- eTwinning
- Learning Events: újabb kurzusok indulnak
- eTwinning Road Show: Európa házhoz megy
- Kompetencia alapú programcsomagok
- Szolgáltatói kosár
- Sulinet Nyelvek
- Sulinova Adatbank
- Magyar Géniusz Portál
- Nemzeti Tehetség Program
- Digitális Irodalmi Akadémia
- Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár
- Történelemtanárok Egylete
- Magyarország Képes Történelmi Kronológiája
- A holokauszt Magyarországon
- Jelkép és örökségtár
- Realika - Digitális foglalkozásgyűjtemény és oktatásszervezési szoftver
- Természetbúvár labor
- A magyar nemzeti parkok honlapja
- Segítségnyújtó szervezetek
Sherlock Holmes és a földi élet
"A biológiában bárminek is, csak az evolúció fényében van értelme."
Ernst Mayr
Sokan és sokszor mondták már el, hogy miként a XX. a fizika százada volt, a
XXI. a biológiáé lesz. És valóban, nap nap után jönnek az újabb és újabb hírek
géntérképről, őssejtekről, citokinekről és neurotranszmitterekről hallhatunk.
De sosem esik szó, olyan átfogó magyarázatról, elméleti rendszerről, mint amilyen
a kvantummechanika volt a fizikában. Hol marad a nagy biológiai elmélet?
Van a biológiának egy talán kevéssé népszerűsített, a napilapok tudományos rovataiban
kevesebbet szereplő ága, az elméleti biológiai, aminek éppen a nagy és átfogó
kérdések megválaszolása lenne a feladata. Szathmáry Eörs és John Maynard
Smith könyve, A földi élet regénye evvel a tudományággal foglalkozik.
Nem kis témakört ölel fel, alcíme szerint az élet születésétől a nyelv kialakulásáig
próbál meg elkalauzolni bennünket.
A könyv a szerzőpáros korábban megjelent, nagy tudományos sikert kiváltó munkájának
Az evolúció nagy lépéseinek (1997, Budapest) egyszerűsített, a nagyközönség
számára is fogyaszthatóvá tett változata. Szerencsére ebben az egyszerűsítésben
nem veszik el a lényeg és az üzenet. Csak néha találkozunk olyan részekkel,
ahol a szerzők elnézésünket kérik, de mellőzik a részletes bizonyítást, mivel
az meghaladná egy laikus képességeit. Annál kellemesebb meglepetés, hogy milyen
sok gondolatmenetet vagyunk képesek végigkövetni. A laikus számára az egyik
legnagyobb megdöbbenést talán éppen az okozhatja, hogy a felvetett kérdések
milyen elemiek, mégis milyen nehezen megválaszolhatók. Persze ezek is olyasmik,
amiket túlságosan adottnak és egyértelműnek veszünk, ezért nem is gondolunk
arra, hogy kérdésekként kellene szerepelniük. Például az ivaros szaporodás.
Számunkra az élet egyik legmegszokottabb és legkézenfekvőbb jelensége, de ritkán
gondolunk arra, hogy evolúciós értelemben elég nagy nonszensz. Miért éri meg
két egyednek, hogy hatalmas befektetéssel hozzanak létre utódokat, melyekben
mindegyikük genetikai anyagának csak a fele öröklődik tovább, mikor egyedül
is továbbörökíthetnék genetikai állományuk teljes egészét?
![]() |
De ne szaladjunk ennyire előre. Lássuk, mi is az, ami a szerzőpáros szerint a leglényegesebb az élet történetéből? Nyolc mozzanatot emelnek ki, melyek szerintük az élet történetének legnagyobb és legfontosabb lépései:
- Az önmásolásra képes molekulák kialakulását
- A DNS-RNS-fehérje rendszerek megjelenését
- Az első sejtek létrejöttét
- Az eukarióták színre lépését
- A többsejtű élőlények kialakulását
- Az állati társadalmak megjelenését
- Az emberi civilizációk és a nyelv létrejöttét
Mind a nyolc nagy lépésnél többféle elméletet is elmondanak, milyen okokból,
milyen evolúciós nyomásra és milyen úton folyhattak le ezek a folyamatok. Majd
leteszik a voksukat valamelyik mellett. Természetesen a szerzőpáros számára
sem megkerülhetők az evolúcióbiológia jelenlegi kulcskérdései, a szociobiológiai,
az önző gén elmélet problémaköre. Noha egyértelműen nem foglalnak állást, mégis
érezhető, hogy szívükhöz az önző gén elképzelés áll közelebb és erős kétségekkel
kezelik az egyed feletti szinten ható szelekció kérdését.
Végső soron milyen regénynek is látják a földi élet történetét? Leginkább detektívtörténetnek.
Mi, az olvasók Dr. Watsonként követhetjük végig, ahogy a nagy detektív magyarázatot
ad megmagyarázhatatlannak tűnő kérdésekre. A jelen apró jeleiből következtetve
felfedi előttünk a múltat. Szathmáry és Maynard Smith persze nem olyan tisztességtelenek,
mint Sherlock Holmes. Egyrészt nem hallgatnak el előlünk el semmit, másrészt
azt is készségesen elismerik, ha valamire nem tudnak pontos magyarázatot adni
(ilyet Mr. Holmes sosem tett).
Végezetül a legfontosabb kérdés: kiknek is való ez a könyv? Úgy gondolom elsősorban
is minden középiskolai biológiai tanárnak. A könyv szemlélete segítségével még
a biológia iránt kevésbé érdeklődő diákok számára is érdekfeszítővé tehető a
biológia. Izgalmas olvasmány lehet minden biológia iránt komolyabban érdeklődő
diáknak is.




