A Kiegyezés

Deák Ferenc 1865-ben megjelent "Húsvéti cikke" indította el azokat a tárgyalásokat, melyek következtében létrejött az 1867-es kiegyezés, amely a '48-as alapokon visszaadta hazánknak belső önállóságát, parlamentáris, felelős kormányzatát.

Deák Ferenc
Deák Ferenc
A nemzetközi felháborodás 1850 nyarán véget vetett Haynau rémuralmának. Helyét Alexander von Bach (1850-59) neoabszolutista rendszere váltotta föl. A Bach-rendszer az álló katonaságra, az ülő hivatalnokságra, a térdeplő papságra és a csúszó-mászó titkosrendőrségre számíthatott. Megszüntették a megyerendszert, Erdélyt és Horvátországot elszakították, bevezették a cenzúrát, a hivatalos nyelv pedig a német lett. Az osztrák polgári és büntetőtörvénykönyvet Magyarországra is kiterjesztették, bevezették az iskolakötelezettséget. Megindult a polgárosodás, fejlődni kezdett a közlekedés, vasutat építettek, megnőtt az agrártermékek exportja is. 1853-ban a földesuraknak adtak ki kárpótlást, államkötvények formájában.

Akik ellenállást mutattak, azokat elfogták, és vagy bebörtönözték, vagy kivégezték. Ferenc Ferdinándot megsebezték, Noszlopy Gáspár kísérletet tett az uralkodó elrablására, ezért kivégezték. Székelyföldön fegyveres felkelések voltak, a nemesség nem vállalt hivatalt, nem fizetett adót, és kijátszotta a rendeleteket. A passzív ellenállással az 1848-as állapotot kívánták visszaállítani. Az ókonzervatívokhoz tartozó arisztokraták az 1847-es állapotot akarták érvényben tudni, az emigránsok pedig - Kossuth Lajos vezetésével - az 1849-es időket élték volna szívesen.
Teleki László és Klapka György részvételével, Kossuth elnökletével megalakult a Magyar Nemzeti Igazgatóság. 1860. március 15-én megemlékezést tartottak, mely tüntetésbe csapott. A tömegbe lőttek, s Forinyák Géza joghallgató meghalt. Temetésén hatvanezres tömeg jelent meg.

Kossuth Lajos
Kossuth Lajos
Az 1861-ben feloszlatott országgyűlés 1865-ben újra összeült. Deák Ferenc már az 1861-es országgyűlésen képviselőként a 48-as törvények mellett szállt síkra. A kiegyezési kísérleteket a Pesti Napló 1865. április 16-ai húsvéti számában megjelent cikke indította el. A kiegyezés létrehozásában Deák Ferenc köréhez csatlakozva gróf Andrássy Gyula is fontos szerepet játszott, és őt választották a kiegyezés utáni Magyarország miniszterelnökévé.

A külpolitikai helyzet is kedvezett Magyarország számára, ugyanis Ausztria 1866-ban vívott vesztes poroszországi háborúja miatt az osztrák udvari körök kénytelenek voltak engedni, és jobb belátásra jutni. Ilyen előzmények után 1866-ban megkezdődtek a tárgyalások, s teljesen új közjogi helyzet alakult ki. A meghozott törvény kimondta, hogy a magyar korona országai és az osztrák császár országai és tartományai között fennálló jogi kapcsolat az 1723. évi I., II., III. törvénycikk által elfogadott Pragmatica Sanctión alapszik. E szerint közös az uralkodó - Magyarország koronája a többi országban uralkodó fejedelmet, vagyis az osztrák császárt illeti -, de Magyarország alkotmányos közjogi és belső kormányzati önállósága sérthetetlen.

Az Ausztria és Magyarország között létrehozott államszövetség neve Osztrák-Magyar Monarchia lett. A dualista államszövetségben az országok önálló belpolitikával rendelkeztek, de kifelé egységes hatalmat alkottak, melyet a közös uralkodón kívül a közös ügyek, a külügy, a hadügy és a pénzügy biztosítottak. A vám- és kereskedelmi szövetségen kívül egységes valutarendszert vezettek be: 1892-ig úgynevezett osztrák értékű ezüst forintot használtak Magyarországon is, ezt váltotta fel 1892-ben a korona, a krajcárt a fillér. Az Ausztriával kötött szerződés értelmében az új pénz mellett a korábbi pénzrendszer tagjai is megmaradtak, az átállást hét év türelmi idővel könnyítették meg. A kötelező számítás 1900. január 1-jén lépett életbe, a magyar és az osztrák közös pénzszerződés érvényessége pedig 1910. december 31-éig terjedt.

A törvény alapján megállapított közös ügyeket együtt kellett intézni. Ezek a következők voltak: a külügynek az a része, mely az összes országot közösen érintette, például nemzetközi szerződések kötése, a hadügy, vagyis a közös védelem eszközének, a hadseregnek egységes irányítása, a pénzügy, amennyiben a fenti tárcák költségei közösek voltak: közösen kellett meghatározni, de a költségek Magyarországra eső részének kivetését, beszedését és rendeltetési helyére való eljuttatását a magyar országgyűlés és felelős minisztériuma intézte.

Magyarország minden egyéb - a közös ügyeket nem érintő - államköltségét a felelős magyar pénzügyminisztérium előterjesztésére az országgyűlés jóváhagyásával határozták meg. A magyar pénzügyminisztérium vetette ki, szedte be és kezelte az összes adót az osztrák befolyás teljes kizárásával.


Források:
http://k2.jozsef.kando.hu/~guczi/TORI/kiegyez.htm
http://www.p-m.hu/PM/Kiegyezes.htm