Olimpia - Újjáéledés az újkorban

Ugye ma már természetesnek tűnik, hogy négyévente a világ más és más pontjain olimpiai játékok szerveződnek? Ez azonban nem volt mindig így. Ezt a - mára már - világszerte legrangosabb sporteseményt újjá kellett éleszteni, hogy 1500 éves szünet után az olimpiai játékok némileg új eszmékkel, ám ókori alapokra támaszkodva ismét elindulhassanak az újkorban.

Kr. u. 393-ban lezárult az ókori olimpiák korszaka. Akkor és később, a középkorban senki sem gondolta volna, hogy ez a szép hagyomány egyszer még újjá fog éledni. És egy ilyen nagyszabású sportrendezvény megszervezése elég nagy feladat. Kinek is az agyából pattant ki ez a nem mindennapi ötlet?

Az újkori olimpiák szülőatyja, a francia származású Pierre de Coubertin 1863-ban született Párizsban. A 80-as évektől gyakran ellátogatott Angliába, ahol belepillanthatott az angol bentlakásos iskolák életébe, mindennapjaiba. Érdeklődéssel figyelte, hogy a diákok milyen lelkesen sportolnak, s ezek során az aktív és vidám együttlétek során milyen szoros barátságok szövődnek közöttük. Coubertin haladó szellemiségű értelmiségi volt, ezért fennhangon hirdette a sport szerepének fontosságát az egyén szellemi, lelki és testi fejlődésében.

Egy észak-amerikai tapasztalatgyűjtő körút után pedig Coubertin végleg arra az elhatározásra jutott, hogy az olimpiai játékokat modern formában újjá kell éleszteni. Ezt a gondolatát az is elősegítette, hogy egy német régész, Ernst Curtius éppen akkoriban bukkant rá ásatásai során az antik Olümpia város romjaira. Tehát nem volt más hátra, mint összeállítani a versenyszámokat, és megalkotni az ezekre vonatkozó nemzetközi szabályokat.

Pierre de Coubertin természetesen úgy képzelte, hogy a modern olimpiai játékok nemzetközi szintűek lesznek, és nemcsak görögök versenyezhetnek. A sportágak összeállításánál például főként angol sportokat vettek fel a listára, illetve a német tornát és más - eredendően - francia és olasz sportokat, mint a vívás, a tenisz és a lovaglás.

Coubertin szerint a sport a legalkalmasabb eszköz arra, hogy a világ összes népét összefogja, és közöttük barátságot alakítson ki. Tehát tervei szerint 1894. június 23-án Párizsban összeültek a világ összes országának képviselői, és döntést hoztak az olimpiai játékok megrendezéséről. Megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (magyarul: NOB, angolul: IOC), amely az olimpiai játékokra vonatkozó összes ügyről döntött, és dönt azóta is.

Ők találták ki azt, hogy az olimpiai zászló hogyan nézzen ki: az öt különböző színű karika az öt földrészt jelképezi. A Bizottság ötletei alapján született meg az olimpiai játékok jelmondata is: "citius, altius, fortius" (latinul), amely magyarul annyit jelent, hogy "gyorsabban, magasabbra, bátrabban".

És természetesen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság feladata, hogy kijelölje azt a várost, amelyik a következő olimpiát szervezi.

Az első, 1896-os újkori olimpia megrendezésének jogát a hagyományokra emlékezve Athén kapta meg. És hogy miként zajlottak az első, ünnepi játékok, és milyen új szabályok voltak érvényesek, a jövő héten megtudhatod. Addig is szia!



A képek forrásai:
http://www.jewishworldreview.com/cols2/olympic.flag.jpg
http://www.trailblazermagazine.com/december01/images/olympic_flag5.jpg http://www.ifrance.com/afcos/dossier/coubert.jpg
http://www.gymnasium.tabor.cz/image/coubertin.jpg
http://image.pathfinder.com/time/pacific/olympics2000/photoessay10/images/10a.jpg http://tcb.plandecuques.free.fr/Plaquette.htm

Erről a témáról részletesebben Edwin Klein Olimpiák az ókortól napjainkig című könyvében olvashatsz (Tessloff és Babilon Kiadó, MI Micsoda sorozat).