Európában és az Amerikai Egyesült Államokban több mint 50 millió allergiást tartanak számon. Minden ötödik ember vagy már allergiás, vagy élete során kialakul nála ez a betegség. Leggyakrabban akisgyermekeket és az idősebb korosztályt támadja meg, rontva ezzel életük minőségüket.

Az allergia a modern kor betegsége. Munkám fő célja az, hogy minél több információt szerezzek e kórról, hogy megtudjam, hatással van-e környezetünk kialakulására. Kíváncsi voltam arra is, milyen szerepet játszik ez a betegség iskolánk diákjainak életében.

Az „első allergiás" az egyiptomi Meneskirály volt, aki a méhcsípésre volt túlérzékeny. A király haláláról szóló jelentést hieroglifák őrzik. Hasonló feljegyzéseket az ógörög történelemben is találunk. Hippokratész (i. e. 460-495) már használta az „asthma" és „eczema" kifejezéseket. Kínai írnokok az allergia gyógyításának módszertanát hagyták az utókorra: az Ephedrák közé tartozó növények virágának inhalációját javasolták, amit a modern gyógyászat a múlt század 20-as éveitől alkalmaz.

Az utóbbi évtizedekben az orvosok az allergiás betegségek állandó növekedését tapasztalják az iparilag fejlett országokban, ahol előfordulása csaknem kétszerese (30 százalék) aharmadik világénak (18 százalék). Bár földrajzilag nem tartozunk a gazdaságilag fejlett országok közé, térségünk mégis szennyezett. Minden harmadik vagy negyedik gyermeknél (11 éves korig) jelentkeznek az allergia tünetei. Szlovákiában az egyetlen statisztikailag hivatalosan figyelt allergiás megbetegedés bőrgyulladás (ekcéma), ami 1992-ben 10 000 lakosból 25,08-nál fordult elő, de Pozsonyban már 58,24 embernél, Ólubló környékén viszont csak 5,06-nál.

Az allergiás megbetegedések növekedése ijesztő nálunk. Az allergia előfordulása a gyermekeknél egyes körzetekben 25 százalék. Néhány év múlva ez a szám az előrejelzések szerint akár 50 százalékra is emelkedhet.

Habár az allergiás betegségek genetikai alapját senki sem vonja kétségbe, az allergiások számának növekedése csak a külső környezet változó tényezőivel magyarázható. E faktorok meghatározása nem könnyû, mert más és más módon jelentkeznek a különböző allergiás megbetegedéseknél. A környezeti tényezők és az ember egészsége közti bonyolult kölcsönhatást az 1. táblázat szemlélteti.

A lakosság egészségügyi állapota négy alaptényező hatásától függ: genetikai alap, környezet, életmód, egészségügyi gondoskodás.

Ismeretes, hogy az allergiás betegségek családon belül halmozottan is előfordulhatnak, ezért feltételezik, hogy az allergiás hajlam öröklődik. Aki genetikailag hajlamos arra, hogy allergiás legyen, az is csak adott környezetben mutat érzékenységet.

Az úgynevezett többlettényezők - a természetes életmód megszakítása, a szoptatás hiánya, a helytelen táplálkozási szokások, a gyermekek idő előtti közösségbe adása, a szülők hiányos egészségügyi informáltsága és más társadalmi- gazdasági tényezők - erősítő faktorként hatnak.

A kemizáció, az ipari melléktermékek és az ökológiai egyensúly megbontása negatívan hatnak az emberi szervezetre. Az úgynevezett keleti szmogokozta (amely főleg a kén oxidjait tartalmazza) környezetszennyezés károsítja a nyálkahártya ellenálló képességét, és ismétlődő fertőzésekhez, idült légcsőgyulladáshoz vezet. Az úgynevezett nyugati szmog (amelyek fő alkotórészei a nitrogén oxidjai) szintén a légutakra hat, jobban allergizál.

A külső környezet szennyezettségének hatására aflóra is változik. Asavas esők elpusztítják a tûlevelû fákat, helyüket a nyár és gyertyán veszi át, amelyeknek agresszív virágporuk van. A füves területeket gyomnövények lepik el (útifû, üröm). A romló ökológiai helyzet hatására a pollenszemcsék mennyisége és minősége is jelentősen változik. Bizonyíték erre a Bécs központjában és az autópálya mellett a fák profilín (a pollen fő alkotórésze) mennyiségének vizsgálata, ami néhányszor nagyobb volt, mint a megszokott, a magok burka vékonyabb és a gázcserenyílások a burokban szélesebbek (reprodukciós szándék) voltak.

A klasszikus házi allergének közé tartoznak az atkák, mint apor fő alkotórészei, a kedvenc háziállatok szőrszálai, pikkelyei, nyála, váladékai (kutya, macska, madarak, tengerimalac).

