Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc

Melyek az 1848-as forradalom legfőbb vívmányai?

A polgári átalakulás - az áttörés időszaka:

1. főispánok jogkörének bővítése, szélesítése
2. képviselők, tisztviselők kinevezése
3. a megyegyűlés elhalasztható

céljuk:

• mérsékelt reformokkal elejét venni a társadalmi robbanásnak,
• az arisztokrácia vezető szerepének megtartása,
• radikális szárny mérsékelt,
• ingadozó elemeinek leszerelése,

programjuk:

• önkéntes örökváltság,
• azonnali kártérítéssel
• háziadó, de adóval arányos jogok
• megyerendszer centralista átszervezése
• Hitel Bank felállítása
• lapjuk: Világ
• képviselőjük: Dessewffy Aurél
• eredmény: részleges siker, de a kormányzat erőszakos intézkedései a megyei ellenállás erősödését válták ki (pl.: Szatmár vármegye közgyűlése 12 pontban fogalmazza meg a polgári átalakulás követelményeit: ősiség elörlése, amit Nagy Lajos 1351-ban alkotott meg, hitel, kötelező örökváltság, céhek és a monopóliumok eltörlése, közteherviselés, hivatalviselés joga mindenkinek, sajtószabadság)
• munkásságuk értékelése: bár érdekeik nem ösztönözték a reformokra, sokan belátták, hogy a társadalmi robbanás elkerülése érdekében bizonyos kérdésekben engedni kell az ellenzék követelésének. Vezető szerepük csak akkor őrizhető meg, ha mérsékelt reformokkal stabilizálják a fennálló rendet. Nem látják át, hogy minden reform a polgári átalakuláshoz visz közelebb.

1. az ország igényeinek megfelelő, a birodalmon belül is versenyképes importkiváltó iparosodás
2. az infrastruktúra fejlesztése
3. minden nyersanyag hazai feldolgozása

1. alkotmányos, központosított bürokrácia
2. elavult megyerendszer helyett korszerű önkormányzatiság
3. a parlamentnek felelős kormány
4. a különböző eszmék, irányzatok egyensúlyán alapuló állammodell
5. a városok szerepének növelése a törvényhozásban

1. túl elméletiek, kevesen értik őket
2. az átmenet kérdéseivel nem foglalkoznak, csak az új állammal
3. a nemesi vármegye megszüntetésének gondolata, a nemesség nagy részét ellene fordította

forradalmi demokraták:
radikálisok: a reformkor kezdetén születnek - új generáció
bázisa: elszegényedett nemesi, városi polgári értelmiség (gyakran vidékről kerültek a városba), tudós, megalapozott műveltség, de legalább középfokon, idegen nyelv ismerete (nem utaznak külföldön), ismeretük forrása az önképzés, olvasás. Példájuk a francia forradalmak (ezek dokumentumait olvasták, nagyrészt eredeti nyelven). Nincs stabil létalapjuk: színészek, tanárok, újságírók.
Hogyan tud meghonosodni a jakobinus gondolat?
szubjektív elemek: elemi kirekesztettségi érzés, vagyis a fennálló rendszerben nem csinálhatnak karriert. Csak a radikalizmus verheti szét a rendszert (diktatúra).
Gondolataik: jakobinus program:

1. szabadság - polgári réteg szabadsága + nemzeti függetlenség
2. egyenlőség - polgári politikai egyenlőség
3. testvériség - a nemzeti összefogás, a forradalom védelmére nem egységes irányzat:

nem derül ki, hogy a francia forradalom elemeiből ki mit vesz át

nincs pártprogram

nem riadnak vissza a véres forradalomtól

szó sincs toleranciáról - diktatúra

inkább politikai síkon gondolkodnak

gazdasági szabadságot nem gondolják

A 48-as forradalmak:
Előidéző tényezői, előzményei:

az európai fejlődés alapvető azonossága
eltérő szint, de azonos irány,
a politikai rendszer meglazul + mintaértékű előzmények (2 forradalmi hullám: 20-as és a 30-as évek)
gazdasági és pénzügyi válság: láncreakciószerűen terjed szét Európában, módosítja a nemzetközi politikai erőviszonyokat. A különböző régiókban, különböző célok fogalmazódnak meg: a centrum országaiban: a nagypolgárság előretörése,

ellenzéki erők közös frontot hoznak létre a fennálló hatalom ellen

a liberális erők kiválnak, a nemzetiségi egység felbomlik,

a különböző politikai erők ellentéte kerül ellentétbe

a radikálisok saját erőikből kívánják folytatni a forradalmat

az ellenforradalmi erők felülkerekednek és a liberálisokat is félreállítják

1848-as áprilisi törvények:

a) Társadalmi átrendeződést rögzítők:

• jobbágyfelszabadítás állami kárpótlással
• az ősiség eltörlése
• közteherviselés
• politikai jogok terén a származási különbségek megszüntetése

b) Új politikai berendezkedést rögzítők:

• törvényhozó hatalom
• országgyűlés
• népképviseleti alapon
• választójog
• az országgyűlés kétkamarás, székhelye Pest, évenként ülésezik
• a képviselőket három évre választották
• a végrehajtó hatalom független, az országgyűlésnek felelős minisztérium lett
• az uralkodó bármely rendelete csak miniszteri ellenjegyzéssel volt érvényes
• sajtószabadság
• Erdély uniója

c) Magyarország önállóságának biztosítása a Habsburg Birodalmon belül:
a király távollétében jogköre a nádorra száll
a külügyek az uralkodó jogkörében maradtak
Az áprilisi törvények nem rendezték nemzetiségi kérdést. Komoly problémákat jelentett a magyarországi nemzetiségek az áprilisi törvényekben saját nemzeti létük s anyanyelvük veszélyeztetését látták. Népgyűléseiken azonban már többet követeltek, mint anyanyelvi közigazgatást. Az áprilisi törvények folytán parasztmozgalmak jönnek létre, mivel a parasztság hatvan százaléka zsellér volt. Nemzetiségi mozgalmak nehezítették a kormány munkáját, mivel a nemzetiségek is jogokat követeltek. Önálló nyelvhasználatot, nyelvi autonómiát, belső ügyeik önálló intézését, belső autonómiát. Kialakultak a magyarellenes törekvések. Az udvar ezt kihasználva támogatta a nemzetiségek törekvéseit, így gyengítette a magyarság helyzetét.

1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, cenzúra eltörlését
2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten
3. Évekénti országgyűlést Pesten
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben
5. Nemzeti őrsereg
6. Közös teherviselés, képviselőség egyenlőség alapján
7. Úrbéri viszonyok eltörlése
8. Esküdszék
9. Nemzeti Bank
10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk
11. Politikai státuszfoglyok szabadon bocsássanak
12. Unio, vagyis Erdély Magyarországgal való egyesítése

• elnök: Batthyány Lajos
• belügyminiszter: Szemere Bertalan
• pénzügyminiszter: Kossuth Lajos
• közlekedési tárca: Széchenyi István
• igazságügyminiszter: Deák Ferenc
• ipar- és földművelésügyi miniszter: Klauzál Gábor
• közoktatási miniszter: báró Eötvös József
• hadügyminiszter: Mészáros Lázár
• a király személye körüli miniszter: Eszterházy pál