190 éve született Bunsen a „széles spektrumú kémikus”

Robert Wilhelm Bunsen (1811–1899)
 

"A spektrumanalízis, amely, mint remélhetően megmutattuk, csodálatosan egyszerű módszert kínál a földi anyagokban található egyes elemek legkisebb nyomainak a felfedezésére, a kémiai kutatás számára eleddig teljes elzárt területet is megnyit, amely jóval meghaladja a föld, sőt a naprendszer határait." - írja Bunsen 1860-ban Kirchhoffal közös cikkében.

Egy sokoldalú vegyész

Bunsen nevét legtöbben a nevét viselő laboratóriumi eszköz, egy gázégő, az ún. Bunsen-égő révén ismerik. A kémia nagy könyvébe azonban sokkal több oldalt írt be saját kezűleg ez a német tudós. A nevét viselő égő kifejlesztése sokkal inkább Michael Faraday angol kémikus érdeme. Bunsen rendkívül sokat tett az eszköz népszerűsítéséért, így neve összekapcsolódott vele.

Robert Wilhelm Bunsen 1811, március 31-én Göttingenben látta meg a napvilágot. Tanulmányait is a híres városban végezte. Közel fél évszázadon át volt a Heidelbergi Egyetem professzora, ahol nagyhírű kémiai iskolát teremtett. Soha nem nősült meg, a laboratóriumi munkájának és diákjainak élt.


Bunsen és Kirchhoff spektroszkópja, mely megtekinthető a londoni Science Museumban

Munkássága rendkívül gazdag: rámutatott a gyökök szerves kémiai jelentőségére, készített jég kalorimétert, Zn-C galvánelemet, melyet elektromos ív előállítására használt. A világon elsőként az említett elem segítségével elektrolízissel magnéziumot állított elő, majd tanulmányozta fizikai és kémiai tulajdonságait. Az elektromos ív vizsgálatához fotométert fejlesztett ki.
Arzénvegyületekkel folytatott több éves kutatásai majdnem az életébe kerültek. Egy baleset során elvesztette egyik szeme világát.

1859-ben Gustav Robert Kirchhoff németfizikussal együtt feltalálják a spektroszkópot és megteszik az első lépéseket a spektroszkópia, a kémiai analízis új területén. Együtt fedeznek fel két kémiai elemet: a céziumot (Cs) és a rubídiumot (Rb).

Bunsen nyomában a Weben

 

Portál