Tizenévesek fogamzásgátlási lehetőségei

Az elmúlt évszázadban a nők életmódváltozásának, valamint a fejlődés felgyorsulásának következtében a családi életre való felkészülés lehetőségei is megváltoztak. 150 éve a több generációs nagycsaládokban a fiatalok észrevétlenül szerezték meg a mindennapi élethez szükséges ismereteket, a hagyományok pedig viselkedési mintákat nyújtottak számukra különböző élethelyzetekben.

Magyarországon kiemelkedő színvonalú nőnevelés, egészség-nevelés és erkölcsi oktatás folyt. Napjainkban a családi kap-csolatok lazábbak, a családtagok kevés időt töltenek együtt, kevésbé van mód a tapasztalatok átadására. A menarche átlagos időpontja a 12,6 éves kor. A gyer-mekek sok - olykor hamis - információval rendel-keznek a sexualitásról, ugyanakkor keveset tudnak a várható következményekről. Az érzelmi élet sivárabbá válása is gyakran tapasztalható. Ebben a környezetben a szülők nevelési tevékenységükben szervezett segítségre szorulnak. Egy felmérés szerint a sexualitással kapcsolatos ismeretek elsősorban a kortársaktól, folyóiratokból, kisebb részben az orvosoktól származnak. Nem megfelelő a védőnők és az iskolai oktatás szerepvállalása a családi életre nevelésben. Rendszeres egészségtan-oktatás Magyar-országon jelenleg nincs.
A serdülőkorúak felvilágosítása a sexualis úton terjedő betegségekről, azok korai és késői szövőd-ményeiről, valamint a nem kívánt terhesség megelő-zéséről, a számukra javasolható különböző fogamzás-gátló módszerekről interdisciplináris feladat, melyben a társadalmi szféra, a család- és gyermekorvos mellett részt vesz a szülész-nőgyógyász szakorvos is.

Tizenévesek terhessége

A fiatalkorú terhesek esetében - az őket életkori sajátosságaik miatt különösen érintő veszélyek miatt - kiemelten fontos a döntés következményeinek feldolgozásában nyújtott szakmai segítség.
A fiatalkorú terhesek társadalmi-gazdasági helyzetük miatt nem alkotnak homogén csoportot. A klinikai gondozó feladata, hogy kiszűrje a döntési nehézséggel küzdő, krízishelyzetben lévő fiatalkorú terheseket, és hozzásegítse őket ahhoz, hogy felelősségteljes döntést hozzanak, illetve, hogy vállalni tudják annak következményeit. Ebben a folyamatban külön jogi segítségnyújtásra van szükség a terhesség kiviselését vállaló fiatalkorúak esetében.
Fontos tudni, hogy a fiatalkorúakra is vonatkoznak azok az alkotmányos jogok, melyek védik a magán-titkot, az önrendelkezést és az emberi méltóságot. A fiatalkorú terhesekre egyébként a korlátozottan cse-lekvőképesek jogai alkalmazandók.
A fiatalkorúak gyakran folyamodnak terhesség-megszakításhoz. Ennek hátterében a XX. század második felében megváltozott sexualis magatartás áll. A teljesítményorientált, iparilag fejlett társadal-makban egyre emelkedik a válások száma, megfigyel-hető a családi kapcsolatrendszer fellazulása. A fiata-lok körében csökken az iskolai és egyházi befolyás - mely korábban egy szigorú polgári értékrendet terem-tett meg - és az információs társadalmak felépü-lésével a media nem minden esetben kívánatos hatásai erősödnek. Az erkölcsi és magatartásnormák átalaku-lóban vannak, ami kihat a sexualitasra is. Míg a század elején a sexualitas szorosan érzelmi alapon szerveződött, erősen kötődött a házasság intézmé-nyéhez, a század végén egyre inkább örömszerző jel-lege dominált.
A biológiai érettség egyre korábbi időpontra tehető, ugyanakkor a társadalmi érettség és a keresőképesség - ami a gyermekvállalás szociális alapját teremti meg - egyre későbbre tolódik. Míg 1961-ben a sexuális élet megkezdésétől az első gyermek megszületéséig átlagosan eltelt idő 1-3 év volt, ugyanez az időtartam 1997-re 7-10 évre nőtt. Ebben az időperiódusban a fokozott sexuális aktivitás és érdeklődés miatt hatékony fogamzásgátlási ismereteket kell eljuttatni a fiatalokhoz annak érdekében, hogy az első terhesség valóban kívánt, tervezett terhesség legyen, és gyermek megszületésével, ne pedig terhesség-megszakítással végződjék.

Magyarországon az 1990-es évek közepétől a terhesség-megszakítások számában kedvező válto-zások észlelhetők. Az összes terhesség-megszakítás 1994. és 2000. között mintegy 23%-os, a fiatalkorúak terhesség-megszakításainak száma ugyanebben a periódusban 50%-os csökkenést mutat.
2000-ben 59000 terhesség-megszakítás történt, ebből 7300 a 19 év alatti korcsoportban. A fogamzásgátlási ismere-tekre vonatkozóan jobb képet kapunk, ha a vizsgált korosztályban az ezer főre jutó terhességek gyakoriságát, illetve kimenetelét vizsgáljuk. 2000-ben a 15-19 éves korcsoportban 1000 fiatalra 58 megfogant terhesség esett, ezek 48%-a végződött terhesség-megszakítással és 46%-a élveszüléssel. Az utóbbi 5 év tendenciája kedvező, az élveszületések aránya emelkedik. Európa országait vizsgálva megállapítható, hogy míg a keleti országokban a fiatal korban megfogant terhességek 30-75%-a, Nyugat-Európában csak 10-25%-a végződik terhesség-megszakítással.
Fiatalkorúak esetében különösen fontos a jogi szabályozás, a szociális helyzet, a vallási háttér, a sexualis és fogamzásgátlási ismeretek. Lényeges tényező, hogy maga az életkor javallatát képezi-e a terhesség-megszakításnak, hogy milyen terhességi korig engedélyezik a beavatkozás elvégzését, illetve hogy szükséges-e szülői beleegyezés. A legkriti-kusabb kérdés minden esetben az indikációs jogkör, amely két részre bontható: részben az orvosi-biológiai javallatok körére, részben a tágabban értelmezett gazdasági-szociális javallatokra.
Európában a legszigorúbb törvényi szabályozás Írországban, Svájcban, Spanyolországban, Lengyel-országban és Portugáliában van érvényben. Ezekben az országokban semmiféle szociális javallat alapján nem engedélyezett a terhesség-megszakítás. Egyes országokban, így például az Egyesült Királyságban, Magyarországon, Németországban és Olaszországban szociális indokok alapján is biztosítanak lehetőséget a terhesség-megszakításra. Európa többi országában az anya kérésére indoklás nélkül lehetséges a műtét elvégzése. Az anyai életkor Ausztriában képezheti a terhesség-megszakítás indikációját.