Kérdés: Miért hullanak le ősszel a levelek?

Válasz: A levelek lehullásának oka hormonális eredetû. A növényi hormonok a környezeti tényezők hatására átalakítják a sejtszintû anyagcserét, folyamatokat blokkolnak (például a levelek anyagcseréjét), bomlási folyamatokat indítanak el (például a levelek elszíneződését).

Kérdés: Hogyan mûködik a napelem? Hogyan készít áramot a Nap fényéből?

Válasz: A Napból érkező sugárzás fotonjai elnyelődnek egy félvezető-alapú eszközben, egy olyan rétegben, ahol erős elektromos tér van. Az elnyelt foton energiája egy pozitív-negatív töltéspárt hoz létre, és az eszközbe beépített tér ezeket szétválasztja. A töltések egy külső áramkörben találkozhatnak ismét, így „munkára foghatók". A napenergia közvetlen átalakítása elektromos árammá csak a felhasználás első lépése. Ugyanilyen fontos az átalakított energia tárolása, hiszen nem feltétlenül akkor van szükségünk az energiára, amikor a Nap éppen süt. A tárolást rendszerint kémiai úton (pl. egy akkumulátor feltöltésével) oldják meg. A gazdaságos napenergia-konverter előtt hármas mûszaki követelmény áll: legyen jó a hatásfoka, legyen olcsó az elkészítése, és hosszú ideig maradjon mûködőképes. A konverterek elterjedését az gátolja, hogy eddig csak olyan rendszereket találtak, amelyek a három követelményből legfeljebb kettőnek tesznek eleget.

Kérdés: Mi a lélek definíciója?

Válasz: A kérdést sokan vizsgálták, s a válasz tekintetében máig sincs konszenzus. Azt is mondhatnám, a kérdés a lét nagy kérdései közé tartozik. Mégis megpróbálom csoportosítani a legjellegzetesebb válaszokat. Az egyszerûség kedvéért koncentráljunk az emberre.

Induljunk ki a következő egyenletből: test+lélek=ember. Ezt az egyenletet többé-kevésbé mindenki elfogadja, ehhez nem kell pontosan definiálni a lélek fogalmát. Rendezzük át az egyenletet: lélek=ember-test. A test ebben az egyenletben az embert felépítő anyagot, s mindazon folyamatok összességét jelenti, amelyben ez a testanyag részt vesz. Tehát a lélekhez jutunk, ha az emberből levonjuk a testet. Mi marad? Ha az ember életmûködése megszûnik, akkor a közösség általában kulturális tradícióinak megfelelő módon megszabadul a bomló testtől, például elégeti, föld alá temeti, keselyûkkel falatja fel, tartósítja stb. Ilyenkor a test anyaga átalakul, de természetesen az anyagmegmaradás törvényének megfelelően elemeiben megmarad. Vajon van-e az elemeire bomló anyagon túl valami, ami az emberünkből a maga egységében marad meg. Két válasz lehetséges: A: nincs, B: van.

Ha az A választ fogadjuk el, a lélek definíciója a következő: a lélek az élő emberi test anyagi megnyilvánulásainak az ember által önkényesen elkülönített, nehezen behatárolható halmaza, olyan mûködések összessége, melyet közvetlenül az aggyal, a gondolkodással hozunk kapcsolatba.

Ha a B választ fogadjuk el helyesnek, akkor meg kell vizsgálnunk, mi marad az emberből halála után.

B1: Az embernek megmarad az emléke, megmarad tetteinek következménye. Ezért tetteinkért felelősek vagyunk, hiszen jó vagy rossz értelemben megváltoztatják a világot. Az embernek megmaradnak ismerősei, barátai, ellenségei, tanítványai, akikre hatott. Gyerekei, akik általa vagy ellenére olyanok, amilyenek, s akikben génkészlete továbbadódik. Ha a B1 válasznál maradunk, a lélek definíciója azonos az A válaszban megadottal.

B2: Az emberből halála után megmarad valami sajátos szubsztancia, valami örök, nem pusztuló, de az élet során változó, karbantartható, tetteink által meghatározott, a jövőben esetleg újratestesülő. Ebben az esetben ez a valami a lélek. Itt szeretnék elnézést kérni az elmúlt 7000 év sok százezer teológusától, filozófusától, egymással vitatkozó bölcselőjétől, hogy belebeszéltem vitájukba.

