Kanada aggódik

Műholdas felvételek szerint folyamatosan csökken a Jeges-tengeren a befagyott területek nagysága. A kanadai jegesmedvék egy része vészesen lefogyott, Grönland pedig valóban egyre zöldebb lesz. Sok aggasztó jel mutat arra, hogy a globális felmelegedés hatásai egyre inkább szemmel láthatóak és érzékelhetőek lesznek. Egyes előrejelzések szerint a 21. században hatalmas változások várnak az emberiségre.


Fotó: National Geographic Channel

A tényként kezelhető globális klímaváltozás legmarkánsabb jelei a Föld pólusain mutatkoznak meg. Számos kétségbeejtő híradás érkezett már ezekről a vidékekről. A hatalmas észak-amerikai ország, Kanada környezetvédelmi minisztériuma erősen tart a felmelegedés várható következményeitől. Földrajzi helyzetük miatt Kanada északi vidékei a legérintettebb régiók. Ráadásul - amint az a geographic.hu írásából kiderül - az Északi-sarkvidéken sokkal gyorsabb a felmelegedés, mint azt korábban gondolták: közel kétszerese annak az értéknek, amely bolygónk többi részén tapasztalható.

Műholdas felvételek bizonyítják, hogy a Jeges-tengeren a befagyott területek nagysága 1978 óta évi 0,9 százalékkal csökken. Alaszkában, Nyugat-Kanadában és Kelet-Oroszországban az átlagos téli középhőmérséklet az utóbbi 50 évben 3-4 fokkal emelkedett, és további 4-7 fokos növekedést jeleznek előre az elkövetkező 100 év folyamán. Az Északi-sark környéki tengerek nyári jégtakarója az előrejelzések szerint legalább 50 százalékkal megfogyatkozik századunk végére. Néhány éghajlati modell szerint a nyári jégtakaró akár teljesen eltűnhet.

Ha ez a senki által nem kívánt esemény bekövetkezik, akkor az is elképzelhető, hogy Grönland szigetét sem jégtakaró borítja majd, hanem nevéhez hűen valóban zöldellni fog (Grönland zöld földet jelent). A grönlandi jégtakaró olvadása 2002 nyarán minden korábbi rekordot megdöntött, az Északi-sarkvidék tengeri jege pedig elérte legkisebb kiterjedését az eddigi megfigyelések során. A zöld sziget állandóan fagyott talaja - a permafrost - és gleccserei olvadnak, az élővilág egyre nagyobb területeket hódít meg a sark felé, az édesvíz egyre nagyobb és nagyobb tömegben jelenik meg; mindez félreérthetetlenül jelzi a változást.

A világ legtöbb jegesmedvéje, az összpopuláció csaknem 60 százaléka Kanadában él. Az élőlények közül talán őket sújtja a legjobban a felmelegedés. Mivel a jégtáblák hamarabb töredeznek, mint egy-két évtizeddel ezelőtt, a jegesmedvék a táplálkozásban és a szaporodásban egyaránt akadályoztatva vannak, emiatt a jegesmedvék testsúlya folyamatosan csökken. Sokan már nagymértékű pusztulásuktól tartanak. A tudósok a felmelegedés bizonyítékaként kezelik azt a megfigyelést, hogy az ország északi vidékein olyan fajok jelentek meg, amelyek eddig délebben, valamivel melegebb éghajlaton éltek. A sarkvidéki vizekben megjelent a lazac, az oposszumok is átlépték az amerikai-kanadai határt, hogy megtelepedjenek Ontarióban, és feltűnt a vörösbegy, amely korábban annyira ritkán látott madárnak számított, hogy megnevezése sincs a kanadai őslakosok nyelvén.

Egyes vélekedések szerint -ezen az állásponton van a WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet is - száz éven belül nyaranta teljesen elolvadhat az Északi-sark jege, ha az emberiség nem csökkenti radikálisan a szén-dioxid-kibocsátást. Az átalakulás egyik várható következménye, hogy megnyílik az Északnyugati-átjáró, amelyen át benépesült a kontinens. Az éghajlati változás okozta olvadás 17 millió ember közvetlen környezetét érinti majd.

Az érintett országok - az USA, Kanada, Oroszország, Japán, Finnország, Svédország, Izland és Norvégia -Északi-sarki tanács (Arctic Council) néven szervezetet hoztak létre a probléma kezelésére. A tanács kérésére készített jelentés borúlátó: ami a 20. század során történt, az elenyésző lesz ahhoz képest, ami ebben a században várható a globális felmelegedés miatt.

Korábban a ZöldZónában:
Medvék jégre téve
Repedés az Antarktiszon
Olvadó esélyek
Gleccserek, rénszarvasok és tőzeglápok