Előzmények: Itt még szövetséges az USA és a Szovjetunió
-1941. aug. 11. Atlanti Charta: Nagy-Britannia, USA, Szovjetunió által létrehozott antifasiszta szövetség
-1942. jan. 1. Egyesült Nemzetek Deklarációja – világméretű antifasiszta koalíció
-1943. okt. 19-30. moszkvai külügyminiszteri értekezlet:
-nemzetközi szervezet létrehozásának igénye
-szakosodott szervezetek: UNESCO, FAO, IMF
-1944. aug.: Dumbarton Oaks
-ENSZ-t előkészítő tanácskozás (Nagy-Britannia, USA, Szovjetunió, Kína) – a politikai összhangot akarják biztosítani
-Biztonsági Tanács létrehozása (az állandó tagoknak vétójoga van: USA, Szovjetunió, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia)
-1945. febr. (Jaltai konferencia)
-az ENSZ működésének elfogadása
-Nyilatkozat a felszabadított Európáról
-1945. ápr-jún. San franciscoi ENSZ konferencia
-jún. 26. ENSZ alapokmányának elfogadása
-a belügyekbe be nem avatkozás elve
-nemzetek egyenjogúsága
-emberi jogok tiszteletben tartása
-faji megkülönböztetés elvetése
-tartózkodás az erőszaktól, és az erőszakkal való fenyegetéstől
-konfliktusok békés úton történő rendezése
-együttműködés a globális problémák megoldásában
-1945. okt. 24. az ENSZ tényleges működésének kezdete, a Népszövetség feloszlatja önmagát
-1945. júl-aug. Potsdam
-a háború befejezése, ami a hidegháború kezdetét jelenti egyben
Az ellentétek:
-a Szovjetunió maga akarja a békefeltételeket diktálni az általa megszállt területeken
-a megszállt területeken a kommunistákat támogatják
-1946. febr. kommunista fordulat lehetősége Iránban, de a brit beavatkozás miatt félbe marad
-Churchill fultoni beszéde (1946. márc. 5.), melyben a vasfüggöny leereszkedéséről beszél
-viszont még közös érdek a békék megkötése!
Békék: 1947. febr. 10.
-Németország, Ausztria és Japán kivételével
-Bulgária, Finnország, Magyarország, Olaszország, Románia megköti
-területi kérdések tisztázása
-jóvátételek megállapítása
-formálisan meghallgatják a vesztes országokat is
-nincs benne a kisebbségek védelme
-az USA és a Szovjetunió viszonya határozza meg a világpolitikát
A Kelet helyzete:
-a Szovjetunió katonai nagyhatalom, de a gazdasága tönkrement, és nagyok az adósságai is
-biztonsági zónát akar létrehozni Közép-Kelet-Európa országaiból
-diktatúrák kiépítése:
-1. a szovjet hadsereg jelenlétével támogatja a kommunistákat
-2. a választások után koalíciós kormányzás, a kulcspozíciókba (belügy, földművelés) pedig kommunisták
-3. egypártrendszer létrehozása, a kommunista pártok egyesítése a szociáldemokrata pártokkal
-4. államosítások
-5. sztálini rendszer kiépítése: nehézipar fejlesztése és tervutasítások
-két csoport az államok között:
-Bulgária, Jugoszlávia, Albánia – már a háború alatt is kommunista irányítás
-Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Lengyelország – a háború után koalíció, majd kommunista irányítás
-1947-1956. Kominform
-Marshall segély elutasítása
-Sztálin-Zsdanov „két tábor” elmélete
-„szovjetizálás”
-Jugoszlávia kiközösítése (1949.)
-1949. jan. a KGST létrehozása – ezzel létrejön a gazdasági elszigetelődés
-háború utáni tisztogatások a visszatérő hadifoglyok és a kommunisták között is (Rajk László, Kosztov, Slánský). Vezetője Berija
- Bizónia (1947) és Trizónia
(1948) létrehozása
-berlini blokád: 1948. jún-1949. máj.
