A húsz éve felgyorsuló ipari fejlődés mindinkább háttérbe szorította a környezetvédelmet. A környezet rombolása miatt bekövetkező súlyos gondok ennek megváltoztatását sürgetik. Ma beszélhetünk a környezet mûszaki fejlődéséről és tartós, fenntartható fejlődéséről, amelyeknek fő célja, hogy a gazdasági, mûszaki, környezeti és társadalmi rendszerek közötti együttmûködést fenntartsák.

A víz nélkülözhetetlen tényezője az életnek. Ezért a víz körül nagy változékonyságot mutató biocönózis fejlődött ki - az emberi civilizáció is e termékeny területek körül jelent meg.

Romániában országos szinten figyelik a vizek minőségét. Kettőszázhetvenhat egyes fokozatú megfigyelő központ létezik, amiből hét a Dunán van. A víz összforgalma meghaladja a 120 ezer kilométert, míg a víz minőségét figyelő központok hossza 20 500 kilométer.

Az Aranyos folyó 167 kilométert tesz meg forrásától a Marosba torkollásáig. Ezzel a hosszúsággal a közepes nagyságú folyók kategóriájába sorolható. Vízgyûjtő medencéje S alakú, hossza eléri a 131, míg szélessége a 17,5 kilométert.

Az Aranyos felső folyása aranyban és ezüstben gazdag területeket érint. Éppen ezért már a rómaiak idejében is léteztek itt települések. Az altalajkincsek kiaknázása már Mária Terézia idejében is mûködött, erre bizonyíték a több ezer elhanyagolt akna, ezek közül néhány ma is mûködik. E bányáknak köszönhetően az utóbbi huszonöt évben az Aranyos folyó szenynyeződése fokozódott.

A tanév utolsó napjaiban elhatároztuk, hogy valami különleges tevékenységgel kellene kezdeni a vakációt, olyannal, amely különbözik a megszokott szünidős tevékenységektől. Úgy határoztunk, hogy a vakáció első felében „felfedezzük" a Nyugati-havasokat (az erdélyi Szigethegységet). Ezért útleíró könyveket kerestünk. Azok azonban, amelyeket olvastunk, nem voltak teljesen összhangban a valósággal, sem az ökológia órákon tanultakkal, sem a szüleink halász barátaitól hallottakkal.

Ez okot adott arra, hogy vakációnk egy részét az Aranyos tudományos felfedezésével töltsük, mivel e folyó városunkat is átszeli, és távolról sem tûnik kristálytisztának.

Ahhoz, hogy bebizonyítsuk a szennyeződés létezését, kémiai reakciókat és biológiai kísérleteket végeztünk. A kémiai kísérletek elvégzésénél hordozható vízvizsgáló felszerelést használtunk. Az eredmények leolvasásánál szükségünk volt kémiai-fizikai ismeretekre például a szûrésnél, az ülepítésnél, a folyadékok áttetszőségének megfigyelésénél kémcsőben, és biológiai kísérletekre, ilyen a mikroszkóp segítségével a szennyeződésre jellemző preparátumok vizsgálata.

Ezen értékek egysége mg anyagmennyiség egy liter analizált vízben. Az 1998-ban a STAS 4706 sz. meghatározza a felszíni vizek minőségét. A maghatározott értékeket ezekkel hasonlítottuk össze.

Az első megfigyelési pont az Aranyos forrásától pár km-re levő Aranyosfő (Scărişoara) helység. A hordozható vízvizsgáló felszerelések segítségével kevés kémiai elemet mutathattunk ki.

A biológiai kísérletek a mezoszaprofita közegnek megfelelő szervezeteket mutattak ki: Asterionella formosa, Paramecium bursaria.

A folyó mentén megálltunk Mihoiestinél, ahol gyûjtőgát van, amely Topánfalvát (Campeni) és Abrudbányát látja el vízzel. Va - jon ez a gát a halak eltûnésének az oka? Megtudtuk, a gátat azért tervezték, hogy innen lássák el vízzel a Topánfalva és Torda közötti településeket. 1990-ben ezt a tervet felszámolták, mivel költségesnek bizonyult a vízcsatornák beépítése. Az itt végzett vízelemzések jó minőségû vizet mutattak ki. Itt az Aranyost nem szennyezik vegyi elemek és szerves anyagok.

Következő állomásunk Topánfalva kijáratánál volt, ahol az Abrud patak az Aranyosba ömlik. Az Abrud patakról tudjuk, hogy biológiailag kihalt, mivel a vörös-pataki bányatelep kiaknázott vegyi elemei és a régi bányák vizei szennyezik évek óta. A két folyó találkozásánál szabad szemmel is látható, hogy az Abrud patak szennyezi az Aranyost, megváltoztatva a folyó színét. Itt nagyobb számban vannak kémiai anyagok: vas, cink, mangán. Annak ellenére, hogy a környéken nincsenek víztisztító állomások, a nagy oldódás miatt nem mutathatók ki benne szerves elemek, amelyek a háztartásokból származnak.

