A mohácsi busójárás idén

A réges-régi hagyományok töretlen ápolása kedvéért idén is szerveznek busójárást Mohácson. A télűző-tavaszköszöntő népszokásokon alapuló álarcos alakoskodó farsangvégi karnevál Kisfarsangtól Farsangtemetésig, azaz Húshagyókeddig tart. Ez idő alatt a mohácsiak báránybőrbe bújt "szörnyekké" válnak, s erre biztatják a városba érkező idegeneket is.

A farsangvégi karnevál számos rendkívüli látványossággal szolgál résztvevőinek, ugyanis a karneváli felvonuláson túl népművészeti vásárral, folklórprogramokkal, kiállításokkal és táncmulatságokkal is várja az érdeklődőket.

A busójárás-farsangolás tekintélyes múltra nyúlik vissza, valódi eredetéről mára már megoszlanak a vélemények.

A legelterjedtebb magyarázat szerint a farsangolásnak a téltemetés, a télűzés volt a célja. Az emberek ilyenkor azért bújnak ijesztő ruhákba, mert azt várják, hogy a tél megijed tőlük, és elszalad. Az ünneplés végén nyilvánosan elégetik a tél halálát szimbolizáló szalmabábut is.

A jelmezbe öltözött emberek ezen- kívül "bao-bao" kiáltással és kürtszóval, kolompokkal járják végig a házakat, udvarokat és az állatokat, majd hamut szórnak szét a portákon. Ettől a szertartástól azt remélik, hogy a gazdák portáit a jövőben elkerülik a gonosz, ártó szellemek. A busójárás további szokása, hogy a jelmezesek az utcán járva meghuzigálják az arra járó nők haját, hogy az minél hosszabbra nőjön. Az ünnepség fénypontja az, hogy a főtéren a férfiak viaskodni kezdenek egymás között, ami régen a férfivá avatás jelképe volt.

Egy másik történet szerint a Busójárás kialakulásának oka a törökök folytonos támadása volt. A XVI-XVII. Században, amikor Magyarország török hódoltság alatt állt, az országnak mégis volt egy olyan része, melyet a monda szerint a törökök soha nem tudtak elfoglalni. Ez volt a Mohács-sziget, melynek környékén lévő mocsaras területre húzódtak vissza a mohácsiak a támadások idején.

A törökök azonban megtalálták az oda vezető rejtekutakat, és a sziget ellen indultak. Ekkor a mohácsiak vezetője - mivel nem volt fegyverük - kitalálta, hogy öltözzenek ijesztő ruhákba, rakjanak magukra kecskeszarvakat, és kereplőkkel, kürtökkel csapjanak minél nagyobb zajt, hogy elijesszék a babonás törököket. A terv sikerült, és az ellenség fegyverét hátrahagyva menekült el.

Jó azonban tudni azt, hogy gyerekek nem közelíthetik meg a maskarás felvonuló csoportokat, mert akkor nem sikerül a varázslás.

A felvonulások három maskarás csoportból szoktak állni. Az első csoportot a sajátos faálarcot, kifordított bundát viselők alkotják. Ők ruházatukat esetleg kiegészíthetik szalmával töltött fehér gatyával, valamint kereplővel. Ehhez a csoporthoz tartozik még a menet egyetlen kürtje is, amely 2-4 méteres.

A második csoportot a maskarák alkotják, nekik nincsenek faálarcaik.

A harmadik csoport a bekormozott arcú "jankeléké", ők viszik az oly fontos hamuszsákot. A csoportok körül pedig hatalmas nézősereg áll, mivel a Mohácson minden télutón (február végén) megrendezett ünnepség rengeteg embert vonz.