Napóleon és a dátumok

1769. augusztus 15.

Napóleon Korzikán, Ajaccióban látta meg a napvilágot egy kisnemes, ügyvéd gyermekeként.

1785

A Brienne-i (1779-1784) és párizsi (1784-85) hadapródiskola befejezése után tisztté (tüzér alhadnagy) avatták.

1785-1792

Valence-ben és Auxonne-ban töltött katonai szolgálata idején a katonai szakirodalom mellett áttanulmányozta a felvilágosodás műveit is.

1791 június

Főhadnaggyá léptették elő.

1792 július

Századossá léptették elő, 1793-tól zászlóaljparancsnokként szolgált.

1793

Szembekerül a franciaellenes korzikai politikai körökkel, ezért családostul elhagyta szülőföldjét.

1793. december 19.

Az angolok által megszállt Toulont heves tüzérségi tűzzel az ő haditerve alapján sikerült visszafoglalni.

1793. december 22.

A győzelem hatására dandártábornokká nevezték ki. Felajánlották neki a párizsi nemzetőrség parancsnokságát is.

1794. augusztus 9-20.

Házi őrizetbe helyezték a jakobinus diktatúra idején vállalt tisztsége miatt. Idővel rehabilitálták, s a Vendée-i hadsereg élére akarták kinevezni, de ezt elutasította, így az itáliai hadsereg parancsnokának tanácsadója lett.

1795 május

Visszatért Párizsba, s a kormány térképészeti irodáján dolgozott.

1795. október 5.

Ágyútűzzel kergette szét a Nemzeti Konventet támadó királypártiakat a vendemiaire 13-ai felkelés idején.

1795. október 16.

A felkelés vérbe fojtása miatt altábornaggyá nevezték ki, majd a belföldi hadsereg parancsnoka lett (október 26.).

1796. március 2.

Teljesült régi álma: kinevezték az itáliai hadsereg parancsnokává. A szálláshelyét (Nizza) március 27-én foglalta el.

1796. március 9.

Feleségül veszi Beauharnais gróf özvegyét, Josephine-t.

1796-97

Sorozatos győzelmeket arat É-Itáliában az osztrák seregek ellen (Lodi, Arcole, Rivoli).

1797. október 17.

Campoformióban anélkül, hogy betartotta volna a Direktórium utasításait, Franciaország számára kedvező békét kötött a Habsburgokkal.

1798. május 19.

Megindította az Egyiptom elleni expedíciót: Egyiptom elfoglalásával el akarta vágni az angolokat a keleti gyarmataiktól. Győzelmet aratott (elfoglalta Máltát, Alexandriát és Kairót), de célját nem érte el, ugyanis Nelson admirális Abukirnál megsemmisítette a francia flottát (augusztus 1.).

1799. augusztus 23.

Titokban elhagyta Egyiptomban állomásozó katonáit, s visszatért Párizsba.

1799. október 9.

Fréjus-nél partra szállt Franciaországban.

1799. november 9.

Sieyes és Ducos segítségével puccsal átvette a hatalmat. (1799. brumaire 18.)

1799. december 24.

Módosították a francia alkotmányt, ennek értelmében a végrehajtó hatalmat a háromtagú konzulátusra bízták, Napóleont pedig 10 évre első konzullá választották.

1800. június. 14.

Marengónál legyőzte az osztrák sereget.

1801. március 25.

Ausztriával megkötötte a Luneville-i békét.

1801. július 15.

VII. Pius pápával konkordátumot írt alá.

1802. január 26.

Az Itáliai (Cisalpin) Köztársaság elnökévé választották.

1802. március 27.

A magára maradt Angliával is békét kötött Amiens-ben.

1802. május 15.

Megalapította a francia becsületrendet (Legion d'honneur).

1802. augusztus 2.

Örökös konzullá választják.

1803. április 30.

Franciaország eladja az USA-nak Louisianát és New Orleanst, mivel attól tart, hogy Anglia elfoglalja a francia gyarmatokat.

1804. március 27.

Nyilvánosságra hozzák az új polgári törvénykönyvet, a Code Civilt. (Napóleon ezt tartotta tevékenysége egyik legnagyobb jelentőségű tényének.)

1804. május 18.

A szenátus császárrá nyilvánította az örökös konzult.

1804. dec. 2.

Császárrá koronázt(att)a magát. Felesége, Josephine fejére is ő helyezi a koronát.

1805. május 26.

Itália királyává koronázzák. Alkirállyá mostohafiát, Eugene de Beauharnais-t nevezi ki.

1805. október 19.

Ulmnál bekerítette a Mack vezette osztrák sereget, másnap bevonul Ulmba.

1805. október 21.

A francia flotta súlyos vereséget szenvedett a Nelson vezette angol flottától, így Anglia tengeren történő térdrekényszerítése nem sikerült. (Nelson az ütközetben meghal.)

1805. dec. 2.

Austerlitznél a három császár (Napóleon, I. Sándor, I. Ferenc) csatájában döntő győzelmet aratott.

1805. december 26.

Ausztria megalázó békére kényszerült - Pozsonyi béke.

1806. március 30.

Napóleon testvére, József nápolyi király lett.

1806. június 5.

Napóleon testvére, Lajos Hollandia királya lett.

1806. október 14.

Jenánál és Auerstadtnál legyőzte a porosz seregeket.

