AZ URÁNIA

A közelmúltban felújított csodaszép, többfunkciós épület sok érdekességet látott több mint száz éves fennállása és működése során. Pillantsunk bele sorsába!

Utcai nézet
Utcai nézet
Az Uránia Nemzeti Filmszínház az egykori Kerepesi, ma Rákóczi út 21. szám alatt épült 1893-ban. A velencei gót és keleti mór ötvözésű palotát Schmahl Henrik tervezte Rimanóczy Kálmán nagyváradi építési vállalkozó kérésére. Az eredetileg orfeum céljára épített díszes palotában hangversenyterem, táncterem kialakítása volt a cél, végül az Oroszy Caprice és az Alhambra mulató nyitott meg kapuit az épületben.

A vendégek ettek-ittak, középen varietéműsorokban gyönyörködhettek, mik mellett pikáns kuplékkal szórakoztatták őket. 1899-ben bezárt a mulató, s a századfordulón az épületet már a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére a berlini és bécsi tudományos színházak hatására Uránia Tudományos Társaság néven használták.

Mozgóképekkel illusztrált előadásokat tartottak, melyeknek a furcsán hangzó Uránia Magyar Tudományos Színház nevet adták. 1899. november 4-én volt a premier, melyen a Küzdelem az északi pólusért című darabot adták elő. A színpadon álló- és mozgóképekkel kísért felolvasásokat mutattak be. Később az épület funkciója ugyan megváltozott, de az Uránia név azóta sem kopott le róla. Az épület tizenhét éven keresztül töltötte be ezt a tudományos-ismeretterjesztő funkciót. Az első igazgató Szana Tamás volt.

Fontos esemény, hogy 1901 tavaszán Zitkovszky Béla irányításával itt forgatták az első önálló magyar játékfilmet, ami még természetesen némafilm volt. A nevezetes Táncz-ban Blaha Lujza csárdást táncolt, Fedák Sári pedig japán facipőst járt. A film sajnos az elkészülte után nem sokkal az utolsó kockáig elégett, így emlékét már csak a Táncz nevű páholy őrzi.

Az intézmény 1905-től a Színművészeti Akadémia növendékeinek vizsgaelőadásait is bemutatta. A színház 1916-ban részben megszűnt, belső tereit 1917-ben úgy alakították át, hogy termei filmvetítésekre is alkalmasak legyenek. 16 órai kezdettel tudományos előadásokat tartottak, este pedig filmeket vetítettek. A színház műsorait az akkori kultuszminiszteri államtitkár, Molnár Viktor igyekezett népszerűsíteni. 1930-tól a berlini Universum Film Aktien-Gessellschaft mintájára mozgószínház, UFA Filmpalota lett a moziból.
Számos nagyszabású és művészfilmet mutattak be. A nézőközönség a mozi vörös- és aranycirádás termeiben a színház benyomásában részesült, ahol kitűnő zenekar működött közre. A gyönyörű belterű mozi idővel a főváros egyik legkedveltebb filmszínháza lett. 1945-ben itt tartották a háború utáni első filmvetítést. Az Uránia a háború előtt és után is számos díszbemutatónak, filmszemlének és társadalmi eseménynek volt a helyszíne.

Az 1990-es évekre az évszázados filmpalota díszei és berendezése avittnak számított, megkopott, technikája is elavult. 1999. május 31-én vetítették benne az utolsó filmet, majd bezárták kapuit.

Ám nem borult évszázados álom az intézményre, mert a kulturális tárca döntésének hatására hamarosan hozzáláttak a felújításhoz. Átépítették a nézőteret, megújították a technikát, s a 2002-ben befejezett rekonstrukció a harmincas évek hangulatát hozta vissza és újból működőképessé vált a színpada is. A filmpalota két kamarateremmel bővült, így az impozáns díszteremmel együtt 543 kényelmes és egyben elegáns ülőhely várja a régi és új Uránia-szerelmeseket. A komfortérzet tradícionális, a mozitechnológia viszont a XXI. századi nézői igényeket elégíti ki.


Az újjávarázsolt filmteátrum a 2002. április 1-én tartott ünnepi megnyitó óta az Uránia Nemzeti Filmszínház nevet viseli. Műsorkínálatával alapvetően Európa-centrikus művészmozinak számít és díszbemutatóhelye minden jelentős új magyar filmnek. De az Uránia Nemzeti Filmszínház természetesen nem csak reprezentatív, a világon szépségével egyedülálló, szecessziós, velencei mór stílusú filmpalota, hanem a magyar és nemzetközi filmes találkozók, fesztiválok, kulturális rendezvények helyszíne is.

A földalatti labirintus, szakmai találkozókra és kiállításokra alkalmas csarnokával, modern bárjával és két kényelmes kamaratermével Magyarországon egyedülállóként igyekszik a dokumentumfilmesek, az altenatív-kísérleti mozgóképes alkotók és a fiatal filmesek otthonává válni.

Századfordulós hangulatú kávéházában is jelentős művészeti események zajlanak: képzőművészeti kiállítások, könyvbemutatók, sajtótájékoztatók, filmszínészek találkozói a közönséggel, előadóestek, zenés produkciók.