Folytatjuk a Természet Világa ez évi januári számában meghirdetett megfigyelési versenyünket, amelyet először 20 évvel ezelőtt, 1980-ban hirdettünk meg, nagy sikerrel. Minden korosztályt buzdítani szeretnénk az aktív részvételre, különösen a középiskolás és egyetemista-főiskolás generációt. Kíváncsian várjuk, hogy ki mit vesz észre! Ezúttal az alábbi négy feladatot tûzzük ki:
Februári feladatok
1. Siető/késő rádióóra
Hálózati váltóárammal mûködő órás rádió, magnó, mikrohullámú sütő stb. óráját állítsuk be a rádió pontos idő jelzése szerint, mondjuk este 8 órakor. Ezután mindennap, legalább egy héten keresztül este 8 órakor ellenőrizzük, hogy hány másodpercet késik, vagy siet az óra. Fontos, hogy ne teleppel mûködő órát válasszunk! Mit vehetünk észre?
2. Kiskanál a pezsgősüvegben
A pezsgőkedvelők és sörbarátok széles táborában elterjedt hit, hogy a kibontott palackban úgy lehet frissen tartani a megmaradt pezsgőt, illetve sört (vagyis megakadályozni a széndioxid eltávozását), ha egy kiskanalat lógatunk az üvegbe (nyelével lefelé oly módon, hogy a kanál szélesebb feje fennakadjon a szûk üvegszájon). Kísérlettel ellenőrizzük, hogy van-e valamilyen alapja ennek. Nyissunk ki két üveg, azonos fajtájú pezsgőt vagy sört; lógassunk egy kiskanalat az egyik üvegbe, míg a másik száját hagyjuk szabadon. Figyeljük meg a szén-dioxid eltávozásának módját, és becsüljük meg a szén-dioxid italbeli mennyiségét (pl. a felszálló buborékok száma alapján). Tapasztalunk-e valamilyen különbséget a két üveg között? Hogyan módosul az eredmény, ha a kiskanalat valamilyen más anyagú, alkalmas alakú tárggyal (pl. fadarabbal, papírszelettel, vagy mûanyag lappal) helyettesítjük? Mi a helyzet, ha az egyik üveg száját egyszerûen letakarjuk egy apró papírfecnivel?
3. A világ kormos/párás üvegen át
Készítsünk kormos üveget egy üveglapnak gyertyalángba tartásával, s ideoda mozgatásával. Nézzünk át ezen a kormos üvegen, s figyeljük meg, milyennek látjuk a világot, pl. a mesterséges, ill. természetes fényforrásokat (pl. a Holdat, csillagokat, égboltot) és a jól megvilágított tárgyakat. A Napba semmi esetre se nézzünk még a kormozott üvegen át se! A kormos üveg átlátszóságát (fénygyengítő képességét) szabályozhatjuk a koromréteg vastagságával, amit viszont az üveglap gyertyalángba való tartásának az időtartamával befolyásolhatunk. Végezzük el a megfigyelést egy párás üveglapon keresztül is, amit úgy állíthatunk elő, hogy az üveglapot forrásban levő víz fölé tartjuk egy rövid ideig. Az üveglap ekkor párás lesz a lecsapódó gőztől, s ezután néhányszor tíz másodpercig az is marad a felszálló gőzből való eltávolítás után is. Ekkor persze, a kormos üveggel ellentétben sokszor kell így bepárásítani az üveget, hogy kellő számú megfigyelést tehessünk.
A feladatok megoldásaként a saját megfigyelések leírását, a kísérletek megtervezésének és kivitelezésének rövid, tömör dokumentálását, a megfigyeltek esetleges értelmezését, magyarázatát várjuk. A dolgozatokat szükség esetén magyarázó rajzokkal, ábrákkal, fényképekkel is elláthatják. A legjobb megoldásokból szemezgetett legértékesebb és legérdekesebb részleteket lapunkban folyamatosan közreadjuk, a legszebb dolgozatok beküldői könyvjutalomban részesülnek. A megoldók teljesítményét pontozzuk, a legeredményesebbeket pedig 2000 decemberében ünnepélyes keretek között díjazzuk, lapunkban bemutatjuk. A megfigyelési versenyben olvasóink korhatár nélkül részt vehetnek.
Beküldési határidő: február 29.
Cím: Természet Világa szerkesztősége, 1444 Budapest 8. Pf. 256
