TAMÁS GABRIELLA SzinyeiMerse Pál Gimnázium, Budapest
Dr. Orient Gyula gyógyszerész, orvos, egészségnevelő volt. Annak ellenére, hogy az őskortól egészen az ókorig (amikor az orvos már nem ért rá a gyógyszerek készítésére, ezért tanult szolgát tartott, aki a gyógyszereket elkészítette) az orvos és a gyógyszerész egy személy volt, mégis felfigyelünk arra, ha valaki egyszerre orvos és gyógyszerész. Ez nem csoda, hiszen mindkét tudomány napjainkra nagyon szerteágazó lett. Orient Gyulának a kiterjedt tudományok nem okoztak problémát, hanem ezek megismerése, kutatása, alkalmazása és tanítása inkább kihívás volt számára.
Orient Gyula 1869. október 9-én született a Máramaros megyei Nagybocskón. Az első négy osztályt ebben a kis faluban végezte el, majd 1881-től a máramarosszigeti algimnáziumba került. Édesapja korai halála miatt nem tanulhatott tovább. Gyógyszerész nagybátyja vette pártfogásába, általa került Bácskára gyógyszerészgyakornoknak. Az itt szerzett tapasztalatokat igen jól kamatoztatta. Budapesten tanfolyam elvégzése nélkül tette le kitûnően a gyakornoki vizsgát. Tanárai közül olyan hírességeket sorolhatunk fel, mint Eötvös Loránd, Than Károly, akinek a későbbiekben is sokat köszönhetett. Szegény körülmények között élt édesanyjával, ezért egyetemi évei alatt munkát kellett vállalnia a Mátyás téri gyógyszertárban. 1891-ben kapta meg gyógyszerészi oklevelét. Ezután Than Károly meghívta a kémiai intézetébe, ahol egy évet töltött, és ezzel párhuzamosan a közegészségügyi laboratóriumban is dolgozott. Ebben az intézetben egészségügyi felvilágosítás céljából tanulmányt is készített „A hatóanyagok kötszerekben lévő tartalmáról" címmel.
Közben megnősült, és megvette a csetneki Minerva gyógyszertárat, amelyről így ír: „Miután engem Isten akarata már másodszor is Marosvásárhelyre kért és tekintettel arra, hogy Marosvásárhely egy sz. kir. város, amely az erdélyi kir. ítélőtábla illetve Tabula Regia Judicaria székhelye, továbbá tekintettel arra, hogy magában a városban úgy, mint a vidéken sok előkelőség van, a gyógytárt 1790. év május hó 11-én 4800 forintért megvettem". Itt igen keményen és eredményesen dolgozott, de ez a munka nem elégítette ki, ezért a csetneki vasgyárnak és papírgyárnak különböző vizsgálatokat végzett.
1898-ban eladta gyógyszertárát, és Kolozsvárra ment Fabinyi Rudolf kémiai intézetébe dolgozni. Kétévi gyakornokság után tanársegéd lett, és eközben elkészítette a gyógyszerészdoktori disszertációját. Ez még mindig nem volt elég, ezért beiratkozott az orvosi karra is. Óriási erőfeszítéssel 1906-ra megszerezte az orvosi diplomát, majd újabb vizsga után 1909-ben tisztiorvosi képesítést nyert. Házassága a rengeteg munka miatt megromlott, ezért elvált feleségétől, és még inkább a kutatásnak, munkának szentelte életét. 1911-ben újra nősült. Keresztessy Sára gyógyszerésznőt vette feleségül, aki az első női gyógyszerész volt. Nagy volt köztük a korkülönbség, de nagyon szerették egymást. Orient Gyula robusztus alkatú volt, felesége, Sára pedig filigrán, ezért a család és a barátok között Sára beceneve kicsike kis Sárika volt. Orient Gyula még tudományos dolgozataiban is ezen a néven emlegette feleségét. Négy gyermekük született. 1912-ben Gyula, aki szintén gyógyszerész lett, ő Kolozsvárott és Bukarestben tanult, 1914-ben Sára, aki gyermekkorában elhunyt. 1915-ben jött a világra Tibor fiuk, aki ugyancsak gyógyszerésszé vált. Alapfokú iskoláit korát meghaladó értelmi szinten, magánúton végezte, majd Kolozsvárott, a Piarista Gimnáziumban érettségizett. A gyógyszerészetet Bukaresten kezdte el tanulni 1932-ben, de 1936-ban átjött Szegedre, ahol 1937-ben megszerezte a gyógyszerészi diplomát. 1935-ben, még tanulmányai közben elkezdte a gyakornoki idejét, és Nyíregyháza környékén munkát vállalt. 1938-ban szerezte meg visszahonosítási okiratát.
