17. HÉT: MAGYARORSZÁG NÉPESSÉG- ÉS GAZDASÁGFÖLDRAJZA

Probáld: Földrajz II.: 213-287. o.
Bora-Nemerkényi: Magyarország földrajza 69-176. o.

(Az adatok az 1999-es Magyar statisztikai évkönyvből valók)

I. Népesség

A II. Világháború után hazánk népessége folyamatosan nőtt és az 1980-as évek elején érte el a legmagasabb értéket, 10,7 millió főt. 1981-től az ország népessége csökken, természetes fogyásról beszélhetünk, amelynek értéke évi -1,9 %. Jelenleg (2000) a népesség száma: 10 millió fő.
Magyarország átlagos népsűrűsége 108 fő/km², de jelentős területi eltérések figyelhetők meg. A legritkábban lakott megyéink Somogy, Bács-Kiskun és Tolna megye, a legsűrűbben lakott megyék pedig Pest és Komárom-Esztergom. A sűrűn lakott területek közé tartozik még Budapest (3450 fő/km²), és a városok (átlagos népsűrűségük 260 fő/km²).
A népesség kor és nem szerinti megoszlását korfával lehet szemléletesen ábrázolni.

Kormegoszlás:

0-14 éves: 20 %
15-39 éves: 35 %
40-59 éves: 25 %
60 év fölötti: 20 %

Nemek szerinti megoszlás: A lakosság egészét tekintve 1000 férfira 1096 nő jut. 30-40 év alatt férfitöbblet, e fölött nőtöbblet mutatkozik. Ennek oka egyrészt, hogy több fiúgyermek születik, mint leány, másrészt a férfiak halandósága nagyobb, mint a nőké. A születéskor várható élettartam a férfiaknál 65 év, a nőknél 74 év.
A migráción belül a belső vándorlás folyamata az 1950-es, 1960-as években volt jelentős, elsősorban az agrárkörzetekből az ipari körzetek felé tartott. Jelenleg a kisebb településekről, aprófalvakból való elvándorlás, városokba költözés jellemző. A belső népességmozgások közül napjainkban az ingázás, a más településekre történő napi munkába járás a legjellemzőbb folyamat. Az aktív keresők kb. 1/4-e ingázik, az összes ingázó 2/3-a férfi. A külső vándorlás nem túl jellemző Magyarországra, a kivándorlásban elsősorban a külföldön munkát vállalók illetve házasságot kötők vesznek részt, a bevándorlók pedig elsősorban a környező országokból érkező menekültek.
Hazánkban a gazdaságilag aktív népesség aránya 41 %. A foglalkoztatottak gazdasági ágak szerinti megoszlása: 34 % az iparban, 7 % a mezőgazdaságban és 59 % a harmadik szektorban dolgozik. A regisztrált munkanélküliek aránya országosan 7 %, de jelentős területi különbségek vannak. A legnagyobb a munkanélküliség Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, valamint az egykori bányavidékeken.
A népesség nemzetiségi összetétele elég homogén, mindössze 0,5-5 % a nemzetiségek aránya. A bizonytalanság oka, hogy a nemzetiségi hovatartozás kritériumai elég összetettek (nyelv, közös kultúra, hagyományok, vallás stb.), megítélésük szubjektív.

1. táblázat: A nemzetiségek Magyarországon

A magyarok száma a világon kb. 15 millió fő, mintegy 90 %-uk a Kárpát-medencében, a történeti Magyarország területén él. A szomszédos országokban összesen 3,2-3,3 millió magyar él.

2. táblázat: Magyarok a szomszédos országokban

II. Települések

Magyarország területén 3135 település található, melyek közül 222 város, 2913 pedig község. A városok közül 9-nek a népessége meghaladja a 100000 főt, 185-nek a népessége pedig nem haladja meg a 30000 főt. A községek közül 950-nek a lakossága 500 fő alatti, és csak 16 községben laknak 10000 főnél többen. Az arányokat tekintve tehát elmondható, hogy a települések 7 %-a város, 93 %-a község. A településeken a lakosság megoszlása igen egyenetlen, hiszen az ország népességének 63 %-a városlakó és 30 %-a lakik 5000 főnél kisebb településeken. Az 500 főnél kisebb településeken az ország lakosságának mindössze 2,6 %-a lakik.

3. táblázat: Magyarország legnépesebb városai

A települések hierarchiája:

1. Budapest - az ország politikai, gazdasági, kulturális, tudományos, felsőoktatási és idegenforgalmi központja, lakossága 2 millió fő.
   
