A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata, a Magyar Tudomány 1999 októberében különszámot jelentetett meg a pozitron emissziós tomográfiáról, a PET-ről. A kötet szokatlan, egyrészt, mert ritkán jelentetnek meg különszámot, másrészt - és ez az orvos recenzenst találja szíven - orvosi tárgyú közleményeket tartalmaz, ami a szerkesztők szerint „még szokatlanabb".
A pozitron emissziós tomográfia viszonylag rövid múltú eljárás, melyek kifejlesztésében a múltban magyar tudósok is kiemelkedő szerepet játszottak. Nyáry István és Gulyás Balázs a PET külföldi és hazai történetéről, valamint a PET az ezredfordulón címû dolgozatában röviden áttekinti a tudomány azon eredményeit, amelyek a PET megalkotásához vezettek.
GulyásBalázsírásában részletesen ismerteti a PET alapelemeit, valamint táblázatban mutatja be a tomográfiás elven alapuló orvosbiológiai képalkotó eljárásokat: a mágneses rezonanciát, a CT-t, a SPECT-et, a PET-et. A PET alapelemei: ciklotron az izotópok előállítására, izotópok beépítése a biológiailag aktív molekulába, a jelzőanyag eloszlásának anatómiai feltérképezése, képfeldolgozás. A téma bonyolultságához képest kitûnően áttekinthető és szemléletes a PET fizikai alapjainak leírása, a detektorok és detektorgyûrûk mûködésének ismertetése. Táblázat foglalja össze a PET-ben leggyakrabban használt izotópokat. A PET alkalmazása az orvosi diagnosztikában címû fejezetrészben a következő főbb területeket jelöli meg a szerző: diagnosztika, differenciáldiagnosztika, terápiakijelölés, a gyógyszeres kezelés hatékonyságának ellenőrzése, sebészeti eltávolítás után maradvány- vagy kiújuló daganatok felderítése. A PET elsősorban a neurológiai, pszichiátriai, kardiológiai és onkológiai betegségek diagnosztikájában játszik fontos szerepet. A többi képalkotó eljárástól az különbözteti meg, és ez egyben alapvető sajátossága, hogy nem anatómiai, hanem anyagcsere-elváltozásokat regisztrál, olyan korai stádiumokban, melyekben az anyagcsere kóros elváltozását még nem követi a látható anatómiai eltérés. Csökken a helyi anyagcsere például az epilepsziás gócokban, kijelöli a sebész számára az agydaganat mûtéti területét, szívmûtétek előtt felvilágosítást ad a szívizom regeneráló képességéről. A gyógyszerkutatásban adatokat szolgáltat a gyógyszer szervezetbeli eloszlásáról, receptorokhoz kötődéséről, a gyógyszerek hatásáról, hatékonyságáról. A PET nagyon drága, de igen költséghatékony vizsgáló eljárás. Az Egyesült Államokban több PET-központban végzett költséghaszon vizsgálat alapján ez az arány 1:4, azaz minden ezer, vizsgálatra fordított dollár 4 ezer dollár megtakarítást jelent a diagnosztikus folyamat lerövidítése, egyéb, drága beavatkozások helyettesítése és a PET pontossága következtében.
Szintén Gulyás Balázs ír az emberi agytevékenység PET-vizsgálatáról. Az agyi anyagcsere és a vérellátás közötti szoros összefüggés következtében az intenzívebb anyagcseréjû agyszövet vérellátása is jobb, mint a többi szöveté. Mérésre az oxigén kétperces felezési idejû 150 izotópjával jelzett víz vagy a butanol használatos. Az agyi ideghálózatok, az információ továbbításának, az idegpopulációk hálózatának mûködése összességében az agy aktiválásának vizsgálata forradalmian megváltoztatta a központi idegrendszer kutatását.