Orient Gyula professzor portréja (Dr. Békéssy Károly professzortársa alkotása)
Kolozsváron a Fő téren volt a családi gyógyszertár, az Unicorn elnevezésû Orient patika. Itt Megjelenik a Természet-Tudomány Alapítvány, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, valamint a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram támogatásával dolgozott édesapja, édesanyja, bátyja és ő maga is. Az államosítás elvette tőlük ezt a lehetőséget. A gyógyszertár elvesztése az Orient családot nagyon mélyen érintette, ezért Orient Tibor nem javasolta gyermekeinek ezt a pályát. Gyermeke, Enikő más úton öregbíti a család hírnevét, ő világhírû textiltervező iparmûvész. Orient Tibor 1950-ben jött Budapestre, ahol állami gyógyszertárban dolgozott nyugállományba vonulásáig. Mindig beosztott gyógyszerész volt, nem vágyott rangra, küzdött a szakma és a hivatás elismeréséért. 1999. július 17-én, 84 évesen távozott közülünk.
1918-ban Orient Gyula megszerezte magántanári képesítését. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem 1918-ban Szegedre költözött, de Orient Gyula nem települt át Magyarországra, hanem Kolozsváron maradt, és megszervezte a román nyelvû gyógyszerészképzést. 1921-ben a román egyetem orvosi karának biológiai és toxikológiai tanszékére nevezték ki, és a gyógyszerismereti tanszéket is magára vállalta. 1934-ben Kolozsváron megszûnt a gyógyszerészképzés, de Orient Gyula mégis ott maradt, és 65 évesen kérte nyugdíjazását.
1918-ban Orient Gyula megszerezte magántanári képesítését. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem 1918-ban Szegedre költözött, de Orient Gyula nem települt át Magyarországra, hanem Kolozsváron maradt, és megszervezte a román nyelvû gyógyszerészképzést. 1921-ben a román egyetem orvosi karának biológiai és toxikológiai tanszékére nevezték ki, és a gyógyszerismereti tanszéket is magára vállalta. 1934-ben Kolozsváron megszûnt a gyógyszerészképzés, de Orient Gyula mégis ott maradt, és 65 évesen kérte nyugdíjazását.
Miután megismertük a nagy tudós életét, tekintsünk be munkásságába is! Életmûve hatalmas alkotás, csaknem húsz könyv, és több mint száz tudományos közlemény. Nevéhez fûződik a kolozsvári Gyógyszerésztörténeti Múzeum létrehozása is.
Budapesti egyetemi éve alatt kőnyomatos jegyzetet állított össze Gyógyszerisme címen. Ez az akkori gyógyszertári gyakorlatban lévő összes növényi, állati, és ásványi drogok felhasználását írja le. 1892-ben ásványvíz- és ásványelemzéseket folytatott, és a kötszerek fertőtlenítésével foglalkozott. Az eljárásokban is újított. Nevéhez fûződik az „urotangens" készülék és egy bürettatartó megszerkesztése. Gyógyszerészdoktori értekezése a nátriumligonizáttal kapcsolatos. Ezt a vegyületet Fabinyi fertőtlenítőszerként alkalmazta, Orient Gyula pedig a boranalízisben való felhasználhatóságára hívta fel a figyelmet. 1902-ben jelent meg a Gyógyszerészi mûtancímû tankönyve. 1914-ben adták ki könyvét Az orvosi recept kellékei és elbírálása címmel, amely megírásának szükségességét az előszóban tárgyalja: „A gyógyszerészjelöltek kiképzésére vonatkozó új szabályrendelet különös súlyt helyez arra, hogy a jelölt orvosi receptek kellékeit pontosan ösmerje és elbírálásában kellő jártasságot tanusítson. A nevezett rendeletek e követelménye nagy jelentőségû, mert a helytelen reczeptírás, elkészítés és kiszolgálás révén elég gyakran fordultak elő szerencsétlenségek, legtöbbször azért, mert a receptírás elkészítése és kiszolgálásnál nem vették figyelembe azokat a követelményeket, amelyek nélkül sem gyógyszert írni, de még elkészíteni sem lenne szabad. E munka egyik célja az orvost ahelytelen reczeptírásból, a gyógyszerészt a helytelen olvasásból eredő sokszor súlyos következményekkel járó tévedésektől óva figyelmeztetni."
