apnoét okozhat, vagy már a fennálló légzészavart lényegesen ronthatja.

Hogyan hatnak az altatók (szedatívumok) horkolás/OSAS kialakulására?

Az altató-nyugtató hatású gyógyszerek részben az izomrelaxáció fokozásával, részben az ébredési reakció (arousal) késleltetésével az alvási apnoét súlyosbítják, így ezen a betegcsoportban használatuk ellenjavallt. Sajnos a horkolós betegek jelentős része szed ilyen készítményeket egyéb problémáira. A gyógyszerfogyasztás során egy ún. ördögi kör alakul ki, amely során a beteg állapota súlyosbodhat.