Ugyancsak az emberi agy fejlődésének vizsgálatával foglalkozik Juhász Csaba, Diane C. Chugani és Harry T. Chugani dolgozata. A cikk a normális agyfejlődés és a gyermekek neuropszichiátriai kórképeinek PET-vizsgálatáról szól. Az újszülött gyermek agyának glükózanyagcseréje jelentősen eltér a felnőttkoritól, és a fejlődés során változásokon megy keresztül. A gyermekkorban végzett PET-vizsgálat legfontosabb indikációja a gyógyszeres kezelésre nem reagáló epilepszia. Ilyen esetekben a mûtéti beavatkozás az egyetlen lehetőség az epilepsziás rohamok megszüntetésére, a góc pontos lokalizációját a PET-től várja a sebész. Jelentős a PET szerepe a gyermekkori autizmus, egyes gyermekkori viselkedészavarral járó kórképeknél, HIV-fertőzött, ill. AIDS-ben szenvedő gyermekek központi idegrendszeri vizsgálatában, az AIDS központi idegrendszeri szövődményeinek differenciáldiagnózisában: a fokozott glükózfelvétel rosszindulatú daganatra, míg a csökkent helyi anyagcsere egyéb szövődményre utal.
Gulyás Balázs, Lars Farde, Christer Halldin arról írnak, mi a szerepe a PET-nek a neurológiai és pszichiátriai gyógyszerek fejlesztésében. Táblázatban foglalják össze a főbb receptorrendszereket és a velük kapcsolatos idegrendszeri betegségeket: szkizofrénia, depresszió, öngyilkosság, agresszivitás, Alzheimer-kór, Parkinsonkór, Huntington-chorea, fóbia, szorongásos kórképek. Érdekes fejlődési lehetőség a PET-gyógyszerkutatás terülén az in vivo PET és az in vitro PET-analóg eljárás együttes alkalmazása, különböző központi idegrendszeri betegségek, köztük agytumorok optimális gyógyszeres kezelésének titrálására.
Szilvási István A PET Magyarországon - 1999 címû dolgozatában a Nukleáris Szakmai Kollégium állásfoglalása alapján összefoglalja a PET jelenlegi magyarországi helyzetét és a fejlesztés szükségleteit. Magyarországon egyetlen pozitron emissziós tomográf mûködik, ami az abszolút indikált vizsgálatokat sem elégíti ki. Lévén pedig a PET az ország keleti határához közel (Debrecenben), a lakosság nagy része számára nehezen hozzáférhető. Jelenleg évente mintegy 800 finanszírozott PET-vizsgálatot végeznek, a szükséglet legkevesebb 4000 lenne. Ezért a szerző javasolja: több PET-centrum létesüljön az országban, lehetőleg az egyetemekre telepítve, legyen egy PET-központ Budapesten, kettő pedig a vidéki orvosegyetemeken (SOTE, POTE) állítsanak fel PET-detektálásra alkalmas gamma-kamerákat és/vagy létesítsenek PET-központokat az Országos Idegsebészeti, az Országos Pszichiátriai Neurológiai Intézetben, az Országos Onkológiai, valamint az Országos Kardiológiai Intézetben. A költség-hatékonyság adatait e népegészségügyi szempontból fontos betegségeknél (tüdődaganatok, mellrák, vastagbélrák, agydaganatok, idegrendszeri és érrendszeri betegségek) külföldi adatok alapján ismerteti. Például emlőráknál a PET betegenként 485, ill. 1611 dollár megtakarítást jelenthetne, mert megbízható felvilágosítást ad a hónalji nyirokcsomókról, valamint az egyéb helyeken lévő áttételekről.
Pávics László, Csernay László eddig mintegy 150 beteget vizsgáltak meg Debrecenben. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemről tíz diplomás, köztük hét orvos vett részt az együttmûködésben. A képtovábbítás 1995-ben indult, amikor a PETcentrum szerverén tárolt metszetsorozatokat Szegedről saját szerverükre hívták le. A problémát nem lehet csupán a Debrecen -Szeged közötti képtovábbításra redukálni. PET-centrumot kell létrehozni Budapesten és Szegeden, meg kell oldani a betegek adatvédelmének jelenleg megoldatlan jogi, etikai és minőségbiztosítási kérdéseit.
