Az utóbbi évtizedekben nemcsak a megnövekedett utazási kedv és a forrongó közel-keleti politikai események irányították rá figyelmünket az ígéret földjére, hanem azok a nagyon alapos tudományos kutatások is, melyek a bibliai idők történeti, régészeti, nyelvészeti feltárására és a bibliai környezet természettudományos vizsgálatára irányultak. E nemzetközi vizsgálatok sorába tartoznak a Biblia növényvilágát feltáró kutatások is.

A téma jeles hazai szakértője Kereszty Zoltán, akinek a tollából mind hazai, mind világviszonylatban egyedülálló könyv látott napvilágot a közelmúltban. Nézzétek a mező liliomait... címmel. A monográfia a Szentírás könyveiben szereplő növényeket, termőhelyi és kultúrtörténeti környezetüket, a hozzájuk kapcsolódó tudományos-mûvészeti- néprajzi-vallási ismereteket és jelképrendszert a bibliai mondanivaló alapján mutatja be. S teszi ezt oly módon, hogy egyszerre próbálja meg kielégíteni a kevés számú szakértő és a szélesebb, a Bibliát szerető olvasóközönség elvárásait. Emiatt a könyv bizonyos részeit tudományos színvonalon tárgyalja, míg magát az összekötő szöveget úgy, hogy aki nem jártas a botanikában, az is megértse. Ezzel egyben új stílust is teremtett, mely ötvözi a legújabb kutatási eredményeket felvonultató tudományos stílust az ismeretterjesztő mûfajjal. A szerzőnek jó érzékkel sikerült elkerülnie két veszélyes buktatót, egyfelől hogy növényhatározót, másfelől hogy valamiféle száraz enciklopédiát írjon. Ezzel elérte, hogy ne csak hasznos ismereteket nyújtó kézikönyv legyen, hanem lelki-szellemi felüdülést nyújtó olvasmány is.

A Biblia a könyvek könyve, melynek igazságait és mondanivalóját minden nemzedéknek magának kell újra felfedeznie és értelmeznie. Így a Biblia botanikai részének feldolgozása nagy kihívást jelent a szakember számára. Már maga a Biblia nyelve, amelyen íródott, külön szakterület. Egyes részei héberül, ill. arámiul, mások viszont görögül íródtak. Az olvasó a könyv által betekintést nyerhet a bibliai nevek kutatásának problémakörébe is, hiszen sok névnek ma már nem ismerjük az eredeti jelentését. A neveknek szûk harmadát lehet csak pontosan azonosítani. A többinél értelmezési nehézségek merülnek fel, részben azért, mert a növényfajták nevei sokszor szimbolikus értelmûek, részben mert a Biblia-fordítások következtében névváltozások történtek. Ezért gyakran csak a szomszédos népek kultúrájának és az összehasonlító nyelvészeti- régészeti kutatások eredményeinek alapos ismerete segíthet.

A kötet a legújabb eredmények alapján összefoglalást ad a Szentföld növényeiről: 590 oldalon közel 600, többségében közel-keleti növényfajt mutat be, 155 címfaj köré csoportosítva. A tárgyalt növényt először a népi nevén azonosítja, ahogyan a Bibliában szerepel, innen kísérli meg a tudományos név azonosítását, amely gyakran igen nehéz feladat, tekintettel a szentírási szövegek különböző nyelveire, a tájnevekre és a fordítási pontatlanságokra. Ezután szinte észrevétlenül tér rá a rövid, de szakszerû leírásra. Elmondja a növény szerepét a szövegben, a korabeli életben, népszokásokban, értelmezi a szöveghelyeket és megvilágítja a növény szimbolikus jelentését. A könyv valóságos tárháza a nyelv-, a kultúr- és a vallástörténeti adatoknak, utalásoknak, anélkül, hogy olvasása fárasztó lenne. Összefoglalást ad a Szentföld növénytakarójáról és a fontosabb vegetációtípusokról. A bemutatott fontosabb fajokat a szerző 196 rajzos ábrán, ill. 108, eredeti termőhelyeken készített színes fényképeken is bemutatja, köztük olyan mikroszkopikus és virágtalan fajokat is, melyek hiányoznak a mai leírásokból. A fejezeteket végül az adott növényhez kapcsolódó rövid bibliai tanítás zárja, mely arról szól, hogy a növény, vagy a vele kapcsolatos bibliai esemény milyen személyes üzenetet jelenthet személyiségünk építése és életünk alakítása számára. A könyvet a magyar név- és tárgymutató mellett szakmai melléklet, bibliai utaláslista, irodalomjegyzék egészíti ki. A mû további nagy érdeme a könyv végén található és igen nagy munkát tükröző latin, görög, héber, arab, szír, német és angol névmutató, mely a nyelvészeti, nyelvészeti-régészeti kutatások számára forrásanyagként is szolgálhat.

