" Untitled

Tanulni és tanítani



Vermes Miklósnak 1929 óta jelentek meg cikkei a Természettudományi Közlönyben, érdekesnél érdekesebb témákról, a rá jellemző tömör és mégis könnyen érthető stílusban. Anyanyelvi szinten beszélt és írt németül, mégsem érződött ez magyar fogalmazásán. Nem szerette a körmondatokat - ahogyan nyílt és egyenes volt minden megnyilvánulásában.

A zenét szerette. Cikket írt az elektromos hangszerekről, amikor azok még csak megszületőben voltak.

A rádióról írt cikksorozatot, amikor még rádiólámpának hívták az elektroncsövet, s az audionvevő jelentette az újdonságot a detektoros rádióhoz képest.

Szívesen turistáskodott; egyedül is, tanítványokkal is. Közben a jelenségek fizikáját figyelte és figyeltette meg tanítványaival, majd a Természettudományi Közlöny olvasóival.

Nagyon érzékenyen reagált minden újdonságra, s amit megértett, azonnal igyekezett továbbadni, hogy más is értse. Írt az új oldószerekről (kémia szakos is volt), az új „gramofonról", egy új fénymikrofonról, a fényképezés új útjairól.

1938-ban írt az ikonoszkóp segítségével történő távolbalátásról és a színes fényképezésről.

Az atommag energiájának gyakorlati felhasználásról 1939- ben írta meg ezt a cikket, amikor még éppen csak híre jött a Hahn és Strassmann által elvégzett maghasítási kísérletnek. Azáltaluk írt eredeti cikket a Naturwissenschaften csak 1939 januárban közölte!

Vermes Miklós félelmetesen jó érzékkel talált rá mindig a jövőt formáló újdonságokról szóló hírekre. Még ugyanebben az évben írt egy másik cikket a Közlönybe, melynek ezt a címet adta: A ciklotron, az atomrombolás új eszköze. Lawrence pedig az év decemberében (!) vette át a Nobel-díjat a ciklotron felfedezéséért.

Vermes becsületességét mutatja, hogy nem titkolja el, honnan vette legújabb információit. Ellenkezőleg, megmondja a szerző nevét, s félreértések elkerülése végett az intézetet is, ahol az illető dolgozik. Íme, kedves Olvasó, tessék utánanézni!

Õ pedig már száguld is tovább: tanulni és tanítani, szóban és írásban, nemcsak középiskolásokat, de minden tanulni vágyó érdeklődő, mûvelt magyar embert. Ez is hazaszeretet.

Radnai Gyula