Ésik Olga és Trón Lajos A PET alkalmazása az onkológiában címû cikkükben arról írnak, hogy az életképes daganatszövet megjelenítése a legfontosabb. A PET pontos adatokat nyújt az elsődleges daganatról, az esetleges nyirokcsomó- vagy szervi áttételekről, valamint arról, hogy a daganat miként reagál a mûtéti, a sugárterápiás, a gyógyszeres kezelésre. Adataik szerint a DOTE PET-központjában a vizsgált betegek 77 százaléka valamilyen daganatban szenvedett. A vizsgálat javallatául szolgálhat az ismert elsődleges daganat proliferációs aktivitásának felmérése, fluoro-dezoxi glükózzal (FDG), 11C-metioninnal, 150- butanollal. Elsődleges daganatoknál a kezelést, de a prognózist is alapvetően befolyásolja, ha van nyirokcsomó- vagy távoli áttét. Segítséget nyújt a PET-vizsgálat akkor is, ha a daganatnak csak áttéteit ismerjük, az elsődleges tumor elhelyezkedését nem. A szerzők adatai alapján a betegek 37 százalékában találták meg az elsődleges tumor elhelyezkedését FDG-PET-vizsgálattal.
Borbély Katalin és Nyáry IstvánPET a koponyaûri diagnosztikában címû írásukban a primer koponyaûri daganatok (halálokok 1,2%-a) malignitásának mûtét előtti vizsgálatával foglalkoznak. E daganatok fele glioma, melyek glükózfelhasználása malignitásukkal egyenes arányban áll. Az eljárás arról is felvilágosítást ad, hogy a kiújult daganatot más elváltozásoktól, pl. sugárzás vagy gyógyszer okozta szövetelhalástól, gyulladástól elkülönítse. Az elhalt szövetben a glükózfelhasználás csökkent, élő daganatszövetben viszont magas. Az agyi meningeomák szövettanilag általában jóindulatúak, ennek ellenére mûtét után 29 százalékban kiújulnak. A glükózfelvétel ilyen esetekben is felvilágosítást ad a daganat természetéről. Ideggyógyászati (sebészeti) gyógyítást igényelnek a Parkinson-kór bizonyos esetei. Az implantátumok mûtét utáni követésére a 18F-fluoro-Dopa a legalkalmasabb. Dementiák és agyi érbetegségek (Alzheimer-dementia a temporális lebenyben), éreredetû dementiák az agyi perfúziós térképen, depresszióban a frontális és részben a temporális lebenyben észlelhető csökkent vérátáramlás e súlyos kórképek pontosabb megítélését és kezelését teszi lehetővé.
Kőszegi Zsolt, Galuska László, Trón Lajos és Édes István a PET kardiológiai alkalmazásával nyert tapasztalatairól számol be. Hazánkban is vezető halálok a koszorúérbetegség, ami a szívizomzat anyagcseréjének zavarát okozhatja. A PET felvilágosítást ad a szívizomzat vérellátásáról, az elhalt területek kiterjedéséről, mûtétek után a szívmûködés javulásáról.
Balázs István és Dóczi Tamás A PET a Parkinson-kór mûtéti kezelésének elbírálásában c. dolgozatukban megállapítják, hogy a betegség kezelésében a PET-vizsgálatnak a diagnózis bizonyításában, más kórképektől történő elkülönítésében, a betegség prognózisának megítélésében, a különféle mozgászavarok megismerésében van jelentősége.
Minden fejezethez bőséges irodalmi ismertetés tartozik. Különösen nagy jelentőségû, hogy a kötet végén kitûnő színes képek illusztrálják az egyes fejezetek demonstrálni kívánt anyagát.
A Magyar Tudomány e kötet kiadásával nagy szolgálatot tett a magyar tudománynak, jó lenne, ha minél több érdeklődő kezébe eljutna.
