Pszichikai és "fegyveres" terrortámadás az USA ellen

A (riasztó) tények

Tegnap (2001. szeptember 11-én) - pillanatnyilag - ismeretlen öngyilkos merénylők Washingtonban és New Yorkban támadást intéztek fontos középületek (Pentagon és a világkereskedelmi központ - World Trade Center -) ellen. Eddig teljességgel szokatlan módszert alkalmaztak a terroristák: menetrendszerinti repülégépeket vezettek a világkereskedelmi központ épületébe, melynek mindkét szárnya összedőlt. (Helyi idő szerint kora este összeomlott a Központ harmadik, 47 szintes épülete is.) Egy ugyancsak utasszállító gépet pedig a Pentagon épületére irányítottak. A negyedik repülőgép Pennsylvania közelében lezuhant - valószínűleg egy újabb célpont, esetleg a Pentagon ellen irányították volna. (A négy repülőgépen összesen 266 ember tartózkodott.) Washingtonban a törvényhozás épületénél, a Capitoliumnál és a külügyminisztériumnál pokolgép robbant. Más amerikai városokból is terrortámadásokról számoltak be. A halottakat és sebesülteket ezrekben mérik - a világkereskedelmi épületben a tragédia idején (9 óra tájban, munkakezdéskor) 20 ezer ember tartózkodott. A Központban a tűzoltók és a rendőrök azonnal menteni kezdték a túlélőket, de háromszáz tűzoltó és 78 rendőr is életét vesztette, amikor az épületek összeomlottak. A Pentagonból is 20 ezernél több embert kellett evakuálni a támadást követően, a támadásnak mintegy 800 ember esett áldozatul. Pontos számadatokat a hatóságok még nem közöltek, de maga Bush elnök is több ezerre becsüli a halottak számát.
Egyelőre magyar áldozatokról nem értesült a magyar külügyminisztérium, de harmincan eddig még nem adtak hírt magukról, a washingtoni magyar nagykövetségen várják a jelentkezésüket.

Az első intézkedések

A két város érintett kerületeit kiürítették, a repülőgépjáratokat törölték, a repülőtereket lezárták, a Manhattanbe vezető utakat és hidakat a hatóságok lezárták. Chicago toronyépületeit, irodaházait és tőzsdéjét kiürítették. Lezárták az Egyesült Államok mexikói határát.
A merénylet utánGeorge Bush amerikai elnök a merényletek idején nem tartózkodott a fővárosban, vidéki útján (floridai Sarasotában) értesült az eseményekről. Ezt követően nyilatkozatot intézett az ország közvéleményéhez, majd a Nebraska állambeli stratégiai parancsnokságra utazott. (A legsürgetőbb feladatok ellátását követően a Washingtonba való visszatérést tervezi.) Riadókészültségbe helyezték az Egyesült Államok Európában állomásozó fegyveres erőit is. Kihirdették a szükségállapotot. Az elsők között szervezték meg a sebesültek ellátásához szükséges véradást - 800 ember állt egyszerre sorba, hogy vért adhasson. Az egészségügyi személyzet létszámát megháromszorozták.
Az éjszaka beálltával New Yorkban hozzákezdtek a mentési munkálatokhoz, abban bízva, hogy túlélőkre találnak Világkereskedelmi Központ romjai alatt. A túlélők mobiltelefonon értesítették a mentőalakulatokat - közülük három embert ki is tudtak menteni-, s a romok alól hangok is hallatszanak.
Az eddig azonosított halottak listája
A munkálatokban segít a nemzeti gárda és a több száz helyszínre érkezett önkéntes.