   
2. Regionális központok - Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr (lakosságuk: 130000-212000 fő).
   
   
3. Megyeszékhelyek - az öt regionális központ kivételével a többi megye székhelye (lakosságuk: 37000-115000 fő).
   
   
4. Középvárosok - lakosságuk: 30000-60000 fő, pl: Sopron, Hódmezővásárhely.
   
   
5. Kisvárosok - lakosságuk 30000 fő alatti, pl: Kőszeg, Kisújszállás.
   
   
6. Óriásfalvak - lakosságuk 10000 fő feletti.
   
   
7. Nagyfalvak - lakosságuk 5000-10000 fő.
   
   
8. Középfalvak - lakosságuk 1500-5000 fő.
   
   
9. Kisfalvak - lakosságuk 1000-1500 fő.
   
   
10. Törpe- vagy aprófalvak - lakosságuk 500 fő alatti, (Ezek a Dél- és Nyugat-Dunántúlon, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jellemzőek).

Magyarországon a szórványtelepüléseken (tanyákon) csaknem félmillióan laknak. Ez a településtípus leginkább a Duna-Tisza közére, a Jászságra, és a Tiszántúlra jellemző. Három típusuk: a szórványtanyák, a sortanyák (pl: Békés megyében) és a bokortanyák (a Nyírségben).

III. Ipar

Magyarországon az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP/fő) értéke 4800 $. Hazánkban az ipar a GDP kb. 1/3-át állítja elő és az aktív keresőknek is kb. 1/3-át foglalkoztatja.

1. Energiagazdaság

A Magyarország területén kitermelt és importált elsődleges energiahordozók arányai:

22 % szén, 29 % kőolaj, 30 % földgáz, 18 % egyéb (tűzifa, faszén, víz, urán stb.).

A teljes felhasználásból az import aránya kb. 50 %.

• Szénbányászat: (az éves termelés összesen: 14,5 millió tonna, ebből 738 ezer t feketekőszén, 6,1 millió t barnakőszén és 7,7 millió t lignit)
  Feketeszén-bányászat: A Mecsekben Komló és Szászvár környékén.
  Barnaszén-bányászat: A Dunántúli-középhegységben (Bakony, Vértes) Ajka, Dudar, Oroszlány, Tatabánya, Mány, Dorog környékén.
  Lignitbányászat: A Mátra- és Bükkalján, Visonta és Bükkábrány térségében.
  
  
• Kőolaj- és földgázbányászat: (az éves termelés: 1,2 millió tonna kőolaj, 5 milliárd m3 földgáz)
  Kőolajbányászat: Az Alföldön Algyő-Szeged-Kiskundorozsma térségében és Kiskunhalas környékén, valamint a Délnyugat-Dunántúlon Budafa-Kiscsehi-Zalakaros térségében és Nagylengyel környékén.
  Földgázbányászat: Az Alföldön Hajdúszoboszló, Orosháza, Algyő, Szank, Zsana, Kiskunhalas környékén, valamint a Dél-Dunántúlon Görgeteg-Babócsa és Lovászi környékén.
  
  
• Uránérc-bányászat: A Mecsekben Pécs (Kővágószőlős) közelében működik egyetlen uránérc-bányánk, ahol kis urán-oxid tartalmú ércet bányásznak.
  
  
• Villamosenergia-termelés:
  A magyar villamosenergia-rendszerben 46 erőmű működik, ezek döntő többsége hőerőmű. Az erőművek közül tíznek a teljesítménye haladja meg a 100 MW-ot, ezek adják a termelés 90 %-át. A villamosenergia-termelést és elosztást egy országos központból, Budapestről irányítják, az elosztás döntően 400 kV-os távvezetékeken zajlik, de vannak 750 kV-os vezetékek is.
  
  Hőerőművek:
  
  Százhalombatta (1900 MW, fűtőolaj és földgáz)
  Tiszaújváros (860 MW, fűtőolaj és földgáz)
  Visonta (800 MW, lignit)
  Oroszlány (235 MW, barnaszén)
  Pécs (230 MW, feketeszén)
  Kazincbarcika (170 MW, barnaszén)
  Várpalota (170 MW, barnaszén)
  Ajka (113 MW, barnaszén)
  Tatabánya (100 MW, barnaszén)
  Budapest-Kelenföld (100 MW, szénhidrogének)
  
  Atomerőmű: Paks (1760 MW, urán, ez adja a hazai termelés 50 %-át)
  
  Vízerőművek: Kisköre (Tisza II, 30 MW), Tiszalök (11,5 MW).
  
  Import villamosenergia érkezik Ukrajnából és Oroszországból a Vinyica-Albertirsa 750 kV feszültségű távvezetéken keresztül.

2. Ércbányászat

• Mangánérc: Úrkúton.
  
  
• Bauxit: (az éves termelés: 935 ezer t) a Bakonyban: Halimba és Fenyőfő, a Móri-árokban: Iszkaszentgyörgy környékén.

