Az európai, de közelebbről a magyarországi fizikatörténetből is tudjuk, hogy a 17. században szinte ismeretlen volt a „kísérleti fizika", „fizikai múzeum", a fizikai eszközök szertára. John Keil oxfordi professzor volt az első, aki kísérletekkel tanította a fizikát. Persze nálunk is találunk feljegyzéseket arról, hogy egyes professzorok szívesen tanítanák a fizikát kísérletekkel együtt. Sok időnek kellett eltelnie azonban addig, amíg ez megvalósult.

Talán nem is a kísérleti fizika kibontakozása, mint inkább az odavezető út volt hosszadalmas. Minden egyes lépésnél fejlődött a fizika tudománya, a haladást tudósok, professzorok munkájának köszönhetjük. A fizika megismeréséhez vezető úton tett lépést PósaháziJános is.

Mátyás király uralkodása alatt Magyarországon fellendült a kulturális élet, amely azonban halálával véget is ért. A mohácsi vész és Buda elfoglalása csak befejezte azt a hanyatlást, amely már a Jagellók uralkodása alatt megkezdődött. Azország három részre szakadt, és egy időre - elsősorban a török hódoltsági területeken - megszûnt minden kulturális élet. A kifosztott, lepusztult országban jó talajra találtak a reformáció eszméi, a községek és városok szívesen fogadták az elesett vagy elbujdosott papok helyébe érkező reformátorokat.

A protestánsok legfontosabb fegyverüknek, mint Németországban, Magyarországon is, az oktatást, az iskolát tekintették, és különös gonddal fogtak hozzá az új iskolák szervezéséhez.

Sárospatakon is ezek az események történtek. A kollégiumot, Perényi Péter alapította 1531-ben. Később, amikor I.Rákóczi György és Lórántffy Zsuzsanna birtokába került Sárospatak és környéke, az iskola virágzásnak indult, mert rokonszenveztek a presbiteriánus eszmékkel és támogatták az iskolát.

Lórántffy Zsuzsanna az iskola és az oktatási rendszer szervezésével Comenius Amos Jánost bízta meg, akit 1650-ben hívott meg Patakra. Comenius munkájának köszönhetően a kor egyik legmodernebb iskolája lett a pataki. Az oktatásnak egy hátránya mégis volt: a diákokat ugyan már osztályokba sorolták, de állandó tanáraik még nem voltak, így a legjelentősebb előrelépés annak a kívánságnak a teljesülése volt, hogy az ideiglenes tanítóskodó tanárok helyett hivatásos, állandó professzorok vegyék át az iskola vezetését. Az első „örökös tanárok" között találjuk Baczoni Baló Menyhértet, Szathmári Ötvös Istvánt, Köpeczi Bálintot, Buzinkai Mihályt és Pósaházi Jánost.

Pósaházi János valószínûleg 1628 és 1632 között született Sárospatakon, ahol édesapja pap volt. Iskoláit is Patakon végezte. 1650-ben kezdte az akadémiát. Tanára volt Comenius, akitől a tapasztalat megismerését tanulta, és Tolnai Dali János, aki az Arisztotelész-elvet tagadta. 1654- ben szeniorrá választották, de Lórántffy Zsuzsanna pártfogása mellett külföldön tanult tovább. Hollandiába, Utrechbe ment, ahol nagy hatással volt rá Descartes fizikája, valamint tanára, Regius. Itt-tartózkodása idején szerezte meg a bölcsészettudori címet fizikai disszertációjával. Dolgozata kiterjedt az összes filozófiai tudományokra, de fizikai, mechanikai, optikai és asztronómiai kérdéseket is tárgyalt. 1656- ban Franekerben, majd Angliában is tanult. 1657-ben tért vissza Sárospatakra. Filozófiát tanított egészen 1671-ig. Tudományos munkássága igen termékeny. Sok kisebb értekezése mellett filozófiai munkának tekinthető beköszöntő beszéde, amelyet 1659-ben írt. Ebben a mûben a nevelés fontosságát hangsúlyozza: az embert lehetőleg minden tudományba be kell vezetni, mert mindegyiknek megvan a maga sajátos haszna, lélekformáló ereje. Filozófiai tudományaiban fejti ki a megismerésre vonatkozó nézeteit. A korra jellemző volt a vallás és a filozófia összekapcsolása, Pósaházi azonban a filozófiát nem a teológiából vezeti le. Mint írja: „Teológiailag nem lehet megmagyarázni a fényt, a színeket, a mozgást és az ehhez hasonlókat. Ugyanakkor a Szentírás megértése teljesen lehetetlen helyes fizikai ismeretek nélkül." A két tudományágat tehát egymással nem alárendelő, hanem mellérendelő viszonyba helyezi.