1806. okt. 27.

Bevonult Berlinbe. Itt hirdette ki később a kontinentális zárlatot.

1806. november 21.

Kihirdeti a kontinentális zárlatot, mellyel Angliát kívánja elszigetelni Európától, s ezzel békére kényszeríteni.

1807. február 8.

A francia és orosz seregek harca Preussisch-Eylau mellett döntetlenre végződik.

1807. június 14.

A franciák legyőzik az oroszokat Friedlandnál.

1807. július 7.

I. Sándor és Napóleon aláírták a tilsiti békét, melyben felosztották egymás között a vitatott területeket (pl. Lengyelország), valamint Oroszországnak csatlakoznia kellett a kontinentális zárlathoz.

1807. november 19.

A kontinentális zárlat megsértésének ürügyén francia csapatok vonulnak be Portugáliába, majd 30-án megszállják Lisszabont is.

1808. február 16.

Miután lemondatta IV. Károly spanyol királyt, a francia csapatok elözönlötték Spanyolországot. A kontinentális zárlat teljessé tétele a cél. Spanyol királlyá Bonaparte Józsefet (az addigi nápolyi királyt) nevezte ki, a nápolyi királyi címet pedig Murat-nak adta.

1809. május 21-22.

A francia csapatok vereséget szenvedtek Aspernnél az osztrák seregektől.

1809. június 14.

Győrnél szétverte a magyar nemesi felkelés csapatait.

1809. július 6.

Wagramnál ismét legyőzte az osztrák sereget, mely kénytelen volt letenni a fegyvert.

1809. október 14.

Megkötötte Ausztriával a schönbrunni (bécsi) békét.

1809. december 15.

Elválik Josephine de Beauharnais-tól.

1810. március 11.

Feleségül vette a német-római császár lányát, Mária Lujzát. A bécsi esküvőn Napóleon személyesen nem jelent meg.

1810. április 1-2.

Polgári és egyházi esküvő keretében hivatalosan is feleségül vette Mária Lujzát Párizsban.

1810. április 24.

Franciaországhoz csatolta a rajna bal partjáig húzódó német területeket.

1810. július 9.

Franciaországhoz csatolta Hollandiát.

1811. március 20.

Megszületett Napóleon és Mária Lujza fia, a Sasfiók. A gyermek megkapta a római király címet.

1812. június 24.

640 ezer katonával hadjáratot indított Oroszország ellen, mivel nem tartotta be a kontinentális zárlatot.

1812. augusztus 16-18.

A francia és orosz csapatok összecsaptak Szmolenszknél, de mindkét fél nagy veszteséget szenvedett, a csata kimenetele nem dőlt el.

1812. szeptember 7.

Borogyino mellett legyőzte a Kutuzov vezette orosz sereget, legalábbis az orosz sereg visszavonult.

1812. szeptember 14.

Napóleon bevonult Moszkvába. (Másnap tűz ütött ki Moszkvában, amit csak 20-ára tudtak megfékezni.)

1812. október 19.

Napóleon elhagyta Moszkvát, miután nem érkezett meg a várt béke. A visszavonuló csapatokat a fagy, az éhség és az orosz partizánok tizedelték.

1812. november 26-29.

A francia hadsereg jelentős része megsemmisült a Berezinán való átkelés közepette. Napóleon tapasztalt seregének zöme odaveszett az oroszországi hadjáratban.

1813. május 2.

A francia sereg a szászországi hadjárat során győzelmet aratott Lützennél.

1813. május 20.

Újabb győzelmet arattak Bautzennél.

1813. augusztus 26-27.

A drezdai csatában újabb győzelmet arattak a franciák.

1813. október 16-19.

A "népek csatájában" Lipcsénél vereséget szenvedett az ellenséges (7.) koalíció csapataitól.

1814. december 31.

A koalíciós csapatok átlépték a francia határt.

1814. március 30.

A koalíció csapatai előtt kapitulált Párizs, majd másnap bevonultak a francia fővárosba a koalíciós egységek.

1814. április 4.

Napóleonnak le kellett mondani. Először fia javára mondott le, majd április 6-án feltétel nélkül adta át a hatalmat. Elba szigetét jelölték ki a száműzetés helyszínéül.

1814. április 20.

Fontainebleau-ban búcsút vett a Gárdától, s elindult száműzetése helyszínére, Elba szigetére.

1814. május 4.

Napóleon megérkezett Elba szigetére, ezzel egyidőben XVIII. Lajos elfoglalta a francia trónt.

1814. május 30.

Megkötötték az első párizsi békét.

1814. szeptember 18.

Összeült a bécsi kongresszus.

1815. február 26.

Napóleon titokban útnak indult Elba szigetéről.

1815. március 1.

Váratlanul partra szállt Cannes mellett, s újra elfoglalta a trónt. Hadsereget szervezett az ellenséges hatalmak megosztására.

1815. június 18.

Waterloo-nál az angol és porosz seregek legyőzték, s ezzel végetért Napóleon 100 napos uralma.

1815. június 22.

A győztesek lemondatták, s Szent Ilona szigetére száműzték.

1815. november 20.

Megkötötték a 2. Párizsi békét, melyben meghatározták a Franciaországot sújtó területi és pénzügyi követeléseket.

1821. május 5.

Napóleon száműzetésben halt meg.