3. Kohászat

• Vaskohászat: Dunaújvárosban és Miskolcon (Diósgyőr) nyersvas-, acél- és hengereltáru-gyártás, Budapesten acél- és hengereltáru-gyártás, Ózdon és Salgótarjánban hengereltáru-gyártás.
  
  
• Alumíniumipar: timföldgyár Almásfüzitőn, Mosonmagyaróváron és Ajkán, alumíniumkohó Várpalotán, alumínium-hengermű Székesfehérváron és Budapesten működik.

4. Gépipar

• Személygépkocsi-gyártás: Esztergom (Suzuki), Szentgotthárd (General Motors - Opel), Győr (Audi), Székesfehérvár (Ford Motor Co.)
  
• Autóbuszgyártás: Székesfehérvár és Budapest (IKARUS), Szigetszentmiklós (alkatrészgyártás)
  
• Vasúti közlekedési eszközök gyártása: Budapest (Ganz)
  
• Híradástechnikai és számítástechnikai eszközök gyártása: Budapest, Székesfehérvár (VIDEOTON)
  
• Izzólámpa- és fénycsőgyártás: Budapest és Nagykanizsa (Tungsram - General Electric)
  
• Háztartási gépgyártás: Jászberény (Lehel-Zanussi hűtőgépgyár), Téglás (Hajdú mosógépek és vízmelegítők gyártása)
  
• Műszergyártás: Budapest és Debrecen (Medicor - orvosi műszerek gyártása)
  
• Mezőgazdasági gépgyártás: Mosonmagyaróvár, Szolnok, Kecskemét
  
• Golyóscsapágygyártás: Debrecen

5. Vegyipar

• Műtrágyagyártás: Várpalota (Pét), Peremarton (Agroterm), Szolnok (Tiszamenti Vegyiművek)
  
• Növényvédőszerek gyártása: Budapest XXII. ker. (Budapesti Vegyiművek), Kazincbarcika (Borsodchem), Peremarton (Agroterm), Balatonfűzfő
  
• Kőolajfinomítás: Százhalombatta, Tiszaújváros
  
• Műanyaggyártás: Kazincbarcika (Borsodchem - PVC gyártás), Tiszaújváros (Tiszai Vegyi Kombinát), Sajóbábony
  
• Műszálgyártás: Nyergesújfalu
  
• Gyógyszergyártás: Budapest X. ker. (Richter Gedeon, EGIS), Budapest IV. ker. (Chinoin), Debrecen (Biogal), Tiszavasvári (Alkaloida)
  
• Gumigyártás: Budapest VIII. kerület, Nyíregyháza és Szeged (Taurus)
  
• Festékgyártás: Budapest, Szolnok
  
• Háztartási és kozmetikai vegyipari termékek gyártása: Budapest (Caola, Ferruzzi-Unilever - mosószergyártás), Szolnok (Henkel - mosószergyártás)

6. Építőanyag-ipar

• Kő-, ásvány- és kavicsbányászat: andezit (Zemplén, Börzsöny, Mátra), bazalt (Tapolcai-medence), piszkei vörösmárvány (Süttő), szürkemárvány (Siklós), dolomit (Pilisvörösvár), kaolin (Mád, Rátka, Füzérradvány, Sárisáp), perlit (Pálháza), kovaföld (Erdőbénye), gipsz (Perkupa), kavics (Dunából)
  
• Cementgyártás: Miskolc, Bélapátfalva, Beremend, Lábatlan, Vác
  
• Üveggyártás: Salgótarján, Tokod, Ajka, Orosháza, Nagykanizsa
  
• Porcelángyártás: Herend, Pécs (Zsolnay), Hollóháza, Budapest, Hódmezővásárhely
  
• Csempegyártás: Romhány

7. Könnyűipar

• Bútorgyártás: Budapest, Eger, Győr, Csongrád, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Székesfehérvár
  
• Papírgyártás: Budapest, Szentendre, Szolnok, Balatonfűzfő, Dunaújváros, Lábatlan.
  
• Nyomdaipar: Budapest, Debrecen (Alföldi nyomda), Gyoma, Békéscsaba, Pécs, Szeged
  
• Textilipar: Budapest, Győr, Pápa, Sopron, Szombathely, Kaposvár, Szeged, Miskolc, Kőszeg, Baja
  
• Bőrgyártás: Budapest, Pécs, Simontornya, Győr (műbőrgyártás)
  
• Cipőgyártás: Budapest, Szeged, Martfű, Szigetvár, Eger

8. Élelmiszeripar

• Malomipar: Budapest, Győr, Miskolc, Törökszentmiklós, Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba, Kaposvár, Székesfehérvár, Szombathely
  
• Cukorgyártás: Ács, Ercsi, Kaba, Kaposvár, Hatvan, Selyp, Mezőhegyes, Sarkad, Petőháza, Sárvár, Szerencs, Szolnok
  