-NSZK, illetve NDK létrehozása 1949-ben
-1952. semleges Németország terve, de a Nyugat elutasítja
-1953. Sztálin meghal, 3 utódjelölt: Hruscsov, Berija, Malenkov. 1955-ben Hruscsov kerül ki győztesen a harcból
-1953. jún. 17. keletnémet felkelés, melyet levernek
-1955. az NSZK-t felveszik a NATO-ba, ezért létrehozzák a Varsói szerződést
-közös fellépés az ellenséggel szemben
-szovjet főparancsnok az élen
-központja Moszkva
-1955-ben Németországgal, 1956-ban pedig Japánnal megszünteti a hadiállapotot
-Hruscsov
-Gulagok számának csökkentése
-lakásépítések
-életszínvonal emelése (könnyűipar fejlesztése)
-szükséges a hidegháborús feszültség enyhítése
-1955. genfi csúcstalálkozó, kapcsolatok felvétele az NSZK-val
-kibékülés Jugoszláviával
-1956. febr. SZKP XX. kongresszusa (Hruscsov beszéde)
-a háború elkerülhető
-békés egymás mellett élés
-gazdasági és katonai verseny
-ítéletek a sztálini önkényről
-1957. puccskísérletet készítenek elő ellene, de tudomására jut, és megelőzi
-1956-ban a szovjet enyhülés megtorpan:
-1956. okt. 23. Magyarország
-1956. okt. 29. Izrael és Egyiptom közötti háború
-1956. nyara szuezi válság
-Status Quo: a két nagyhatalom megegyezése
-nagyhatalom csak az USA és a Szovjetunió
-a Szovjetunió érvként használja sikereit, „rakétadiplomácia” a külpolitikában
-1959. Berlint fegyvermentes övezetté nyilvánítanák, de kudarc
-1961. Hruscsov-Kennedy találkozó, amely eredménytelen
-1961. aug.
13. berlini fal felépítése
- 1963: J. F. Kennedy elleni merénylet
- 1964-től Hruscsov félreállítását követően Brezsnyev a Szovjetunió vezetője
A Nyugat országai
-az USA-ban növeli az életszínvonalat a háború
-cél a világgazdaság irányítása
-Nyugat-Európában:
-nagyok a háborús pusztítások
-kommunisták kiszorulnak
-igényt tartanak az USA segítségére
-Truman-elv:
-feltartóztatják a szovjet terjeszkedést, pl.: Görögország
-Marshall-segély 1947-ben, ez elősegíti az Európai Gazdasági Együttműködést
-1949. ápr. a NATO létrehozása
-„német kérdés”:
- Bizónia (az USA és Nagy-Britannia által megszállt területek egyesítése), majd Trizónia (franciák is csatlakoznak)
-valutareform, ami miatt lesz a berlini blokád
-1949. máj. az NSZK létrehozása
-az európai haderő tagja lehet
-1951. Montánunió, amely áttörést hozott a németek és franciák közti megbékélésben
-1951. megszüntetik a hadiállapotot
-1955. az NSZK belép a NATO-ba
-1955. osztrák államszerződés: Ausztria semleges lesz
-1957. Közös Piac létrehozása (római szerződés)
-1958. Európa Parlament
-1963. 1. atomcsend egyezmény
-1963. Dallas Kennedy meghal
A kubai válság és előzményei:
-a kommunista Fidel Castro hatalomra jut (1959. jan. 2.)
-az USA gazdasági diplomáciai és gazdasági nyomás alá veszi Kubát
-„Disznó-öböl akció”, mely Castro hatalmát akarja megdönteni, de kudarcot vall
-emiatt a Szovjetunió közepes hatósugarú rakétákat telepít Kubába (rakétaválság 1962. okt-1962. nov.)
-NATO és a Varsó szerződés hadserege készültségbe
-majdnem háború lesz
-támadás esetén az USA a Szovjetunió elleni átfogó támadással válaszol, vagy megelőző csapást mér Kubára
-a végén megegyeznek, és a Szovjetunió leszereli a rakétákat