1918-ban „A gyógyszerészi chemia fogalma és feladata" következett. Ebben a munkájában érdeklődéséhez hûen leírja azt az utat, amelyen a gyógyszerészi kémia kialakult és haladt. Bemutatja, hogy az alkimisták mi mindennel próbálkoztak gyógyítani, majd Paracelsus koráról, az iatrokémia (orvosi kémia) korszakairól olvashatunk, ez után következik a Flogistronelmélet időszaka, és végül az alkaloidák felfedezéséhez jutunk el. A gyógyszerészi kémia fogalma Orient Gyula szerint saját korában a következő: „A gyógyszerészi-chémia ugyanis már az előbb említettek során, nem csupán a gyógyszerkönyvben felvett néhány chémiai eredetû gyógyszer házi előállításában merül ki - mint ahogy az orvostudomány sem csupán néhány recept szabályszerû megállapításából áll -, hanem a chémiai tudományok mélyreható alapjában foglal igen fontos kimeríthetetlen szerepet... A gyógyszerészi chémia ma sokkal mélyrehatóbb elméleti és gyakorlati chémiai ösmereteket követel a gyógyszerésztől, mint csak a közelmúltban. A gyógyszerkönyv követelménye értelmében a gyógyszerész a chémiai eredetû gyógyszerek tisztaságáért felelős, valamint a nyersanyagok minőségéért. Mekkora chémiai ösmeretekkel kell rendelkezni annak a gyógyszerésznek, aki csupán a gyógyszerkönyvi követelményeknek akar csupán lelkiismeretesen eleget tenni."
Orient Gyula a könyv végén felhívja a figyelmet a gyógyszerészi kémia gyakorlati oktatására is. Ezzel a munkájával nyerte el magántanári státusát. Szintén 1918-ban jelent meg a Rövid bevezető a kísérleti chemia alapvonalaiba címû könyvének első kötete. 1920-tól munkálkodott a román nyelvû orvos- és gyógyszerészképzésen. 1934-ben román nyelven toxikológiai jegyzetet adott ki. Ezzel egy időben sok tudományos dolgozata (több, mint 75) jelent meg nyomtatásban. Témájuk sokrétû: biokémiai, gyógyszerészeti kémiai, toxikológiai és gyógyszerészi gyakorlati vonatkozásúak. 1924-ben kezdeményezésére jelenik meg az Archiva Farmacei két száma, amelyekben javasolja tudományos szakosztály létrehozását az erdélyi és bánáti gyógyszerészek egyesületének keretében.
Gyakorló és kutató orvosként egyaránt dolgozott. Bár kevés ideje maradt a praktizálásra, azt mindig a legnagyobb hivatástudattal és fáradhatatlanul végezte. Orvosként igen népszerû volt, mivel minden betegét lelkiismeretesen látta el.
Az epebántalmak diétás kezelése címmel szórólapot állított össze betegei számára. Felhívta a figyelmet a napi többszöri, változatos étkezésre, a jó rágásra, az ép fogakra. Az epebetegeknek leírta, hogy mit ehetnek és mit nem.