• Édesipar: Budapest, Szerencs, Győr, Miskolc
  
• Margaringyártás: Budapest
  
• Növényolajipar: Budapest, Martfű, Nyírbátor, Győr
  
• Sörgyártás: Budapest X. kerület, Sopron, Szőny, Pécs, Nagykanizsa, Bőcs, Martfű
  
• Boripar: Budafok (HUNGAROVIN), Kecskemét, Balatonboglár, Tokaj, Eger
  
• Szeszipar: Budapest, Győr, Kisvárda, Szabadegyháza, Miskolc
  
• Konzervipar: Budapest, Hatvan, Nagykőrös, Kecskemét, Szeged, Békéscsaba, Debrecen, Nyíregyháza, Nagyatád
  
• Húsipar: Szeged (Pick), Pápa, Győr (Ringa), Gyula
  
• Dohányipar: Pécs, Debrecen, Eger (Philip Morris), Sátoraljaújhely

IV. Mezőgazdaság

1. Növénytermesztés (zárójelben az 1999. évi termésmennyiség ezer tonnában)

• Búza (2638): Körös-Maros köze, Nagykunság, Hajdúság, Jászság, Heves-Borsodi síkság, Észak-bácskai löszhát, Mezőföld, Dél-Tolna, Kisalföld
  
• Rozs (80): Duna-Tisza köze, Nyírség, Délnyugat-Dunántúl
  
• Rizs (7): Közép-Tisza mentén
  
• Kukorica (7149): Körös-Maros köze, Hajdúság, Békés-Csanádi löszhát, Észak-bácskai löszhát, Mezőföld, Tolna, Baranya
  
• Őszi árpa (1042 a tavaszi árpával együtt): Dél-Dunántúl, Mezőföld, Délkelet-Alföld
  
• Tavaszi árpa: Kisalföld, Északi-középhegység alföldi előtere
  
• Zab (180): Kisalföld, Dél-Dunántúl, Észak-Borsod
  
• Lucerna (1157): Alföld, Mezőföld, Kisalföld, Dél-Dunántúl
  
• Herefélék: Dunántúl, Északi-középhegység
  
• Cukorrépa (2934): Kisalföld, Mezőföld, Hajdúság, Délkelet-Alföld, Heves-Borsodi-síkság
  
• Napraforgó (793): Nagykunság, Bácska, Békés-Csanádi löszhát, Mezőföld
  
• Repce: Dél- és Délkelet-Dunántúl
  
• Szója: Közép-Tisza vidéke, Délkelet-Alföld, Baranya
  
• Sörárpa: Rába-völgy, Hernád-völgy, Sopron környéke
  
• Dohány (16): Nyírség, Heves, Somogy, Tolna
  
• Zöldségfélék (1972) - burgonya: Nyírség, Belső-Somogy, Kiskunság homoktalajain
  hagyma: Makó környékén
  paradicsom: Budapest, Hatvan, Nagykőrös, Kecskemét környékén
  fűszerpaprika: Szeged, Kalocsa környékén
  zöldpaprika: Kecskemét, Nagykőrös, Cece, Bogyiszló környékén
  
• Gyümölcsök (822) - alma (445): Nyírség, Szatmári-síkság, Bodrogköz, Duna-Tisza köze
  kajszibarack: Kecskemét környékén, Fejér megyében
  őszibarack: Budai-hegység déli lejtőin, Szeged és Szatymaz környékén
  cseresznye, meggy: Eger, Gyöngyös, Kecel
  
• Szőlő (570): Tokaj-hegyalja, Eger, Bükkalja, Mátraalja, Mór, Sopron, Somló, Badacsony, Balatonfüred-Csopak, Szekszárd, Mecsek, Villány, Kiskunság

2. Állattenyésztés (zárójelben az 1999-es állomány ezer darabban)

• Szarvasmarha (857): Győr-Sopron-Moson, Vas, Zala, Baranya, Tolna, Hajdú-Bihar megye és a Szatmári-síkság
  
• Sertés (5335): Délkelet-Alföld, Nagykunság, Kiskunság, Hajdúság
  
• Juh (934): Hortobágy, Nagykunság, Berettyó-Körösök vidéke, Borsod-Abaúj-Zemplén megye
  
• Ló: Mezőhegyes, Bábolna, Hortobágy
  
• Baromfi (31244): Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Csongrád

V. Külkereskedelem

4. táblázat: A külkereskedelmi termékforgalom megoszlása árucsoportok szerint

5. táblázat: A külkereskedelmi termékforgalom iránya

Kiegészítések

• Ajánlott irodalom: Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza (szerk.: Perczel György és Tóth József) Budapest, 1994

- feladatok -

- archívum -

- versenyfeladatok -

- 16. heti versenyfeladatok megoldása -

- vissza a tematikához -