Dante Alighieri: Isteni színjáték

Dante Isteni színjátékát a középkori irodalom és világkép foglalatának, ugyanakkor a születő reneszánsz nyitányának is tartják az irodalomtudósok. Dante zseniális alkotásáról olvashatsz tételvázlatunkban.

Dante élete (1265-1321)

Dante 1265. májusában született Firenzében. Életének meghatározó eseményei:

• a guelfek és ghibellinek pártharca Firenzében. (Guelfek = pápapártiak; ghibellinek = császárpártiak). A pápaság egyre nyíltabban világi hatalomra tört → az egyház tekintélyvesztése. Dante családja hagyományosan pápapárti volt, de Dante eltávolodott tőlük → száműzték Firenzéből.
• Beatricével való találkozása. Dante 9 évesen látta meg a 8 éves lányt, elnevezte Beatricének. A lány hamarosan meghalt, Dante iránta érzett plátói szerelme azonban nem szűnt meg sosem.
Életének e fontosabb eseményeire műveiben találunk utalásokat: Az Isteni színjátékban és a Vita nuovában (ez utóbbi első jelentős műve, mely visszaemlékezés Beatricére életrajzi-látomásos formában, versben és prózában).

Az Isteni színjáték - Divina Comedia

A mű címéről

Dante eredetileg Commedia-nak nevezte. Az utókor illesztette hozzá a Divina jelzőt elismerésképpen.
A címválasztás oka:
• az arisztotelészi poétika szerint komédiának számít minden olyan mű, ami rosszul kezdődik, de jól végződik (ld. Pokol → Purgatórium → Paradicsom)
• illetve amiben keveredik a magasztos és az alantas (ld. pokolbéli jelenetek: alantas; paradicsombéliek: magasztos; de fontos szempont a nyelv is: toszkánul írta, nem latinul: a köznyelv alantasnak számít a latinnal szemben.

A mű nyelvéről

Az Isteni színjátékkal Dante az olasz irodalmi nyelv megteremtője. Dolce stil nuovo (= édes új stílus) költői irányzat a toszkán költők körében, cél az egységes olasz kultúra, irodalmi nyelv megteremtése, ezért köznyelven írnak.

A mű szerkezetéről

Az isteni színjáték szerkezetét a hármas szám uralja:
• Három fő részből áll: Pokol, Purgatórium, Paradicsom
• Az egyes részek egyenként 33 énekből állnak
• A versforma tercina: háromsoros szakaszokból áll, rímképletével mintegy folyamot alkot: aba bcb cdc.



Dante és a számmisztika

hármas szám a középkori keresztény kultúrában a Szentháromság szimbóluma. A tökéletességet a 100-as szám jelenti, ezért fűzött Dante a 3 x 33 énekhez + 1 ének bevezetést (=100).
Egyes elképzelések szerint a művet át és átszövi a számmisztika, pl. Dante a műben saját nevét is elrejtette: a mű sorainak száma 14 235, így középső sora a 7118. sor. A 118-as szám Dante nevét rejtené, hiszen a középkorban minden betűnek számértéke volt: A=1, B=2, C=3, stb., a Dante Alighieri név betűinek számértékét összeadva pedig 118-at kapunk.


A mű eszmevilága

A fantasztikus utazás egyszerre szól a lélek üdvkereséséről és a társadalom, a történelem helyes útjának kereséséről, ez az oka annak, hogy a műben számos kortárs politikai személy és jelenség bukkan fel. Dante világnézetében az egyéni üdv és a társadalmi, politikai kérdések nem különálló problémák voltak: a mű "politikai" rétege ugyanúgy az üdvözüléstörténetről szól, mint a nagy utazás egésze, csupán az isteni akarat megvalósításának különböző szintjeiről van szó.

A Pokol

A mű megértését nagyban segíti a szöveg allegóriarendszerének feltárása. A legfontosabb allegorikus jelentést hordozó szavak a következők:

Erdő: az életet, a bűnös életet jelképezi
Eltévedés: erkölcsi irányvesztés
Völgy: az erkölcsi süllyedés legmélyebb pontja (mélység)
Hegy: az erény (magasság), az üdvözülés lehetősége
Napfény: az isteni jelenlét, útmutatás, isteni gondviselés

A három akadályozó állat a hegyre (azaz az üdvösség felé) vezető úton:


 
























Allegorikus állatfigura

Személyes szinten

Társadalmi szinten
Párduc
 kéjvágy Firenze
Oroszlán
 hatalomvágy, erőszak Francia királyság
Nőstényfarkas
 kapzsiság pápaság

Vergilius alakja

Az eltévelyedett költőnek Vergilius mutatja meg a helye utat. Vergilius római költő volt (Kr.e. 70-19). A középkor látnoknak tartotta IV. eklogája miatt, mert úgy hitték, Krisztus születését jövendölte meg a műben (valójában egy konzul születendő gyermekéről van szó.)
Fő műve, az Aeneis miatt évszázadokig a költők, eposzírók példaképe. Allegorikus értelemben Vergilius, mint a művészet jelent útmutatást az erkölcsi irányvesztésben.

A Pokol beosztása

(A körök lefelé egyre szűkebbek. A legalsó kör a Föld centruma)

Közönyösek a Kapunál

I. kör: (Tornác) Kereszteletlenek
II. kör: szerelemben mértéktelenek
III. kör: ételben-italban mértéktelenek
IV. kör: pénzben mértéktelenek
V. kör: indulatban mértéktelenek

DIS VÁROSA

VI. kör: eretnekek, hitetlenek
VII. kör: erőszakosak

1. gyűrű: felebarátaik

személye ellen: zsarnokok, vérengzők
birtoka ellen: rablók

2. gyűrű: önmaguk

személye ellen: öngyilkosok
birtoka ellen: önnön javaik elpazarlói

3. gyűrű: Isten

személye ellen: káromlók
birtoka ellen: a természet ellen: természetellenes kéjelgők
a művészet, mesterség ellen: uzsorások

VIII. kör: Csalók
IX. kör: Árulók (akik bennük bízókat csalnak meg. Itt székel Dis. Itt szenved Brutus, Cassius és Júdás









DANTE
- KISLEXIKON

Acheron: az Alvilág
tava, ezen viszi át Khárón a lelkeket a ladikjában.

Beatrice: Dante idealizált szerelme, a műben ő vezeti
az üdvösség felé

Dis: az Alvilág ura. (más néven: Plútó, Hádész)

Dolce stil nuovo: édes új stílus; költői irányzat a toszkán
költők körében, cél az egységes olasz kultúra, irodalmi nyelv megteremtése.

Elízium: a boldogok ligete az Alvilágban

Ghibellinek: császárpártiak a pápaság és a császárság
küzdelmében

Guelfek: pápapártiak a pápaság és a császárság küzdelmében

Kerberosz: az Alvilág bejáratát őrző három fejű kutya

Khárón: az Alvilág révésze: ő viszi át a lelkeket az
Acheronon.

Léthé: az Alvilág egyik folyója, a feledés vize.

Mínósz: az Alvilág egyik királya, ő ítéli meg a bűnöket

Phlegeton: az Alvilág egyik folyója

Stüx: az Alvilág egyik folyója

Tercina: az Isteni színjáték versformája. Háromsoros
szakaszokból áll, rímképletével mintegy folyamot alkot: aba bcb cdc

Toszkán: északolasz (firenzei) nyelvjárás

Vergilius: római költő, élt Kr.e 70-19. Az Aeneis, az
Eklogák és a Georgica szerzője

Vita nuova: Dante első, önéletrajzi, vallomásos műve.


Kulin Borbála