Figyelmét felkeltették a mérgezések is. Elsőként az „Állatok okozta mérgezések" címmel publikált az Orvosi Szemlében. Ebben a dolgozatban tárgyalta a kígyómarás témáját, melyben a legnagyobb figyelmet az Erdélyben is előforduló három viperafaj kapta. A keresztes pók, a darázs- és méhcsípés veszélyei olvashatók még a cikkben. A megelőzés érdekében útmutatás is szerepel: „Senki se járjon mezítláb. Csizmában kell járni vagy, a lábszárt a bokától kezdve térdig vászonnal kell becsavarni, vagy lábszárvédőt alkalmazni. Szamócázás, gombaszedés stb. közben, mielőtt kezünkkel a növények között keresgélnénk vagy a szamócát, gombát felszednénk, a jobb kézben tartott bottal gondosan és sûrû zegzugosan kotorásszuk fel a területet." Ebben a cikkben tanácsot is ad az elsősegélynyújtásra.
Szintén az Orvosi Szemle tartalmazza a Gomba okozta mérgezések címû tanulmányt. Ebben a szerző az Erdélyben termő mérges gombákról szól. A publikációban szomorú történetek hívják fel a figyelmet a mérgezések gondos elkerülésének fontosságára. A szerző leírja a mérgezés esetén fennálló sürgősségi teendőket.
A kolozsvári gyógyszerészmúzeum tárája
1927-ben hatrészes cikksorozata jelent meg a Revista Farmacei folyóiratban, A köznép gyógyszerei és miszticizmusa címmel. A miszticizmus oka a szerző szerint az, hogy a köznép fél az orvosok és gyógyszerészek gúnyától, és hogy nevetségessé teszik őket. Sok érdekes gyógymód leírása található benne például az orrvérzés, a nátha, a fülfájás, a torokfájás, a fogfájás, súlyos hasi sérülés gyógyítására: „Nátha ellen pedig süss meg egy vöröshagymát és kenegesd meg vele a talpadat!" „Akinek pedig újai megzsugorodnak verjen agyon egy kutyát, és azon melegen hasítsd fel, és a zsugorodott kezed tegyed a gyomrára, és tartsd ott vagy egy óráig!" A gyógymódok között olvastam még a tuberkulózis sajátvizeletivással való gyógyításáról, a bika által feltépett hasból kijövő belek bikatrágyával való nyugtatásáról. Érdekes módon a leírt esetek meggyógyultak, pedig tudományos alapját csak a sült vöröshagymával való gyógyításnak találtam, de ott sem a talp kenegetésén van a hangsúly, hanem a hagyma illóolaj-tartalmán.
Orient Gyula 1931-ben írt mûve az „Egy pillantás az élők és az élettelenek életébe". Megismerhetjük az élő szervezetek összetételét, földünk adatait, a legfontosabb jelenségeket. A professzor úr a mozgás fontosságára hívja fel a figyelmet, majd a levegő tisztaságáról ír. A Clinica et Laboratoriumban jelent meg 1934 szeptemberében fejezete Az orvosi toxikológia elemei címû könyvéből, melyben ételmérgezésekről értekezik. 1935. január 15-én az Erdélyi Múzeum Egyesület orvos szakosztályában tartott előadásának címe: Loliummal fertőzött búza okozta tömeges mérgezés. Erdélyben búzából készült kenyér fogyasztása után tömeges mérgezést észleltek. Kiderült, hogy a fertőzést a lolium okozta. Mi a lolium? Kalászos növény, előszeretettel növekszik búza, árpa, rozs között. Magyar neve szédítő vadóc. A mérgezést a növénnyel együtt élő gombafonalak okozzák. A mérgezés látási zavarokat, izomgyengeséget, végtagremegést, hányási rohamot, súlyos esetben halált okoz.
Orient Gyula professzor időlegesen a kolozsvári nőgyógyászati klinika laboratóriumát is vezette. Ez idő alatt tartotta meg Amenstruatio és a menstruatio okozta zavarok címû előadását.
