A Skanzen télen is várja látogatóit

Az idei tél az első alkalom, amikor a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum ebben az évszakban is várja látogatóit.

Még csak kísérleti jelleggel, de a szemfüles kirándulni vágyók elcsíphetik a nyitva tartást. A szombati és vasárnapi napokon 10 és 15 óra között sétálgathatnak a szabadtéri kiállítások területén a látogatók. Hétfő kivételével pedig minden nap 10 és 16 óra között várja az érdeklődőket az igazgatási épületben lévő Skanzen Galéria és a Néprajzi Látványtár.
Most csak a Dél-Dunántúli tájegységen lesznek nyitva a házak. Az ottani berendezéseket a három időpontban - a délelőtt fél 11-kor, a délben és a délután fél kettőkor - kezdődő tárlatvezetésen lehet megtekinteni.
A régi megszokott nyitvatartási rend április elsején lép életbe, akkor kedd és vasárnap között reggel kilenc és este öt óra között látogatható a Szabadtéri Néprajzi Múzeum.
Az ország legnagyobb szabadtéri néprajzi gyűjteménye és múzeuma Szentendre északnyugati határában fekszik. A magyar központi Szabadtéri Néprajzi Múzeumot 1967. február 1-jén alapították, ami néhány évig a Néprajzi Múzeum Falumúzeum Osztályaként működött. Önálló intézménnyé 1972-ben vált, majd országos múzeum lett belőle. Az alapítók célja az volt, hogy Magyarország népi építészetét, lakáskultúráját és életmódját mutassa be eredeti, áttelepített épületekkel, az egykori lakók életvilágát, szokásait megjelenítő hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében, a 18. század második felétől az első világháborúig.

A magyarországi falvak és mezővárosok mai arculatukat hosszú történeti fejlődés során, számos tényezőtől befolyásoltan alakították ki. Minden településen megtalálhatók voltak azok az épületek, amelyek a közösség igényeit elégítették ki. Ilyen meghatározó szerepet tölt be minden településen a templom, a harangláb, a kápolna, a kálvária, a szoborfülke, az imaház, és még hosszasan lehetne sorolni. Oktatási intézmények közül elszaporodtak az iskolák, óvodák, és megtalálhatók a közösségi életet más módon elősegítő építmények is, mint pl. a községháza, a pásztorház, a közkút, a mosóház, a fonó, a tűzoltó szertár, a falusi bolt, a postaállomás, de még a kocsma is. Ezek áttelepítésével, rekonstrukciójával válik teljessé és érzékelhetővé a 19. század végének magyarországi faluja a maga valóságában, érzékeltetve és szemléltetve egy hajdan volt műveltség jellemző jegyeit.

A látogató itt is-ott is valóságos kis faluban érezheti magát, annak utcáin, terein sétálgathat, s kalandozhatnak el gondolatai azokra az időkre. A legkülönbözőbb élethelyzetekkel ismerkedhet meg (vagy elevenítheti fel meglévő ismereteit) ebben az élő múzeumban, hiszen olykor népművészek, kézművesek népesítik be, vasárnaponként pedig általában havi két alkalommal nagy rendezvényeket is szerveznek. Májusban a pünkösdi királynévárás és királyválasztás színesítették az amúgy is gazdag palettát.
Mára számos kiegészítő lehetőség is a látogatók rendelkezésére áll a kulturált kikapcsolódás, tartalmas időtöltés és a tanulás érdekében.

a kép forrása:
www.comlogo.web.elte.hu