A könyv világviszonylatban is egyedülálló, mert interdiszciplináris teljességre törekszik. A botanikai és teológiai jellemzésen túlmenően közli a legfontosabb tudomány- és kultúrtörténeti, mûvészeti és jelképi vonatkozásokat is.

Ilyen rövid, könnyen kezelhető, a tudományt és a közmûvelődést egyaránt hatékonyan szolgálni kívánó képes-rajzos bibliai kiadvány mind a hazai, mind a világpiacon hiánycikk. (Ha angol nyelven jelent volna meg, már komoly visszhangot váltott volna ki.)

A szerző a Biblia értelmezésében a római katolikus egyház tanítását követi, de a II. vatikáni zsinat ökumenikus szellemében teljes nyitottsággal a többi felekezet és vallás értékei felé. Amiben a könyv teljesen újat hoz, az az út, melyet a szerző minden fejezetben végigjár: a hittől a tudományig és vissza a tudománytól a hitig. Az út első szakaszát a legtöbb hasonló könyv végigjárja. De az út másik részét, azaz a tudomány nehéz súlyával a hit magaslataira feljutni csak kevesen képesek. A tudomány eszközei mára eljutottak arra a fokra, hogy a Biblia növényeiről korszerû tudományos ismereteket szerezzünk s ezek birtokában kíséreljünk meg olyan részleteket feltárni, melyek megértése a hívő embernek nem jelentett gondot, de a szentírási szövegekhez kritikusan közeledők, ill. a nem hívők számára is azonosítható, „kézzelfogható" adatokkal szolgál.

Akönyv tehát hozzásegíti a Biblia olvasóit ahhoz, hogy jobban, a valóságnak megfelelőbben el tudják képzelni azt a természeti környezetet, amelyben az események lejátszódtak. A könyv kizárólagos terjesztője az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete (Vácrátót). Beszerezhető a Szt. Jeromos Bibliatársaság irodájában, ill. a szerzőnél (e-mail: kereszty@botanika. hu).

A határon túli magyar kiadványok sorsa vitathatatlanul nehezebb, mint az itthoniaké. Ozogány Ernő könyve a fizika iránt érdeklődő középiskolásoknak szól, s bizony Szlovákiában alig húsz városban van olyan magyar tannyelvû középiskola, ahol magyar nyelven tanítják a fizikát. A magyarországi olvasókhoz viszont még ma is csak körülményesen jut el egy Szlovákiában kiadott könyv, s itthon ugye a hazai könyvkiadók hangja is közelebbről és erősebben szól.

Annál inkább érdemes felhívni erre a somorjai könyvre itthon a figyelmet. Kedvcsinálónak és e tartalmat illusztrálandó közlünk néhány fejezetcímet a jó stílusban, olvasmányosan megírt, 120oldalas könyvből:

Néhány szó a tudomány kialakulásáról. A Föld és a világegyetem. Az ezerarcú elektron. Miért színesek a tárgyak? „... és kékítőt old az ég vizében." A felhőképződésből a repülők füstjéig. Az elektromágneses sugárzás érzékelése. Hogyan határozható meg bolygónk alakja? Miért vannak évszakok? A levegő súlya. A víz tehetetlensége. Pénz a víz színén. A búgócsigától a centrifugáig. A villamos erőmûtől a konnektor aljzatáig. Miért nem rázza meg az áram a fecskéket? Szódapatron és hûtőszekrény. Az első „konzervhang"-tól a CDlemezjátszóig. Égből jövő tévémûsor. Kábel- és mûholdtévé.

