• Educatio Kht.
• Elérhetőségek
• OFIK
• Impresszum
• Médiaajánlat
• Webmester

Bár a mozi centenáriumán már jócskán túl vagyunk, az idén ismét ünnepelhetünk több mozitörténeti évfordulót. A legfontosabb: pontosan 100 évvel ezelőtt készült az első mozis vadnyugati történet. Az amerikai Edwin S.Porter 1902-ben forgatta a Nagy vonatrablás című filmjét. A vándorfényképészek és mozisok hamar megtalálták a Vadnyugat hőseit: szinte az összes pozitív és negatív hősről, Custer tábornoktól Ülő Bikáig, Kölyök Billy-től Wyatt Earpig készült fotó. Az 1890-es években már filmre vették Buffalo Bill vándorcirkuszát, de az első játékfilm dicsősége Porteré.

A 10-es években még csak rövid skeccsek készültek a műfajból, köztük olyan későbbi nagy rendezőktől, mint David Wark Griffith. Tulajdonképpen az 1915-ben készült Egy nemzet születése, amely a polgárháború első nagy filmeposza a western egyik korai klasszikusa. A 20-as évektől a műfajnak már sztárjai voltak: Wallace Beery, Tom Mix, és jelentkezett első örökbecsű alkotásával John Ford: 1926-ban forgatta az Acéllovast. A nagy vasútépítés, a földfoglalások, fehérek és indiánok összecsapásai, törvényen kívüliek és seriffek, aranyásók, fejvadászok és bérgyilkosok, bankrablók és postarablók, magányos lovasok, pisztolyhősök népesítették be a filmvásznat a legamerikaiabb műfajban. Ford mellett olyan nagy rendezők készítették westerneket, mint Howard Hawks, Henry Hathaway, Kertész Mihály és Fred Zinnemann.

Minden idők vadnyugati etalonja Ford 1939-es Hatosfogata, amelynek főszereplője a később nemzeti hőssé vált John Wayne volt. Érdekes módon a nagyrészt postakocsiban játszódó történet alapja Maupassant Gömböc című novellájának szabad adaptációja volt. A westernhez a kor legjobb színészeit tudták megnyerni: Errol Flynn, James Stewart, Gary Cooper, Gregory Peck, Henry Fonda játszotta a főszerepeket, de vadnyugati történetekben tűnt fel a vásznon a későbbi kaliforniai kormányzó, majd elnök Ronald Reagan (A Santa Féi ösvény). A Párbaj a napon, a Rio Bravo, az AÍpacserőd, és főleg az 1952-ben forgatott Délidő jelentették a csúcsot, amelyben a végtelenül becsületes arcú Gary Cooper játszotta az arra érdemtelen kisvárost megmentő seriffet. Fred Zinnemann feszültségteremtése 50 évvel később is döbbenetes.

Egészen a 60-as évek elejéig tartani tudta magát a hagyományos westernfilm: nálunk is sok hívet szerzett a műfajnak a Hét mesterlövész, Yul Brynnerrel, Eli Wallach-hal, Charles Bronsonnal, Steve McQueennel, az Idegen a cowboyok között Gregory Peck-kel. A klasszikus korszak 1963-ban az Aki megölte Liberty Valance-ot című Ford-filmmel zárult le, két évvel később a Cat Ballou, amelyben a Liberty címszereplője, Lee Marvin játszott egy iszákos cowboyt, Cat Ballou-ként pedig Jane Fonda domborított, már tulajdonképpen paródia volt.

Sajátos módon a westernt az olasz film, mindenek előtt Sergio Leone támasztotta fel. Ráadásul olyan amerikai színészeket tett mitikussá, akik korábban legfeljebb epizódisták lehettek: Clint Eastwoodot és Lee Van Cleefet. Eastwood flegma szivarrágása, poncsója, lassú járása, Lee Van Cleef tekintete, fekete zakója fogalommá vált. A "Dollártrilógia" (Egy maréknyi dollárért, Pár dollárral többért, A Jó, a Rossz és a Csúf), vagy a kissé melodramatikus Volt egyszer egy Vadnyugat semmivel sem volt rosszabb, mint az amerikai filmek, legfeljebb realisztikusabbak, naturalisztikusabbak: nem voltak többé skatulyából kihúzott hősök, hanem többnyire borostás, piszkos figurák jelentek meg a vásznon, akikkel kapcsolatban a közönségnek sem lehettek illúzióik.

Az amerikai vadnyugati film többé már nem lehetett olyan tömegműfaj, mint korábban, - márcsak a polgárjogi mozgalmak, és a Vadnyugat meghódításának deheroizálása miatt sem - de az elmúlt 30 évben is készültek fontos és időtálló alkotások. John Wayne a Félszemű seriffért (1969) kapott életében először és utoljára Oscar-díjat. George Roy Hill Butch Cassidy és Sundance Kölyök című filmje (1969), Paul Newmannel és Robert Redforddal nem mentes a banditaromantikától, Arthur Penn Kis nagy embere Dustin Hoffman jutalomjátéka, de új színben mutatta be az indiánok életét is (1970). Sam Peckinpah Kris Kristoffersonnal és Bob Dylannel forgatta a Pat Garrett és Billy, a Kölyök történetét (1973), amelyben elhangzik a Knockin' On Heaven's Door című dal. Hosszú szünet után a 90-es években Kevin Costner Farkasokkal táncolója törte meg a nagy western-csendet, (7 Oscart kapott érte, ennyit western még soha nem szerzett), és a nagy veterán, Clint Eastwood Nincs kegyelem című mozija elevenítette fel a régi szép időket. (gluck)