Népvándorlás kori dallamemlékek

A népzene fejlődése az egész világon hasonló vonásokat mutat. A magyar honfoglalás idején Európa már túljutott a maga pentaton-korszakának állomásán, a magyarság viszont-amely finnugor és turk törzsek szövetségéből állt, de már finnugor/magyar nyelvet beszélt - olyan népzenével érkezett, amelyben az európai, finnugor melódia mellett /sirató, regősének/ az ázsiai turkok díszes és fejletten formás pentaton zenekultúrája uralkodott.

Fejlettségét a négysorosság jelentette, amely akkor Európában még ismeretlen volt. Gyakran előfordul, hogy nálunk a kétsoros finnugor dallam folytatást kap, és törökösen kvintlejtővé, vagy új dallamanyaggal négysorossá válik. A nem pentaton (diaton) hangsorú siratóénekeink voltaképpen az osztyák-ugor hősi énekek párhuzamai.

Törökvilág Magyarországon

Népzenénk történetének jelentős rétegét képviselik a török elleni harc és a hódoltság korának dallamai. Ezekből ismerhetjük meg a török hódoltság keserveit, az önfeláldozó vitézek halálát, a rab katonák üzeneteit, a messzi otthon siratását. A hősi ének stílusa a középkor végéig működött énekmondók, királyi regősök örökségeként jelenik meg a históriás énekekben, melyekből körülbelül negyven darab maradt fenn.

Korabeli harcok megörökítését Tinódi Lantos Sebestyén nyomtatott históriás énekgyűjteményében /Cronica, 1554 Kolozsvár/ találhatjuk. Egyes dallamai máig is élnek a magyar és a cseh népzenében. Gyermekjáték- dalaink egy része szövegében történeti nyomokat tartalmaz.