Kérdés: Mi az a demineralizált víz?

Válasz: Az elnevezés arra utal, hogy a vizet (a benne oldott és ionokra bomló ásványi sókkal) ioncserélő mûgyantán engedik át. A pozitív ionokat a gyanta H+-, a negatívokat OH--ionra (tehát a víz természetes alkotórészeire) cseréli. Az eljárás jóval olcsóbb (kevesebb energiát igényel), mint a desztilláció, hátránya ugyanakkor, hogy a nem ionos (például szerves) szennyeződések a vízben maradnak - ez azonban sokféle felhasználás számára lényegtelen, így az ioncserélt vagy demineralizált víz kiválóan alkalmas például az akkumulátorokból elpárolgott víz pótlására.

Kérdés: Mivel magyarázható, hogy a vágott virág tovább eltartható rézedényben, mint üvegedényben?

Válasz: A rézionok elpusztítják a gombákat, akadályozzák az algásodást, így a víz poshadása lassabban indul meg.

Kérdés: Azt szeretném megtudni, hogyan állított elő Davy tiszta káliumot. Mi volt az elektródja?

Válasz: Humphry Davy 1808-ban így ír „az elektromossággal előidézett kémiai változások néhány új jelenségéről":

„… Az alkáli-karbonátok bontásával végzett első kísérletekben a hamuzsír [kálium-karbonát] és a szóda [nátrium-karbonát] közönséges hőmérsékleten telített vizes oldatait a rendelkezésemre álló legnagyobb elektromos hatásnak tettem ki, melyet a Királyi Intézet Volta-elemeinek összekapcsolásával állítottam elő. Az oszlopok 24 darab 12 hüvelykes, négyzetes réz- és cinklemezből, 100 darab 6 hüvelykes és 150 darab 4 hüvelykes lemezből álltak, s timsó és salétromsav oldatával voltak feltöltve; de ezekben az esetekben, bár igen erős hatás következett be, csak az oldatokban levő víz változott, s hidrogén és oxigén vált ki nagy mennyiségû hő keletkezése és élénk pezsgés kíséretében.

… Egy kis darab hamuzsírt néhány másodpercig érintkeztettem a levegővel, hogy felülete vezetővé váljon, majd szigetelt platinakorongra helyeztem, és erősen aktív, 250 darab 6 és 4 hüvelykes lemezből álló elem negatív oldalához kötöttem; a pozitív oldallal érintkező platinahuzalt a karbonát fölső felületével hoztam érintkezésbe. A teljes berendezést nyílt térben tartottam.

Ilyen körülmények között hamarosan élénk változás következett be. A hamuzsír mindkét elektromozó ponton olvadásnak indult. A fölső felületen erős pezsgés kezdődött; lejjebb, vagyis a negatív felületen nem szabadult fel rugalmas fluidum [gáz], hanem erős fémes fényben csillogó gömböcskék jelentek meg, melyek küllemre nagyon hasonlítottak a higanyhoz; némelyik rögtön a keletkezése után robbanva, nagy lánggal elégett, a többi csak elhomályosult, és a felületén végül fehér réteg keletkezett.

A gömböcskék, amint a kísérletek hamarosan megmutatták, abból az anyagból álltak, amelyet kerestem, s a hamuzsír különleges, gyúlékony alapját képezték. Úgy találtam, hogy a platina semmiképpen nem állt kapcsolatban az eredménnyel, csak a bontáshoz szükséges elektromos hatás közegeként szolgált; s ugyanilyen anyag [kálium] keletkezett, amikor réz-, ezüst-, arany-, ólom- vagy akár széndarabokat alkalmaztam az áramkör zárására."

Kérdés: A forrasztóón (cin) mérgező-e bőrön keresztül? Tehát ha valaki sokat forraszt, kaphate mérgezést a bőrén keresztül, vagy például az ón gőzének belélegzésétől?

Válasz: Többféle forrasztóón van. A lágy forrasztóón ónt, ólmot és adalékanyagként antimont, kadmiumot, arzént és bizmutot is tartalmaz. A gőze mérgező, bőrön keresztül is felszívódik. A kemény forrasztóón lehet tiszta réz, réz és cink, vagy réz és nikkel ötvözete is. Ez kevésbé mérgező, mint a lágy.