Allergiát egyes gyógyszerek is kiválthatnak, például az antibiotikumok, de az ételek is, mint: tojás, tej, hal, rák, dió, mogyoró, élesztő, szalonna, sonka, alkohol, csokoládé, kakaó, tea, alma, citrusfélék, szója, zeller, fûszerek, mustár, élelmiszeradalékok és színezőanyagok. Az allergiás megbetegedések klinikai tünetei: bőrelváltozások(már agyermek életének első heteiben jelentkezhetnek); száraz bőr, viszketés, tapintással érezhető érdes bőr, csalánkiütés; orr- és szájnyálkahártya elváltozások: allergiás nátha, fülgyulladás, légzés a szájon keresztül, afták; szemirritáció: sötét karikák aszemek alatt, könnyezés, kötőhártya- gyulladás; emésztőrendszeri tünetek: például hasmenés, vér a székletben, gyomorfájás; légzőrendszeri tünetek: száraz, fojtó, ingerlő köhögés, hörgés, sípolás.

Az allergia kezelhető gyógyszerekkel és egészséges életmóddal. A nem gyógyszeres kezelés már születés előtt megkezdődhet, ha az anya allergiás (párválasztás). Fontos ahelyes gyógykezelés a terhesség ideje alatt - allergénmentes diéta a terhesség második felében  ilyenkor ne együnk: tejet, tojást, diót, halat, citrusfélék terméseit, stb., de fogyasszunk minél több vitamint, nyomelemetet), agyermek megszületése után hosszú ideig szoptassuk, hipoallergén tejet használjunk, szilárd ételt csak a hatodik hónap után adjunk a gyermeknek (a lisztet is beleértve), ötéves korig ne járjon közösségbe.

Fontos az aktív sport, főleg az úszás, a biciklizés, a sportgimnasztika stb. Az alapgyógymódok nélkülözhetetlen része a kirándulás, főleg a hegyekbe (1500 m felett).

Néhány tanács a szülőknek: az anya szoptasson legalább hat hónapig, ne dohányozzon, ne tartson állatokat, éljen egészségesen.

Alapiskolánk felső tagozatán (5-8) és gimnáziumunk első két évfolyamában statisztikai analízist végeztem a 11-16 évesek között (2. táblázat). Összesen 170 kérdőívet osztottam szét, amelyekből 168-at tudtam kiértékelni (iskolánk nem nagy, így a minta számosságát nem tudtam növelni).

A kérdéseimet úgy próbáltam megfogalmazni, hogy azok mindenki számára érthetőek legyenek. Mivel egy bizonyos betegségről, tehát egy nagyon személyes dologról volt szó, a kérdőíveket úgy szerkesztettem meg, hogy mindenki névtelen maradhasson: szavakat nem kellett írni a papírra, csak kiválasztani, kijelölni a megfelelő választ. A névtelenséget a szétosztásnál külön hangsúlyoztam. Mivel a Magyar Tannyelvû Alapiskolát és Gimnáziumot a diákok egész Kassa területéről látogatják, az eredményeket Kassa egészére nézve reprezentatívnak tekinthetjük.

Az 3. táblázat a kérdőívek összefoglaló kiértékelését, a diákok allergiás betegségének lakóhely szerinti eloszlását tartalmazza. Az 1. grafikonaz allergiás és egészséges (tünetmentes) diákok számát mutatja százalékos eloszlásban. Akapott 33 százalék összhangban áll azirodalomban közölt eredménnyel. A2.grafikon az allergiások számát ábrázolja a tóparti lakótelep diákjai között, mely adataim szerint a legnagyobb.

A 4. táblázatés a 3. grafikonaz allergiás tünetek lakóhely szerinti előfordulását tartalmazza (10 diák kétfajta allergiát tüntetett fel). A 4. grafikonaz allergiás tünetek eloszlását ábrázolja.

A gazdasági változások messzemenően befolyásolják az élő környezetet és a szlovákiai lakosságot. Ezek hatása sokkal gyorsabban mutatkozhat itt meg, mint akármelyik nyugati országban, mivel számtalan olyan, gyakran elavult mûszaki megoldás volt és van alkalmazásban, amely túlzottan energia- és nyersanyagigényes, s jelentős mennyiségû hulladékot termel. E problémákat a most zajló ipar, energiatermelés, gazdaság és mezőgazdaság, közlekedés átalakításával egyszerre kell megoldani, az egészségügy és lakosság aktív részvételével. A jelenkor és a jövő generációinak érdeke ez, hiszen Szlovákiában pillanatnyilag átlagosan minden harmadik gyermek allergiás.