- eTwinning
- Learning Events: újabb kurzusok indulnak
- eTwinning Road Show: Európa házhoz megy
- Kompetencia alapú programcsomagok
- Szolgáltatói kosár
- Sulinet Nyelvek
- Sulinova Adatbank
- Magyar Géniusz Portál
- Nemzeti Tehetség Program
- Digitális Irodalmi Akadémia
- Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár
- Történelemtanárok Egylete
- Magyarország Képes Történelmi Kronológiája
- A holokauszt Magyarországon
- Jelkép és örökségtár
- Realika - Digitális foglalkozásgyűjtemény és oktatásszervezési szoftver
- Természetbúvár labor
- A magyar nemzeti parkok honlapja
- Segítségnyújtó szervezetek
A Kutató Diákok Országos Szövetsége és a magyarországi középiskolák kapcsolatának mutatói a 2003-2004-es tanévben
1995-ben egy olyan rendhagyó kezdeményezés indult el az országban, amely kiemelkedoen tehetséges középiskolás diákok számára biztosít kutatási lehetoségeket a legjobb hazai kutatóhelyeken. A tehetséges diákok és a kutatásban segíto tanáraik, mentoraik egymásra találását egy olyan könyv segíti, amely a mentorok listáját tartalmazza. Már az elso, 1996-os mentorlista is közel háromszáz tudományos labort (muhelyt) sorolt fel, amelyek száma a 2004-re már közel 700-ra növekedett. A tehetséges középiskolásokat váró kutatóhelyek Soprontól Szarvasig 37 magyar városban találhatók. Vannak mentoraink Ausztriában, Ausztráliában, Jugoszláviában, Kanadában, Olaszországban, Romániában és az USA-ban is. A kutatható témákat az abortusztól a zsírsavanyagcseréig több mint 3000 címszó fedi le.
A mentornak jelentkezok között a Nobel-díjas Oláh György, a Magyar Tudományos Akadémia további 118 tagja, alkotmánybíró és szakterületének számos kiemelkedo professzora akad. A mentorok listáját tartalmazó füzetet minden év elején az összes hazai és a kb. 250-300 környezo országbeli magyar középiskola igazgatója megkapja, és több mint ezer tehetséges diákhoz személyesen is eljut. A diákok kiválasztásában az az alapelv, hogy a mentorlista olyan diákok kezébe kerüljön, akik már valahol bizonyítottak, vagy akikre a környezetük felfigyelt. A kezdeményezés védnökségét Mádl Ferenc köztársasági elnök, valamint Magyar Bálint oktatási miniszter és Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke vállalták el.
Jelenleg több mint ötezer itthoni és környezo országbeli magyar diák kutat különbözo kutatóhelyeken és a középiskolai diákkörökben. A diákok többsége kis falvakban (23%), illetve kisvárosokban (29%) él, csaknem ezerháromszáz diák pedig Erdélybol, a Felvidékrol, Kárpátaljáról, illetve a Vajdaságból kapcsolódott be a hazai kutatásokba. Így a kezdeményezés a tehetséggondozás mellett az esélyegyenloség növeléséhez is hozzájárul.
A kutatásokban jó eredményeket eléro diákok amerikai, ír, izraeli, horvát és német tehetséggondozó táborokban kiemelkedo eredménnyel vettek részt. Beléptünk az Ashoka International-ba is, ahol dél-amerikai programokkal kezdtük meg az együttmuködést. A legjobb magyar középiskolás kutató diák 2002-tol a Nobel-díj osztó ünnepség vendége. A kezdeményezést az 1998-as oxfordi, a 2000-es debreceni és a 2001-es washingtoni tehetséggondozó konferencián nemzetközi összehasonlításban is egyedülállóan sikeresnek minosítették. Tevékenységünk elismeréseként a NATO és az UNESCO 2002-ben és 2004-ben a kezdeményezést alapító Csermely Péter és a Nobel díjas Leon Lederman vezetésével hazánkban rendezte meg a kutató diákokról szóló nemzetközi konferenciáját, ahol a résztvevo 28 ország egy nemzetközi hálózat (Network of Youth Excellence) létesítését határozta el.
A pontozás
A statisztika a magyarországi és határon túli magyar középiskolák és a Kutató Diákok Országos Szövetségének kapcsolatát kívánja áttekinteni. A Szövetség elnöksége megállapodott egy pontozási rendszerben, amely minden középiskolánál figyelembe veszi a Szövetségnél regisztrált Kutató Diákok és kapcsolattartó tanárok számát, valamint a diákok által elért eredményeket az adott évben megrendezett Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján (TUDOK) és a Társadalom Tudományi Pályázaton.
A Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáját 2004-ben a Szövetség áprilisban, a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban rendezte meg. A 108 résztvevo az oszi 7 regionális konferencia valamelyikérol jutott tovább a döntőbe.
A statisztika a Kutató Diákok Országos Szövetségének adatbázisának 2004 május 22-ei állapota alapján készült. Ebben összesen 948 diáknál ismert a középiskola neve. A regisztrált kapcsolattartó tanárok száma: 442. A pontszám táblázatban összesen 351 iskola szerepel. Közülük a legalább 5 pontot elért 97 iskola nevét adjuk közre.
forrás: www.kutdiak.hu
A mentornak jelentkezok között a Nobel-díjas Oláh György, a Magyar Tudományos Akadémia további 118 tagja, alkotmánybíró és szakterületének számos kiemelkedo professzora akad. A mentorok listáját tartalmazó füzetet minden év elején az összes hazai és a kb. 250-300 környezo országbeli magyar középiskola igazgatója megkapja, és több mint ezer tehetséges diákhoz személyesen is eljut. A diákok kiválasztásában az az alapelv, hogy a mentorlista olyan diákok kezébe kerüljön, akik már valahol bizonyítottak, vagy akikre a környezetük felfigyelt. A kezdeményezés védnökségét Mádl Ferenc köztársasági elnök, valamint Magyar Bálint oktatási miniszter és Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke vállalták el.
Jelenleg több mint ötezer itthoni és környezo országbeli magyar diák kutat különbözo kutatóhelyeken és a középiskolai diákkörökben. A diákok többsége kis falvakban (23%), illetve kisvárosokban (29%) él, csaknem ezerháromszáz diák pedig Erdélybol, a Felvidékrol, Kárpátaljáról, illetve a Vajdaságból kapcsolódott be a hazai kutatásokba. Így a kezdeményezés a tehetséggondozás mellett az esélyegyenloség növeléséhez is hozzájárul.
A kutatásokban jó eredményeket eléro diákok amerikai, ír, izraeli, horvát és német tehetséggondozó táborokban kiemelkedo eredménnyel vettek részt. Beléptünk az Ashoka International-ba is, ahol dél-amerikai programokkal kezdtük meg az együttmuködést. A legjobb magyar középiskolás kutató diák 2002-tol a Nobel-díj osztó ünnepség vendége. A kezdeményezést az 1998-as oxfordi, a 2000-es debreceni és a 2001-es washingtoni tehetséggondozó konferencián nemzetközi összehasonlításban is egyedülállóan sikeresnek minosítették. Tevékenységünk elismeréseként a NATO és az UNESCO 2002-ben és 2004-ben a kezdeményezést alapító Csermely Péter és a Nobel díjas Leon Lederman vezetésével hazánkban rendezte meg a kutató diákokról szóló nemzetközi konferenciáját, ahol a résztvevo 28 ország egy nemzetközi hálózat (Network of Youth Excellence) létesítését határozta el.
A pontozás
A statisztika a magyarországi és határon túli magyar középiskolák és a Kutató Diákok Országos Szövetségének kapcsolatát kívánja áttekinteni. A Szövetség elnöksége megállapodott egy pontozási rendszerben, amely minden középiskolánál figyelembe veszi a Szövetségnél regisztrált Kutató Diákok és kapcsolattartó tanárok számát, valamint a diákok által elért eredményeket az adott évben megrendezett Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján (TUDOK) és a Társadalom Tudományi Pályázaton.
A Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáját 2004-ben a Szövetség áprilisban, a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban rendezte meg. A 108 résztvevo az oszi 7 regionális konferencia valamelyikérol jutott tovább a döntőbe.
| Eredmény | Pontszám | |
| TUDOK regionális fordulóról való továbbjutás | 4 | |
| TUDOK döntő | különdíj | 6 |
| Első helyezés | 8 | |
| kiemelt első helyezés | 10 | |
| Társadalomtudományi pályázat | különdíj | 6 |
| harmadik helyezés | 7 | |
| második helyezés | 8 | |
| első helyezés | 10 | |
| Regisztrált kutató diák | 1 | |
| Regisztrált kapcsolattartó tanár | 2 | |
A statisztika a Kutató Diákok Országos Szövetségének adatbázisának 2004 május 22-ei állapota alapján készült. Ebben összesen 948 diáknál ismert a középiskola neve. A regisztrált kapcsolattartó tanárok száma: 442. A pontszám táblázatban összesen 351 iskola szerepel. Közülük a legalább 5 pontot elért 97 iskola nevét adjuk közre.
forrás: www.kutdiak.hu
2012.02.13. Ella, Linda