Kik, hogyan

A merényletet követően egyetlen szervezet sem vállalta magára a Oszama bin Ladentörténteket, viszont szinte azonnal cáfolta az ellene irányuló lehetséges vádakat az afgán kormány, sőt szeptember 11-én még Oszama bin Ladent, az Afganisztánban élő szaúdi terroristát sem tartották alkalmasnak egy ilyen cselekmény megszervezésére.
Időközben a massachusettsi nemzetközi repülőtéren megtalálták annak az öt arab férfinek az autóit, akik vélhetőleg eltérítették az egyik Boeinget. A gépkocsikból több arab nyelvű pilótakézikönyv került elő. Az arab férfiak egyike pedig képzett pilóta volt. Ketten útlevelük szerint az Arab Emirátusok állampolgárai.
Egyes források úgy vélik, hogy a terroristák megölték a gép személyzetét, és irányításuk alá vonták a gépet. Fegyverrel nem rendelkeztek, valószínűleg kézipoggyászba rejtett késsel (papírvágó késsel) vagy borotvapengével végeztek a személyzet tagjaival. (Egyes - légitársaságoktól eredő adatok szerint - bombával is megfenyegették az utasokat.)
Az amerikai titkosszolgálatok lehallgatták Oszama bin Laden híveinek telefonbeszélgetéseit, melyek a New York-i és washingtoni merényletek következményeivel álltak kapcsolatban. Az afgán kormány ugyan továbbra sem tartja képesnek Oszama bin Ladent a tegnapi támadás megszervezésére és az anyagi erőforrások biztosítására, de bizonyítékok felmutatása esetén hajlandónak mutatkoznak kiadni az USA-nak a terroristavezért.
Zászló a Központ romjainA szaúdi multimilliomos a korábbiakban is gyakran fejezte ki gyűlöletét a Nyugat és elsősorban az Egyesült Államokkal szemben. A tavalyi kenyai, tanzániai robbantások hátterében is őt sejtik az amerikai hatóságok. Végül a tragédia másnapján Oszama bin Laden nyilatkozott egy pakisztáni újságírónak, s tagadta, hogy köze lenne a terrortámadáshoz. De egyúttal szívből gratulált a terv kivitelezőinek, s a történteket Allah bosszújaként értelmezte.
Egy ideig úgy tűnt, hogy az afgán hatóságok letartóztatták, vagy legalábbis házi őrizet alá helyezték a szaudi férfit, de ez álinformációnak bizonyult.
Mivel több hónapos szervezőmunkát, felderítést és jelentős anyagi hátteret kellett cselekmények elkövetésére szánni, ezért olyan hangok is hallatszanak, melyek valamely állam részvételét sem tartják kizártnak.
Szakértők szerint viszont az sem lehetetlen, hogy anarchista szemléletű csoportok is meghúzódhatnak a háttérben.
M. Atta,az egyik öngyilkos "pilóta"Szerdán a nyomozó szervek azonosítottak négy terroristát, akik maguk is a merénylethez használt gépeken vesztették életüket. Mindannyian, Adnan és Ameer Abbasz Bukhari (szaudi testvérpár, Floridában éltek), Mohamed Atta és Juszuf Alsehhi (Egyesült Arab Emirátusok polgárai) is tanult repülőgépet vezetni. A nyomozás során az FBI több személyt már ki is hallgatott, de még egyiküket sem tartóztatta le. Közülük Mohammed Atta Hamburgban élt egy ideig, ahol repülőgépvezetésre jogosító jogosítványt is szerzett, és az egyik gépet ő irányította a Világkereskedelmi Központ épületére.

Hatás

Az Egyesült Államok területén nem folytak hadműveletek gyakorlatilag a függetlenségi háború óta, legalábbis idegen hadsereg nem hatolt be az USA területére. A Pearl Harbor (1941. december 7.) elleni Japán támadás volt a legutóbbi olyan ellenséges harci cselekmény, mely közvetlenül az USA területét érintette, s akkor ez a II. világháborúba való belépést eredményezte. (Mind az I., mind a II. világháború történései is azt mutatták, hogy az USA polgárai csak akkor voltak hajlandók elfogadni, hogy az USA belép a háborúba, amikor közvetlen veszély fenyegette az Egyesült Államokat.
A merényletek után az amerikai lakosság 90 százaléka egyetért egy megtorló akcióval. (Igaz viszont az is, hogy nem találja kielégítőnek a hatóságok terrorcselekmények elkerülése érdekében tett fellépését sem.)
Az amerikai elnök, G. Bush és a külügyminiszter C. Powell a történteket háborús cselekménynek nyilvánította, s Powell az USA nevében katonai válaszlépéseket is kilátásba helyezett.
NATO állásfoglalást tett közzé, melyben az USA keddi megtámadását háborús oknak minősíti, s ennek folytán a NATO szövetségi szerződésének 5. pontja értelmében harcba hívhatják a 18 tagállamot. A végső döntés előtt a NATO-nak ki kell kérnie az ENSZ Biztonsági Tanácsának véleményét.

Az arab világ egyes országaiban viszont kitörő lelkesedéssel köszöntötték a merényletek "sikeréről" érkező híreket. (Némely forrás szerint az arab-izraeli megbékélés szimbólumának is számító Camp David ellen is merényletet követtek el, de ezt több hírügynökség nem említette.)
Jasszer ArafatJasszer Arafat palesztin elnök viszont mélységes sajnálatát fejezte ki a történtek miatt. Mohamed Szaid Tantavi sejk, a szunnita muzulmánok mértékadó személyisége, a kairói al-Azhar mecset legfőbb imámja is szörnyű tettnek minősítve elutasította az "emberek, asszonyok, ártatlan gyermekek" elleni akciót.
Az elkövetkező napok nagy kérdése, hogy folytatódnak-e a merényletek, s milyen konkrét válaszlépéseket foganatosít(hat)anak az amerikai hatóságok.

Forrás:

Portál