Egy-egy témáról alig néhány oldalnyi szöveg szól; bármelyik fejezet önmagában is érthető. Mindenki azt a fejezetet olvassa el először, amelyik a legjobban érdekli, vagy amiről éppen tanult az iskolában, vagy hallott a televízióban. Előbb-utóbb azután sorra kerül mindegyik, mert ezek az írások „olvastatják magukat". Majdnem olyan érdekesek, mint az a világ, amiről szólnak, amiben élünk, létezünk.

A szerzőt olvasóink már hosszabb ideje ismerhetik; Gábos Zoltán a MTA (külső) tagja, a Természet Világa szerkesztőbizottságának is tagja, írásai gyakran jelennek meg hazai tudományos és ismeretterjesztő lapokban. Könyvei közül az 1996-ban, az Erdélyi Múzeum Egyesület kiadásában megjelent „Termodinamika" kötetet lapunk is ismertette.

Ezt a könyvet, mint az egyetemi fizikaoktatás fontos segédeszközét, most Kolozsvárott megjelentették. (A kiadást támogatta a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma.) Egyetemeinken szokás a statisztikus fizikát olykor két féléven át oktatni, néhol ez különböző címeken külön előadások tárgya. Nézzük meg, miként komponálta meg a szerző a statisztikus fizika első „tételét"! Az alapvető célkitûzés egyértelmû: a fenomenológiai termodinamika egyedül nem képes értelmezni az atomok sokaságából felépülő fizikai rendszerek viselkedésének minden vonatkozását. Ezért már a termodinamika kialakulása óta napirenden van a makroszkopikus rendszerek értelmezése azon az alapon, hogy ezek a mikrorészecskék célszerûen megszemélyesített sokaságai. A szerző a tárgyalást Gibbs módszerének ismertetésével kezdi, bemutatja a hely- és impulzuskoordináták által kifeszített sokdimenziós térben az eloszlási függvényt és a vele kifejezhető, a fizikai rendszerre jellemző fogalmakat, termodinamikai mennyiségeket. Majd az eloszlások típusai következnek. Ezek alapján bemutatja az egyatomos ideális gáz, majd az egyatomos (valódi) reális gáz tárgyalását (ez utóbbiban már a gáz részecskéinek a kölcsönhatását is figyelembe veszik). Ebben a részben sor kerül még a Van der Waals-gázra, a korrelációs függvényekre, a rendparaméterre és az egydimenziós Ising-modellre. A második fejezet az ideális rendszerek statisztikáját mutatja be. Ilyen a klasszikus Boltzmann-statisztika (relativisztikusan is), de ilyen a Fermi és Dirac, ill. Bose és Einstein nevével jelzett kvantumstatisztika. Sor kerül a Fermi-gáz és a Bosegáz alacsony hőmérsékleten mutatott viselkedésére, a mágneses nyomatékkal rendelkező részecskék ideális rendszerére (az elektrongáz paramágnességére, a negatív abszolút hőmérsékletre). A fotongáz tárgyalása foglalja össze a hőmérsékleti sugárzás (Planck-, Stafon -Boltzmann-, és Wien-féle) törvényeit. Itt kerül sor a fajhő elméletének bemutatására is. A fejezethez fontos elvi alkalmazások tartoznak. A harmadik fejezet a kvantummechanikai módszerek alkalmazását mutatja be. Ilyen témák következnek: sûrûségmátrix, párkorreláció, Bloch-egyenlet, betöltési számok tere, kölcsönható rendszerek, elemi gerjesztések, a Green-függvények módszere, szupravezetés stb. A záró fejezet a Boltzmann-féle transzportelmélet összefoglalása. Ebben szerepel a klasszikus kinetikai Boltzmann-egyenlet, a H-teoréma, a megmaradási tételek, valamint egyes alkalmazások, de szóba kerülnek a Boltzmann-egyenlet alkalmazásai akár a Fermi-statisztika, akár a relativisztikus gáz esetére.

A kötet 221 nagy A4-es oldalon jelent meg. Ennélfogva a szerzőnek világos okfejtéssel és tömör fogalmazással kellett a terjedelem korlátai felett diadalmaskodnia. Ehhez őszintén gratulálunk.