Sarki csér
Mit tegyen egy madár, ha kedveli a sarkvidéki éghajlatot, de nem szereti a
sötétet? A válasz egyszerű, ingázzon az Északi- és a Déli-sark között. A sarki
csér (Sterna paradisea ) pontosan ezt csinálja. Nyáron az Északi-sarkkörtől
északra költ, ősszel viszont útra kel és meg sem áll a déli sarkvidékig, tavasszal
aztán újra elindul északnak. Évente összesen 35 000 kilométert repül. Nem meglepő
tehát, hogy fantasztikus repülőről van szó, élete nagyobb részét a levegőben
tölti. Ez az állat látja a Földön élők közül a legtöbb napfényt, mivel mindkét
sarkvidéken a hosszú nappalok idején tartózkodik.
Táplálékát zömmel apró halak alkotják, melyeket kikapdos a vízből, de nem veti
meg a tengeri gerincteleneket sem. Úszni kifejezetten utál, mivel teste és lábai
túl kicsik ehhez. Nagy csapatokban költ. Évente egy-két tojást rak, az egyedek
átlagosan 20 évig élnek (ezalatt tehát 700 000 kilométernyit vándorolnak).
A kolóniákon mindig nagy a hangzavar, ám a nyár végén egyszer csak minden madár
elhallgat, pár percre szokatlan csend üli meg a telepet, majd mindannyian szárnyra
kapnak és megkezdik vándorlásukat.
