Elhunyt Stanislaw Lem

A lengyel író a tudományos-fantasztikus irodalom klasszikusai közé tartozott, és életének 85. évében távozott.

Stanislaw Lem nem mindennapi képzelőereje, írói tehetsége elismeréseként és a lengyel kultúrának tett szolgálataiért 1996-ban a Fehér Sas érdemrend birtokosa lett, 2001-ben pedig neki ítélték a legnagyobb lengyel kulturális kitüntetést, az Arany Jogar-díjat is.

Egyik legismertebb munkája a Solaris, melyből Andrej Tarkovszkij szovjet rendező készített legendássá vált filmet.
Rendszeresen 1946 óta publikált, műveit 41 nyelvre fordították le, és 27 millió példányban keltek el szerte a világon.

Érdekelte a jövőkutatás, a nanotechnológia, a tudomány végső lehetőségeinek kérdései. Ezekkel már a hetvenes években is aktívan foglalkozott, erre példa A tudományos-fantasztikus irodalom és a futurológia (1970) című esszékötete, amelyben a jövőkutatás alapvető kérdéseivel és lehetőségeivel foglalkozva mintegy mellékesen megírta a Science-fiction irodalom történetét is. A Gierek-korszakban pedig valamiféle hivatalosan elismert szakfuturológusként akadémiai bizottsági tagságig vihette, addig a Jaruzelski-érában már az irodalmi ellenzékhez tartozott.

1982-ben egy ösztöndíj kapcsán Nyugat-Berlinbe költözött családjával, majd Bécsbe települt, ahonnan 1988 őszén tért vissza Krakkóba. Közben, 1987-ben a Béke a földön című regénye után bejelentette, hogy szépírói pályáját befejezettnek tekinti, s a továbbiakban csak esszéket és tanulmányokat publikál.

Elege lett a science fictionből, mert már nem tudott az elvárásainak megfelelő jó könyveket írni. Egyébként sosem tartozott a tipikus sci-fi írók közé. Egyrészt, mert nem angol nyelvű íróként is világsikert aratott, másrészt mert mindig különvéleménye volt a tudományos-fantasztikus irodalom mibenlétéről, sőt állandóan hangsúlyozta kollégáival szembeni fenntartásait is. Így történhetett meg, hogy Amerikában a sci-fi írók szövetsége tiszteletbeli taggá választotta, majd ki is zárta soraiból.

Meggyőződése volt, hogy ebben a műfajban nem egyszerűen tudományos-fantasztikus meséket kell gyártani, hanem a jövő alakulásának reális, a tudományos-technológiai fejlődéssel megalapozott lehetőségeit kell számba venni. Így a sci-fi íróból lett futurológust végül már csak a jövőfilozófia, a nanotechnológia, a világmindenség hallgatása, a tudomány végső lehetőségeinek kérdései, s az általa fantomatikának nevezett virtuális valóság érdekelte.

A párizsi Nemzetközi Csillagászati Akadémia 1992-ben úgy döntött, hogy Stanislaw Lem-kisbolygó névre keresztelik az addig 3836-os számon nyilvántartott planetoidát.
Stanislaw Lem lengyel írót egy krakkói klinikán érte a halál.