Fogas kérdések

Mutasd a fogad és megmondom, honnan jöttél. A tudósok ma már a fogakban levő ólom, stroncium és más elemek jelenlétéből következtetnek arra, hogy a fog tulajdonosának életvitelére, élőhelyére. A fogak összetétele függ az ivóvíztől, az elfogyasztott növényektől. A fogak kémiai összetétele még a népvándorlásról információt szolgáltathat. Mit tartalmaznak a fogkrémek? Miért nem jó sok cukorkát fogyasztani? Történhet-e áramütés a szájunkban? Ezek mind fogas kérdések.

Mi van a fogkrémedben?

Ha kezünkbe vesszük egy fogkrém tubusát, bizony nem mindig találjuk meg az összetételére vonatkozó információkat. Ha mégis, akkor ritkán olvashatjuk azt magyarul és még ez esetben sem árt egy kémikus, hogy meg is értsük, mivel mosunk fogat.
Fedjük fel néhány anyag kilétét a teljesség igénye nélkül egy tubus Vademecum complete protection fogkrémmel.

Az amalgám tömés

A higany különböző fémekkel szilárd halmazállapotú ún. amalgámot alkot. A fogtömések egy része amalgámos tömés. Ezek a több mint 100 éve használt tömések sötét színűek, ezért kevésbé esztétikusak. Az amalgám tömések a higany mellett általában ezüstöt tartalmaznak, de használnak erre a célra más fémösszetevőket is, így aranyat vagy vasat.
Lényeges, hogy az amalgám csak bizonyos keverési arányoknál ad tartós, szilárd fogtömést. Amennyiben a fogorvos nem megfelelő módon készíti el az amalgámot, a tömés zsugorodhat és mellette újabb szuvasodás alakulhat ki.
Az amalgám tömésben levő higany kis mennyiségben elhagyhatja a tömést és ezt speciális műszerekkel ki is lehet mutatni. Ez mérgező lehet ugyan, de más forrásból is, például bizonyos halak fogyasztásával is jut szervezetünkbe higany. A Nemzetközi Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalása szerint a fogászati amalgám biztonságos.

Mit csinál a cukor a szájban?

Minden gyerek tudja, hogy a sok édesség bizony nem tesz jót a fogaknak. Valójában nem az édesség támadja meg a fogakat, hanem a benne levő cukorból keletkező savak. A nyál kémhatása közel semleges (pH=6,8). A lebomló cukormolekulákból különböző savak, így például tejsav is keletkezik, melynek következtében a szájban savassá válik a kémhatás (a pH csökken). Savas közegben a fogzománc sérülékennyé válik és elindulhat a fogszuvasodás.

A szervezet természetesen nem nézi tétlenül az édesszájúak csínytevéseit. A nyálban levő hidrogén-karbonát ionok, illetve fehérjékből származó COOH és NH csoportok ún. puffer rendszert alkotnak, amelyek visszaállítják a megváltozott kémhatást. Ehhez azonban idő kell és ez alatt az időtartam alatt fogaink sérülékenyebbek.

Áramütés a szájban

Nem kell ahhoz a konnektort megenni, hogy a szájunkban áramütés történjen. Az érzés mindenki ismeri, akinek van amalgámos fogtömése és véletlenül ráharapott egy darabka alufóliára.

Ekkor ugyanis egy galváncella alakul ki a szájban, amelynek anódja az alumínium, katódját pedig a tömésben levő fémek (higany, ón, ezüst) alkotják. A sóhíd közvetítő szerepét a nyál játssza és így keletkezik az az 1-2 V-os feszültség, amely a fogideg révén a fájdalmat okozza. Hasonló fájdalmas érzés alakulhat ki alumíniumból készült evőeszköz használatakor.

Az áramütésen kívül, amely kellemetlen, de rövid ideig tart, más probléma is előállhat. Amennyiben a fogtömésekben különböző fémösszetevők vannak, elindulhat a tömés korroziója is. Az amalgámos tömés számára ilyen rossz társaság pédául az arany. Ebben az esetben az arany játssza a katód szerepét, míg a tömésben levő fémek az anódét (ld. ábra). Az anódból pedig lassan oldatba mennek a fémionok és elkezdődik a fogtömés károsodása, fogyása.

Linkek

• A kóla foszforsavtartalma (http://www.poli.hu/oldaskotes/udito/kolap.htm)
• 200 éves a galvánelem (http://sulinet.hu/tart/ncikk/af/0/1781/galvan.htm)
• Érdekességek a fogakról (http://www.smileworks.com/chompers/strange_stuff/strange_stuff.asp)

Főző Attila László