Van-volt-lesz eugenika?

Francis GaltonAz eugenika a genetika családjának fekete báránya - gyilkosság, sterilizáció és abortusz a genetikai tisztaság nevében. Az eugenika atyja, Francis Galton kiáltványa így hangzott: "Fejlesszük saját fajunk emberállományát, ahogyan tettük azt más fajokkal is. Szaporítsunk az emberiség legjobb és nem a legrosszabb példányaiból." Az ilyen típusú szaporításra alkotta meg az eugenika kifejezést 1885-ben. Az eugenika már születésekor a politikával átitatott tudomány helyett tudományosított politikai hitvalássá vált és 1900-ra népszerű fantázia lett. Egyszer csak divatba jött az Eugén keresztnév és a tervszerű fajnemesítés ötletének hulláma végigsöpört az egész világon. Németországban Friedrich Nietzsche filozófiája a felsőbbrendű emberről, keveredett Ernst Haeckel tanaival a biológiai rendeltetésről. Ez nagy lelkesedést váltott ki az evolúcionális fejlődés iránt, ami együtt járt a gazdasági és társadalmi haladással. A tekintélyelvű filozófiához való ragaszkodás oda vezetett, hogy a biológia a nacionalizmus kelepcéjébe esett.

A figyelem azonban hamarosan a legjobbak eugenikus szaporításának szorgalmazásáról a legrosszabbak diszgenikus szaporodásának leállítására terelődött. A "legrosszabb" pedig nemsokára a gyenge értelmi képességűvel vált azonossá, beleértve az alkoholistákat, epilepsziásokat, bűnözőket csakúgy mint az értelmi fogyatékosokat.

Az amerikaiak lelkesedése az eugenika iránt jórészt a bevándorlás-ellenes érzelmekből eredeztethető. A kelet-európaiak és dél-európaiak rohamos bevándorlásának idején, nem volt nehéz felkorbácsolni azt Carrie és Emma Bucka paranoiás nézetet, hogy az ország "jobb" angolszász állománya felhígul. 1917-re már tizenöt állam törvénykönyve engedélyezte, az értelmi fogyatékosok kényszerű sterilizálását. Amerika, az egyéni szabadságjogok védőbástyája, az 1910 és 1935 között hozott több mint 30 állami és szövetségi jogszabály alapján, több mint 100 000 embert sterilizált gyengeelméjűség miatt. Virginia állam az 1970-es évekig folytatta az értelmi sérültek sterilizálását.

Bár Amerika játszotta az úttörő szerepet, a többi ország sem maradt el mögötte. Svédországban 60 000 embert fosztottak meg termékenységétől. Kanada, Norvégia, Finnország, Észtország és Izland is beiktatta törvénykönyvébe a kényszerű sterilizálást és eszerint járt el. Az 1930-as évek elején, amikor a gazdasági válság miatt megnövekedett a munkanélküliek száma, az eugenika határozottan új erőre kapott. Az emberek a magas munkanélküliségért és a szegénységért abszurd módon, az eugenikusok által megjósolt faji elkorcsosulást okolták. A leghírhedtebben Németország végezte a sterilizálást, 40 ezer emberen végezték el, akik közül később sokakat meggyilkoltak. A II. világháború kitörése után nyolc hónappal a már korábban sterilizált pszichiátriai kezelésre szoruló német betegek közül 70 ezret gázosítottak el, hogy helyet csináljanak a kórházakban a sebesült katonáknak.

Az eugenika esetében nem a tudománnyal, hanem az erőszakkal van a baj. Ez is olyan, mint bármelyik másik program, ahol a társadalom hasznát az egyén jogai elé helyezik. Nem tudományos, hanem humanitáriánus bűntény. Aligha kétséges, hogy a fajnemesítés ugyanúgy "működne" az emberi lényeknél is, mint ahogy az már bevált a kutyáknál és a fejős teheneknél. Lehetséges, hogy lecsökkenne a mentális rendellenesség gyakorisága és a populáció egészségi állapota javulna a szelektív szaporítás hatására. De ahhoz sem férhet kétség, hogy ezt csak nagyon lassan és hatalmas kegyetlenség, igazságtalanság, valamint elnyomás árán lehetne elérni.

A sterilizálásokról elhíresült lynchburgi telep egyik épülete

Az eugenikának azonban még nincs vége, hiszen a mindenki a maga eugenikusává válhat, ha a rendelkezésre álló genetikai tesztek kihasználásával meghozza a számára helyesnek tűnő döntést szaporodását illetően. Az eugenika szerte a világ kórházaiban, nap mint nap megtörténik és a leggyakoribb áldozatai vitathatatlanul azok közül az embriók közül kerülnek ki, akiknek a 21. kromoszómából eggyel több van. Vagyis akik Down-kórosként látnák meg a napvilágot. Rögtön visszajutottunk az abortusz körül dúló régi vitához. A fiúk meghagyása és a lányok abortálása az amniocentézis felhasználásával már létező erőszakos túlkapás, főleg az Indiai szubkontinensen.

Mégis, ha a kormány megtiltaná a genetikai szűrővizsgálatokat arra hivatkozva, hogy visszaélésre ad lehetőséget, azzal még több szenvedés lenne a világban. A szűrés törvényen kívül helyezése legalább annyira kegyetlen lenne, mint kötelezővé tétele. A privát eugenika csapdájába esünk?

Huszár Tamás

Felhasznált irodalom:

További információ:


Portál