Lórántffy Zsuzsanna halálával Báthori Zsófia vette át a hatalmat Patak felett, aki az ellenreformációt támogatta. Ekkor a jezsuiták hitviták indításával már Felső- Magyarországon igyekeztek híveket szerezni. Az írásban folyó viták Patakra is eljutottak. Patakon Pósaházi is szembeszállt a jezsuitákkal, akiket 1663-ban Báthori Zsófia telepített be.

Fő mûve a Phylosophia Naturalis(A természet filozófiája) éppen ezekben az években, 1667-ben jelent meg, de valószínûleg már régebben is dolgozott rajta, mert 1669- ben már megjelent 1500 oldalas hitvitázó mûve a jezsuiták ellen. A Phylosophia Naturalis az első nyomtatásban megjelent természettudományos munka, amelynek túlnyomó része fizikával foglalkozik. Ez a mû tekinthető az első magyarországi fizikakönyvnek, amely nemzetközi viszonylatban is megállja a helyét.

Az ellenreformáció nyílt támadásáig Pósaházi kizárólag filozófiával foglalkozott. Sorra adta ki értekezéseit és tankönyveit. Mint filozófus Arisztotelész cáfolója, Descartes bírálója. A természet megismerésének hármas forrását ismeri: a tapasztalatot (ebben Bacon és Comenius követője), a gondolkozást (ebben Descartes-nak ad igazat) és az isteni kijelentést (ebben kálvinista).

Az első legélesebb támadása a korban divatos anyagfelfogások ellen irányul. Elveti az arisztotelészi elemeket, okokat, és cáfolja Descartes-nak azt a nézetét, hogy a testek fő tulajdonsága a kiterjedés.

Ebből az állásfoglalásból két következmény adódik. Az egyik az, hogy ő az első magyar filozófus, akinek nincs szüksége csak egyetlen alapelvre a világ magyarázatához, amely nem más, mint az anyag. Szerinte tehát a világ felépítéséhez nincs szükség világszellemre, életszellemre. A másik következmény, hogy felfogása szerint négy elem létezik: tûz, föld, víz, levegő, az összes fizikai jelenség ezek a mozgásával magyarázható.

1671. október 20-án Báthori Zsófia a nyílt vitákat megelégelve elfoglaltatta a jezsuitákkal a kollégiumot. Ekkor a diákok Buzinkai Mihály és Pósaházi vezetésével Debrecenbe vonultak, ládákban menekítve mindazt, amit a nyomdából és a könyvtárból csak el tudtak vinni. A pataki kollégium, amely az 1670-es évekre Buzinkai, Baló, Köpeczi, Pósaházi nagy hírû profeszszorok munkája nyomán Európa szerte ismertté vált, a jezsuiták ellenreformációs törekvéseivel a szellemi és gazdasági magaslatról a mélybe zuhant egyik napról a másikra. A hontalanná vált iskola először Debrecenbe, majd Nagyváradra ment, később Apaffi Mihály fejedelem jóvoltából Gyulafehérváron telepedtek le.

Pósaházi megérkezésükkor szónoklatot mondott, így jött létre a Patak-Gyulafehérvár Kollégium. 1716-ban Krakkó városába, majd Marosvásárhelyre vándorolt az iskola. Pósaházi Gyulafehérváron tanított élete végéig. 1686. május 4-én halt meg.

A kísérleti fizika magyarországi megjelenése előtt Pósaházi János volt az a magyar természetfilozófus, aki már rálépett a modern természettudományhoz vezető útra. Mai szemmel nézve csak sajnálhatjuk, hogy a filozófus és fizikus Pósaházi elhallgatott, amikor úgy érezte, hogy teológiai tudására nagyobb szükség van, de a kortársak ezt várták el tőle, s ő is ezt tartotta kötelességének. Más körülmények között talán ő lett volna nemcsak az első magyarországi természetfilozófus, hanem az első alkotó kísérleti fizikus is.

Az írás szerzője diákpályázatunkon a Természettudományos múltunk felkutatása kategóriában II. díjat nyert.