Kényes témák - az impotencia I.

Miután kiderült, hogy potenciálisan mintegy minden második érett férfi küszködhet potencia zavarokkal, az a csoda, hogy nekem még nincs ilyen. Persze azt nem számítom ide, mikor a múltkor dög fáradt voltam, meg előtte azt sem, amikor veszekedtünk a párommal, meg a húsvéti berúgás utánit sem, mert akkor inkább elaludtam, no hagyjuk inkább...Másnak van ezzel problémája, a vak is látja. De Ők, a mások, hogyan is kerülhetik el az ilyen bajokat?

RIZIKÓFAKTOROK

A merevedési zavarok az életkor előre haladtával egyre gyakoribbak. Fellélegezhetőnk, az erectilis dysfunctio a vizsgálati eredmények szerint ugyanis korfüggő. Az adatokat közelítőlegesen tekintve a 40 éves korosztály 40%-a a 70 éves korosztály 70%-a érintett. Az öregedés során a súlyos fokú ED előfordulása sokszorozódik meg, az enyhe és a közepes fokú ED tekintetében nem ilyen nagy a különbség.

Az ED legfőbb rizikófaktora az öregedés. Az öregedés során az élettani funkciók egyre gyorsabb hanyatlását látjuk, miért is lenne ez másképp a pénisz esetében?
A krónikus betegségek öregkorban gyakrabban fordulnak elő, gyakoribbak a pszichés zavarok is. A szexuális funkciók hanyatlásában a fő szerepet az a hormonális változás játssza, amely miatt a tesztoszteron szintje lecsökken. A hím nemi hormonszint csökkenése a libidó károsodását eredményezi, a szexuális aktivitás hanyatlását hozza, és károsodnak az éjszakai merevedések is.
A szegény embert persze az ág is húzza, mindezek mellett általános tünetként csökken az izomtömeg, fellép a csontritkulás, gyakrabban fordulnak elő patológiás törések.
Az érzékszervek működése lanyhul, azaz csökken az esély a szexuális ingerek észrevételére is, a memória romlik (már nem is emlékszünk, mikor is állt utoljára), alvászavarok és depresszió gyakrabban fordulnak elő.

A krónikus betegségek jelentik a rizikófaktorok következő csoportját. A diabétesz mind az idegrendszeri szövődmények, mind pedig a betegség érkárosító hatása miatt rontja az erectilis-kapacitást.
Diabéteszes betegek között a merevedési zavar rizikója négyszerese az átlagemberének.

A prosztata betegségek, illetve ezek kezelése is gyakorta vonja maga után ED kialakulását. Itt elsősorban a prosztata-karcinóma és annak gyógyszeres, vagy műtéti kezelése értendő. Ebben a betegség csoportban a merevedési zavar rizikója háromszoros.

Jelentős kockázati tényezők még a perifériás érbetegségek, a krónikus szívbetegség, a zsíranyagcsere zavarai és a magas vérnyomás betegség is.

A pszichiátriai betegségek körében (különös tekintettel a depressziós betegekre) is gyakran találkozunk ED-vel.

Életmódi faktorok is hatnak a merevedési képesség romlására. A kövérség és az alkoholizmus is jelentős kockázati tényezőt jelent. A dohányzás kétszeresére emeli az ED rizikóját. Testépítők bizonyos gyógyszerei, a drogfogyasztás is kockázati tényezőt jelentenek.

A korábbiak során már alaposan taglaltuk bizonyos gyógyszerek merevedésgátló mellékhatását. Egyes tanulmányok szerint a merevedési zavarok mintegy 8-10%ában felelősek a gyógyszermellékhatások.

Amennyiben szervi elváltozás ténye merül fel, a kezelés suempontjából fontos a differenciálás: invazív diagnosztikai módszerekkel különbséget kell tenni a vaszkuláris (ér eredetű), illetve nonvaszkuláris kóreredet között. További feladat a vaszkuláris eltéréseken belüli differenciálás, azaz a baj artériás vagy vénás eredetének meghatározása.
Erre alkalmas az ultrahang-vizsgálat. A barlangos testbe (népiesen corpus cavernosumba) ingerlő anyagot fecskendezve művi erekció mellett mérjük az áramlási csúcs és végsebességet. A regisztrált eltérések alapján a vénás rendszer is vizsgálható tovább, az artériás rendszer további vizsgálata pedig angiográfiával lehetséges.