1. ábra. Az Aranyos találkozása az Abudi patakkal

Az Aranyos mentén, fölfelé haladva több tiszta patakocskát figyeltünk meg: Bisztra, Valea Mare, Dobrea, Valea Caselor, Lupşa.

Nagylupsa (Lupşa) közelében az út jobb oldalán egy patakot vettünk észre, amely az Aranyosba folyik. A patak vize piros színû volt. Megtudtuk, hogy a patak neve Şesei-völgye és nagyon szennyezett a fémkitermelés miatt. Ezt a patakot az abrudi ülepítő gödrök zárták el, amelyek a bányatelep tartozékai. Általában az ülepítő gödröket a szennyezett víz tisztítására használták. Így látszik, hogy ezeket az ülepítő gödröket rosszul tervezték meg, vagy közben új problémák jelentek meg, amelyekre nem találtak megoldást. Mivel ezek a gödrök nagyon régiek, a gát fala kezd megrepedni, és fennáll a veszély, hogy a benne levő szennyvíz az Aranyosba kerül, ez pedig a folyót biológiailag „halottá" tenné. A víz, amely az ülepítő gödrökből kijut, szerves vegyületekkel erősen szennyezett.

2. ábra. Az Aranyosba ömlő bányavíz A szerző felvételei

A mellékpatak gazdag vasban, rézben, mangánban, és nem találtunk benne élőlényeket. A Şesei-völgyét is „halott" pataknak tekinthetjük biológiai szempontból.

Aranyosbánya az Aranyos mentén helyezkedik el, 7 kilométerre található Şesei-völgyétől. A mintákat a patak azon részén gyûjtöttük, ahol az a városba jut. Ezeket a mintákat elemeztük is. Az adatok szerint a szerves és szervetlen anyagok nagymértékben szennyezik a vizet.

Ez a magas szennyeződés a városi víztisztító berendezések hiányával magyarázható. Ehhez járul a nagy mennyiségû fûrészpor, amelyet az Aranyos partjára dobtak ki, sőt a folyóba is, főleg a Bisztra környékén.

A Nyugati havasok ősrégi foglalkozása a fémbányászat, amely nyomot hagy a környezeten. Meglepetésünkre azokból a mintákból, amelyeket a bányából származó vizekből és a város szennyvizéből vettek, ami az Aranyosba ömlik, kimutatták egy toxikus vegyület jelenlétét, a ciánét.

Ez azzal magyarázható, hogy a bányatelepülés a fémgyártásnál a káliumciánt használja fel. Hogyan került ez az Aranyosba? Ezt a városi vezetésnek és a Környezetvédelmi Központnak kellene kiderítenie.

A következő vízminőséget analizáló állomásunk Várfalva volt, ahol az Aranyos vize a következő adatokat mutatta.

A víz szennyeződése csökkent, lárvákat és rovarokat találtunk benne.

Ahhoz, hogy teljes legyen a kép, Aranyosgerenden is vízmintákat gyûjtöttünk, hogy megfigyelhessük Torda és Aranyosgyéres hozzájárulását a víz szennyezéséhez. A mérések szerint több vas és a szerves anyagok volt bennük.

Jelenleg Torda iparilag gyengén fejlett, így azt a következtetést vontuk le, hogy a folyó vasszennyezéséért az Aranyosgyéresi Fémkombinát a felelős. A szennyezés szabad szemmel is megfigyelhető. Amikor az Aranyos elhagyja Tordát, vize zöldesbarna színû, míg Aranyosgyérest elhagyva rozsdabarnává változik.

Tudva azt, hogy a tordai és a gyéresi szennyvizet a gyéresi víztisztítóban tisztítják, furcsának tûnt a szerves anyagok nagy mennyisége az Aranyosban. Torda városa növeli a víz szerves anyag mennyiségét azzal, hogy az Új-tordai negyed és a város központjának szennyvízét is az Aranyosba vezetik.

Egy másik megoldatlan terület a városi kórház szennyvizének elvezetése, amely most a Tehenek kaszálója nevû patakba ömlik, ez pedig az Aranyosba, emelve a mikroorganizmusok számát.

Kritikus pontja a városnak az Eminescu (zsidó templom) utcai híd, amely alatt a Rákos patak folyik, ahol a víz erősen szennyezett.

A bemutatottak alapján kimondhatjuk, hogy az Aranyos vize szennyezett, amit az ipari tevékenység és a lélekszám növekedése váltott ki. A folyó szennyeződését részben a fémkitermelés és ennek feldolgozása okozza, részben a városi szennyvizek (hiányozván a városi víztisztító berendezések).

Vizsgálódásainkkal „tudósító" tevékenységbe kezdtünk, amelynek az a célja, hogy ráébressze az embereket a környezet védelmének fontosságára. E dolgozat eredményeit közölték a Natur folyóirat 2000. júniusi számában. Ennek eredményeképpen a Környezetvédelmi Minisztérium felszólította a szennyező iparágakat, hogy javítsanak ipari technológiájukon.

3. ábra. A Şesei-völgyének vize

Az utóbbi hónapokban javulást figyeltünk meg az Aranyos folyó minőségében, tehát a munkánk nem volt hiábavaló.