![]() |
A narvál |
![]() |
A legendák fantasztikus állatához az orrszarvúhoz talán meglepő, de egy tengeri emlős a leghasonlóbb. Enek az állatnk a szarvát árulták a leleményes vikingek Európa-szerte orrszarvúszarvként. Akkoriban általánosan elterjedt a nézet, hogy az orrszarvúszarv
![]() |
minden mérgt hatástalanít, ezért a joggal rettegő hatalmasságok
szinten minden pénzt megadtak egy-egy szarvért. A vikingek pedig évszázadokon
át őrizték titkukat, hogy a szarvak egy, a jéghatár közelében élő cetféléből
származnak.
Ezek után már az sem okozhat nagy meglepetést, hogy a narvál (merthogy erről
az állatról van szó) szarva nem is valódi szarv, hanem fog. A narválok szájában
nincsenek fogak, zsákmányukat (halakat, fejlábúakat) szájpadlásukkal préselik
össze és nyelik. A hímek bal szemfoga azonban megnő, de nem a száj irányába,
hanem ellenkezőleg a fejtető felé, áttöri a bért és hosszú szarvvá fejlődik.
Néha a nőstényeken is kifejlődik egy rövidke szarv, és ritkán a jobboldali fog
is szarvvá alakul, ilyenkor a narválnak két szarva lesz. A csavart szarv akár
az állattal egy hosszúságú is lehet, 3 méteresre is megnőhet.
Hiába ismerjük pontosan, miként növekedik a narvál szarva, afelől még csak találgatni
tudunk, milyen célt is szolgál. A legvalószínűbbnek az látszik, hogy a hímek
a szarvasokhoz hasonlóan verekednek meg a nőstényekért és ezekhez a viadalokhoz
kell. Párszor már megfigyeltek ilyen "kardozó" narválokat, de azt
nem tudhatjuk pontosan, ez csak játék vagy valódi viadal volt-e. A megfigyelés
nehézségét az adja, hogy a narválok a jéghatár közelében élnek, szinte sosem
úsznak a sarkkörnél délebbre, viszont akár 20
![]() |
percet is képesek a víz alatt tölteni és ilyenkor akár 400 méter
mélyre is lemerülnek. Egy másik elmélet szerint a narválok által kiadott hangok
felerősítésére szolgál (a narválok egyébként is a legbeszédesebb cetfélék közé
tartoznak). Azt szinte biztosra vehetjük, hogy a zsákmányszerzésben nincs szerepe.
Ha nem is tudjuk, mire való a narvál szarva, arról már jó elképzelésünk van,
miért csavart a formája. A szarv ugyanis, mint minden fog, a gyökerénél nő,
ott azonban nem egyenletes a dentin lerakódása, könnyen előfrodulhat, hogy az
egyik oldalon több, vagy tömörebb dentin képződik. Ez azonban nagy veszélyt
jelentene az úszó állat egyensúlyára, a féloldalas szarv könnyen kibillentené.
A csavart szarvnál azonban ezek a különbségek kiegyenlítődnek, az egyik oldalon
lerakódott dentin a szarv minden oldalán megtalálható.
A narválok nagyon szeretik a társaságot, általában 6-15 egyedből álló csapatokban
járnak és vadásznak. A csapatok többnyire csak hímekből vagy csak nőstényekből
állnak. Nem ritkán több csapat is összeverődik.
Becslések szerint jelenleg 25-40 ezer narvál él az északi tengerekben. Bár egyes
gyűjtők sokat adnak ma is a szarvukért, fennmaradásuk nem veszélyeztetett.

A Nemzetközi Bálna- és Delfinvédelmi szervezet honlapja
![]() |
![]() |