1937-ben született meg A háztartásban előforduló mérgezések címû cikk, melyben figyelmeztet a ház körüli vegyszerekkel való óvatosan bánásra, valamint a fûtés és világítás is szóba kerül, mint veszélyességi tényező. A professzor a nőket figyelmeztette a hajfestékek esetleges mérgező voltára (természetesen ez a mai hajfestékekre már nem vonatkozik). A gyógyszerek hosszú idejû tárolása ellen is felszólalt. 1937-ben az Erdélyi Múzeumi Egyesületi előadásán hangzott el a Japán egyetemi hallgatók élete, kórházak és gyógyszertáraik címmel. Ez japán barátjával sok éven keresztül folytatott levelezésének eredménye.
Fogorvosi tevékenysége alatt 1923-ban Kolozsváron Sztomatológiai Szemle címen háromnyelvû folyóiratot szerkesztett, és ebben több fogászati témájú cikke jelent meg a röntgenfelvételek jelentőségéről, a háborúban szerzett arc- és fejsérülésekről, a vitaminok jelentőségéről a sztomatológiában.
Orient Gyulát nagyon érdekelték az orvostudomány határterületei is. Legjobban a biokémia kötötte le. Foglalkozott bakteriológiával, köpeteket vizsgált, és ezzel kapcsolatban a mikroorganizmusok festési eljárását tökéletesítette. A kötszerek fertőtlenítéséről, és azok bakteriológiai vizsgálatának módszeréről is írt.
Első gyógyszerész-tudományi cikke a csetneki gyógyszertári évek alatt keletkezett. Ebben felhívta a figyelmet a kőszegi gyógyszertár megőrzésére. Kolozsvári éveiben jobban belemélyedt a tudománytörténeti kutatásokba. Ezen mûvei több későbbi tudománytörténeti cikk és könyv alapjául szolgáltak. Legkiemelkedőbb munkája Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története címû könyve. Itt számos gyógyszertárról közöl hiteles adatokat. Sokat foglalkozott az alkímia korával is. Ebben a témában két könyve jelent meg: 1927-ben, Az erdélyi alkimisták, Bethlen Gábor fejedelem alchímiája, és a Magyarországi alchimisták, 1932-ben A szerzetes és orvos papok kórházainak és gyógyszertárainak keletkezése, és az Erdély gyógyszerész polgármesterei, szenátorai, országgyûlési képviselői címû munkáit tette közzé. Legmaradandóbb alkotása a Gyógyszerész- történeti Múzeum létrehozása.
Orient Gyula egyetlen nem egészségügyi témájú előadását 1934. február 4-7-én Kolozsváron az órákról tartotta, amelynek kivonata még ugyanebben az évben megjelent. Ebben az előadásában az órák fejlődését mutatja be. Az órákhoz való vonzódását is megindokolja:
„A lakás sok élettelen tárgya között legnagyobb szerepe, s talán legnagyobb hatalma az órának van. Óránk ugyanis napi teendőink pontos beosztását és korlátolt életünk kicsi mozdulatait szabályozza. Ránk parancsol: mikor keljünk vagy feküdjünk le, mikor étkezzünk. A hivatalos időt betartatja velünk, de szórakozásunk idejére is figyelmeztet. Egyszóval a mi időt mutató óránk, a pontosság és kötelességtudás mintaképe.
Megmérni az időt! Úgy vagyunk teremtve, hogy az időről nem veszünk tudomást. Nem testesül meg, nem érzékeljük, csak azokban a bonyolódott szerkezetû eszközökben, melyeket óráknak nevezünk. Ezért van a kis zsebóra felaprózott percének más jellege, mint annak, melyet az őrtorony vagy a székesegyház óramutatója elnyújtva üt. Ne hagyjon hát közönyösen bennünket az órák születése."
Célom az volt, hogy példaként állítsam Orient Gyula professzor úr sokoldalúságát, szakmaszeretetét, kitartását, és halálának 60. évfordulóján méltóan megemlékezzek arról, amit tett szakmájáért, hazájáért és embertársaiért.
Szeretnék köszönetet mondani segítségéért Orient Enikőnek, Orient Gyula professzor unokájának és dr. Vértes László főorvos úrnak, aki már több előadást tartott, és cikket írt a professzor életéről és munkásságáról.